Keresztényüldözés. A világ számos országában korlátozzák a keresztény vallások gyakorlását
Fotó: Haáz Vince
Súlyos mértékben fokozódik világszerte a vallásszabadság korlátozása, az emberiség 67 százaléka olyan országokban él, amelyekre ez a jelenség a jellemző – állította kedden Varsóban bemutatott jelentésében a Szükséget Szenvedő Egyház (Kirche in Not) nevű, pápai jogú nemzetközi katolikus segélyszervezet.
2021. április 20., 19:152021. április 20., 19:15
2021. április 20., 19:202021. április 20., 19:20
A dokumentum szerint a világ 62 országában a vallásszabadság „nagyon súlyos” megsértését állapították meg, ezek összlakossága közel 5,2 milliárd fő. Az említett államok csaknem fele Afrikában fekszik.
– derül ki a jelentésből.
A témáról legutóbb, 2019-ben készült jelentéshez képest a helyzet 22 országban jelentősen súlyosbodott, és csak kilencben állapítottak meg bizonyos fokú javulást.
A vallásszabadságot a többi között a szélsőséges iszlamizmus korlátozza, mely a Közel-Keletről az afrikai országokba helyeződött át. Negyvenkét államban komoly megtorlás éri azokat, akik az iszlám hitről kereszténységre térnek át – emelte ki a jelentés bemutatóján Waldemar Cislo atya, a Szükséget Szenvedő Egyház lengyelországi részlegének igazgatója.
Cislo atya kitért a vallási alapú üldözések európai terjedésére is, rámutatva például arra, hogy
Németországban pedig a zsidó közösségek tagjai ellen tavaly több mint 2300 támadást követtek el.
A jelentésben rámutatnak arra is, hogy Nyugaton a nemzetközi dzsihadista hálózatok kibertechnológiát használnak híveik toborzása, radikalizálása érdekében, valamint a terrorcselekmények elkövetéséhez is.
A Szükséget Szenvedő Egyház arra is rávilágít, hogy a Nyugat sok esetben lemond a radikalizálódást korlátozó eszközökről, mint amilyen a vallások békés együttélésére nevelő iskolai hittanoktatás, amelyet egyre több országban kiszorítanak a tantervekből.
Fotó: Haáz Vince
A jelentés kitér arra is, hogy a vallási kisebbségeket sok helyen a koronavírus-járvány terjesztésével vádolják, például
A járvány komoly következményekkel járt az emberi jogok, a vallásszabadság terén, például Kínában korlátozták a vallásgyakorlást, zárolták a szertartásokat közvetítő honlapokat is.
A jelentés készítői úgy vélték, hogy mások mellett az Egyesült Államokban és Spanyolországban aránytalan volt a vallási szertartások korlátozása a gazdasági vagy rekreációs tevékenység szabályozásához képest.
Az iszlamista terrorszervezetek, az al-Kaida, az Iszlám Állam, a Boko Haram a járványt a „dekadens Nyugatot” érő istencsapásnak állították be, a radikálisok sok területen átcsoportosuláshoz, fegyverkezéshez, új struktúrák építéséhez használták ki a pandémiát – mutattak rá a segélyszervezet jelentésében.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lemondásra szólították fel Kimberly Guilfoyle-t, az Egyesült Államok athéni nagykövetét, aki az elmúlt hetekben számos botrány főszereplőjévé vált – jelentette be Katie Zacharia, a Fehér Ház szóvivője.
Az orosz dízelexportot engedélyező megállapodás annak a kísérletnek a része, amelynek célja Oroszország visszacsábítása a tárgyalóasztalhoz.
Folytatódott a Fekete-tengeren közlekedő kereskedelmi hajók elleni drónvadászat: két kereskedelmi hajót ért támadás két különálló incidens során, a bolgár felségvizeken a hétfőről keddre virradó éjszaka folyamán.
Közös nyilatkozatban üdvözölte a kisebbségi törvény ukrán parlament által hétfőn elfogadott és Volodimir Zelenszkij elnök által haladéktalanul aláírt módosítását a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség.
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!