Keresztényüldözés. A világ számos országában korlátozzák a keresztény vallások gyakorlását
Fotó: Haáz Vince
Súlyos mértékben fokozódik világszerte a vallásszabadság korlátozása, az emberiség 67 százaléka olyan országokban él, amelyekre ez a jelenség a jellemző – állította kedden Varsóban bemutatott jelentésében a Szükséget Szenvedő Egyház (Kirche in Not) nevű, pápai jogú nemzetközi katolikus segélyszervezet.
2021. április 20., 19:152021. április 20., 19:15
2021. április 20., 19:202021. április 20., 19:20
A dokumentum szerint a világ 62 országában a vallásszabadság „nagyon súlyos” megsértését állapították meg, ezek összlakossága közel 5,2 milliárd fő. Az említett államok csaknem fele Afrikában fekszik.
– derül ki a jelentésből.
A témáról legutóbb, 2019-ben készült jelentéshez képest a helyzet 22 országban jelentősen súlyosbodott, és csak kilencben állapítottak meg bizonyos fokú javulást.
A vallásszabadságot a többi között a szélsőséges iszlamizmus korlátozza, mely a Közel-Keletről az afrikai országokba helyeződött át. Negyvenkét államban komoly megtorlás éri azokat, akik az iszlám hitről kereszténységre térnek át – emelte ki a jelentés bemutatóján Waldemar Cislo atya, a Szükséget Szenvedő Egyház lengyelországi részlegének igazgatója.
Cislo atya kitért a vallási alapú üldözések európai terjedésére is, rámutatva például arra, hogy
Németországban pedig a zsidó közösségek tagjai ellen tavaly több mint 2300 támadást követtek el.
A jelentésben rámutatnak arra is, hogy Nyugaton a nemzetközi dzsihadista hálózatok kibertechnológiát használnak híveik toborzása, radikalizálása érdekében, valamint a terrorcselekmények elkövetéséhez is.
A Szükséget Szenvedő Egyház arra is rávilágít, hogy a Nyugat sok esetben lemond a radikalizálódást korlátozó eszközökről, mint amilyen a vallások békés együttélésére nevelő iskolai hittanoktatás, amelyet egyre több országban kiszorítanak a tantervekből.
Fotó: Haáz Vince
A jelentés kitér arra is, hogy a vallási kisebbségeket sok helyen a koronavírus-járvány terjesztésével vádolják, például
A járvány komoly következményekkel járt az emberi jogok, a vallásszabadság terén, például Kínában korlátozták a vallásgyakorlást, zárolták a szertartásokat közvetítő honlapokat is.
A jelentés készítői úgy vélték, hogy mások mellett az Egyesült Államokban és Spanyolországban aránytalan volt a vallási szertartások korlátozása a gazdasági vagy rekreációs tevékenység szabályozásához képest.
Az iszlamista terrorszervezetek, az al-Kaida, az Iszlám Állam, a Boko Haram a járványt a „dekadens Nyugatot” érő istencsapásnak állították be, a radikálisok sok területen átcsoportosuláshoz, fegyverkezéshez, új struktúrák építéséhez használták ki a pandémiát – mutattak rá a segélyszervezet jelentésében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kormány azonnali választ és magyarázatot követel Ukrajnától a magyarországi készpénzszállítmányok ügyében, ugyanis itt „jogosan adódik a kérdés, hogy nem az ukrán háborús maffia pénzéről van-e szó” – közölte Szijjártó Péter.
Állami banditizmusnak nevezte a magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket.
Andrij Szibiha külügyminiszter azzal vádolta Budapestet, hogy „túszul ejtette” egy állami tulajdonú ukrán bank hét alkalmazottját, miután csütörtökön Magyarországon őrizetbe vették őket.
Miközben pénteken a hetedik napjába lépett az Irán ellen indított hadművelet, Donald Trump elnök arról beszélt: neki is szerepet kell kapnia Irán következő vezetőjének kiválasztásában.
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.
A nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének minősül, hogy Oroszország átadott két ukrán hadifoglyot Magyarországnak – jelentette ki a hadifoglyokkal való bánásmód kérdéseivel foglalkozó ukrajnai koordinációs törzs csütörtökön kiadott közleményében.
Tizenöt év szabadságvesztésre ítéltek Oroszországban egy román állampolgárt Ukrajna javára történő kémkedés miatt.
Az azerbajdzsáni külügyminisztérium szerint két civil megsérült egy csütörtöki iráni dróntámadásban az országban.
Irán Forradalmi Gárdája csütörtökön bejelentette, hogy a Hormuzi-szoros csak az Egyesült Államok, Izrael, Európa és más nyugati szövetségesek hajói előtt van lezárva.
Az ukrán külügyminisztérium szerdán este bekérette a magyar ügyvivőt, miután Moszkva átadott Magyarországnak két, magyar–ukrán kettős állampolgárságú hadifoglyot, akiket az ukrán hadseregbe soroztak be.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!