Készül a schengeni övezet reformja

Egyben arra is rámutattak, hogy az újraválasztása érdekében kampányoló francia elnök követelte reformokat már elindították. A hírügynökség szerint Brüsszel csöndben már hozzáfogott az illegális bevándorlás visszaszorítását célzó ellenőrző rendszer kiépítéséhez, miután többek között éppen Franciaország, illetve Olaszország és Németország is panaszkodott amiatt, hogy tavaly év elején – az arab tavasz forradalmi eseményei miatt – jelentős számú bevándorló érkezett az EU-ba, zömmel Franciaországon és Olaszországon keresztül. Azóta az ebben a kérdésben korlátozott jogkörökkel rendelkező Európai Bizottság helyett a kormányok foglalkoznak a külső határok biztonságosabbá tételének kérdésével.

Jöhet az ideiglenes belső ellenőrzés

A schengeni rendszer reformja két fő elemből áll. Az egyik értelmében a schengeni tagállamok végső intézkedésként időlegesen újra bevezethetik a határellenőrzést egy másik schengeni tagállammal szemben abban az esetben, ha onnan nagyszámú, ellenőrizhetetlen tömegű illegális menekült érkezik. Jelenleg a tagállamok csupán terrorfenyegetés vagy jelentős világesemények – államfői találkozó vagy nemzetközi sportrendezvények – idején vezethetik be a határellenőrzést. A tervezet szerint a korlátozást időlegesen, hat hónapra lehetne bevezetni, amelyet azonban indokolt esetben az érintett tagállam meghoszszabbíthat.

A javaslat ugyanakkor előzetes intézkedéseket is javasol, amelyeket a határellenőrzés újrabevezetésének elkerülése érdekében lehetne alkalmazni. Ezek többek között lehetővé tennék, hogy az uniós országok segítséget nyújtsanak azon tagállamnak, amely képtelen megbirkózni a határellenőrzés feladatával. A kérdésben leginkább érintett tagállam ma Görögország, amelyet több ízben is kritika ért amiatt, hogy képtelen a Törökországgal közös határszakasz védelmére, így azon keresztül naponta mintegy kétszáz illegális bevándorló érkezik az EU-ba.

Az Európai Unió emiatt egyezményt kíván aláírni Törökországgal az onnan érkezett törvénytelen bevándorlók visszafogadásáról, Ankara azonban ezért cserében vízumkönnyítést kér a saját állampolgárai számára. A schengeni övezet reformja emellett magában foglalná a biztosítékok garantálását azon országok számára, amelyek Hollandiához vagy Ausztriához hasonlóan tartózkodóak Románia és Bulgária schengeni csatlakozása kapcsán, mivel úgy vélik, a két ország még nem készült fel erre.

Romániának is üzent Sarkozy

Egy neve elhallgatását kérő európai diplomata az AFP-nek nyilatkozva úgy vélte, Sarkozy Görögországnak, Bulgáriának és Romániának címezte vasárnapi figyelmeztetését, hogy rábírja őket: határozottabban biztosítsák határaik védelmét. Mint ismeretes, Romániának és Bulgáriának már tavaly csatlakoznia kellett volna, azonban Hollandia ellenkezése miatt – úgy véli, nem hatékony a korrupcióellenes küzdelem és a külső határok őrizete – a csatlakozás időpontját azóta folyamatosan halasztják.

Cecilia Malmström, az EU bevándorlási kérdésekért is felelős belügyi biztosa tegnap mindenesetre felhívta a figyelmet, hogy a Sarkozy követelte módosítások érdekében az EU alapszerződését is módosítani kellene. Mint arról beszámoltunk, Sarkozy vasárnap úgy vélte, a schengeni egyezmény már „nem képes a helyzet súlyosságára válaszolni”, ezért felül kell vizsgálni. „Olyan strukturális reformot kell megvalósítani Schengennel, mint amilyet az euróval megcsináltunk, nem hagyhatjuk a migrációs hullám kezelését kizárólag a technokraták és a bíróságok kezében” – mondta hatalmas tapsvihar közepette a jobboldali jelölt.

„Büntetni, felfüggeszteni és ki kell zárni egy nem teljesítő államot a schengeni szerződésből, ahogy az eurózónából is egy olyan országot, amely nem teljesíti a kötelezettségeit” – követelte Sarkozy.  A francia elnök „az illegális bevándorlás elleni harcban közös frontot” szeretne Európában, valamint olyan „válságkezelő eszközök” létrehozásáért szállt síkra, amelyekkel a „rendkívüli körülményekkel szembesülő országokat” segíteni lehet. A menekültjogot és a külföldiek jogait illetően is „megerősített konvergenciára” van szükség szerinte az európai tagállamok között.

„Nem fogadhatjuk el az Európa külső határainál tapasztalható határ-ellenőrzési elégtelenségeket” – hívta fel a figyelmet. „Ha azt tapasztalom a következő 12 hónapban, hogy semmilyen komoly fejlődés nem történik ebben az irányban, akkor Franciaország felfüggesztheti részvételét a schengeni egyezményben addig, amíg a tárgyalások nem vezetnek eredményre” – mondta a francia elnök.

A köztársaságielnök-választás első fordulóját április 22-én, a másodikat pedig május 6-án tartják Franciaországban. Valamennyi felmérés a szocialista jelölt, François Hollande győzelmét jelzi előre a szavazatok 56–59 százalékával Nicolas Sarkozyval szemben, aki alig 41–44 százalékra számíthat.