Mintegy ezer sérültje és harminc halottja van az egyiptomi zavargásoknak, amelyek annak nyomán törtek ki pénteken, hogy a hadsereg megdöntötte Mohamed Murszi elnök uralmát.
2013. július 07., 20:532013. július 07., 20:53
2013. július 07., 20:552013. július 07., 20:55
A megbuktatott elnök támogatói összecsaptak a hadsereg szimpatizánsaival. A hadsereg csak az összecsapások kezdete után másfél órával avatkozott közbe. A zavargások szombatra virradóra is folytatódtak. A Murszit támogató Muzulmán Testvériség tagjai ellen letartóztatási parancsot adtak ki. A Muzulmán Testvériség megtagadta az új vezetéssel való együttműködést, szerintük a hadsereg tönkretette a demokráciát azzal, hogy a törvényesen megválasztott elnököt puccsal távolította el a hatalomból.
Mohamed Murszi szimpatizánsai az iszlám elleni összeesküvést sejtenek: úgy gondolják, a megbuktatott Hoszni Mubarakot támogató liberális és szekuláris csoportok állnak a katonai beavatkozások mögött, akik a hadsereghez fordultak, amiért elvesztették az iszlamistákkal szemben a választásokat.
A volt elnököt támogató, iszlamista Muzulmán Testvériség politikai szárnyának tekintett Szabadság és Igazság Pártja szombaton egyiptomiak millióinak országos mobilizálásáról beszélt, és a „brutális államcsíny\" elleni békés tiltakozásra szólította fel. Egyidejűleg követelte Murszinak a hatalomba történő visszahelyezését.
A Mena hírügynökség jelentése szerint Alexandriában a fegyveres összecsapásokban legkevesebb 12-en életüket vesztették, és mintegy 200-an megsebesültek. Egészségügyi források szerint a megbuktatott elnök hívei fegyverekkel támadtak a Murszi ellen tüntetőkre. Az idézett források azt közölték, hogy az összecsapásokba a volt államfő ellen tüntetők oldalán a rendőrök is beavatkoztak. Ugyancsak a Mena hírügynökség jelentette, hogy a katonai hatóságok péntek késő este Kairóban őrizetbe vették az iszlamista Muzulmán Testvériség helyettes vezetőjét, Hairat el-Satert. Satert a mozgalom fő politikai stratégájának tartják, és a hírek szerint őt teszik felelőssé az erőszakos akciók szervezéséért.
Feloszlatták a parlamentet
Az ideiglenes egyiptomi államfő még pénteken rendeletben feloszlatta a parlamentet, valamint új vezetőt nevezett ki a hírszerzés élére. A parlamentnek csupán a felsőháza, a súra tanács volt működőképes. A katonai irányítás alatt lévő hatóságok ugyanis tavaly, röviddel Mohamed Murszi elnökké választása előtt feloszlatták az alsóházat, így az iszlamista többségű felsőház látta el a törvényhozói feladatokat is.
Adli Manszúr, az alkotmánybíróság elnöke, aki csütörtökön tette le az államfői esküt, Mohamed Ahmed Farídot nevezte ki a hírszerzési szolgálat vezetőjének. Faríd a Murszi által kinevezett Mohamed Raafat Sehatát váltja a hírszerzés élén, aki Manszúr nemzetbiztonsági tanácsadója lesz. A Murszit eltávolító egyiptomi hadsereg szerdán felfüggesztette az alkotmányt, s bejelentette, hogy – közelebbről meg nem határozott időpontban – parlamenti és elnökválasztást tartanak. Várhatóan új kormány is alakul.
Cáfolták el-Baradei kormányfői kinevezését
Eközben az egyiptomi elnöki hivatal vasárnapra virradó éjjel cáfolta, hogy a Nobel-békedíjas Mohamed el-Baradei kapott volna ideiglenes kormányfői megbízatást. El-Baradei állítólagos kinevezését a Tamarud (Lázadó) ellenzéki koalíció jelentette be szombaton Kairóban. Nem sokkal később ugyanakkor már arról érkezett hír, hogy az ultrakonzervatív an-Núr párt ellenezte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) volt főigazgatójának kinevezését, és azzal fenyegetőzött, hogy felhagy a hadsereg által kezdeményezett, Mohamed Murszi elnököt megbuktató politikai folyamat támogatásával. A párt korábban azt hangoztatta, hogy támogatja a hadsereg „útitervét\" az új elnök-, illetve parlamenti választások kiírására.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Egyesült Államok legalább 11,3 milliárd dollárt költött az Irán elleni háború első hat napjában – közölték a Donald Trump elnök vezette kormányzat tisztviselői egy kongresszusi tájékoztatón a héten.
A történelmi összekötő utat az első világháborút lezáró békeszerződés, az új román–magyar határvonal szelte ketté, de a két település önkormányzata európai uniós támogatással újjáépítené.
Nyugat-Irakban lezuhant egy amerikai katonai utántöltő repülőgép csütörtök éjjel – jelentette be az illetékes amerikai parancsnokság. A legfrissebb információk szerint négy amerikai katona meghalt a balesetben, és összesen hatan voltak a gépen.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.
Mivel újabb támadások érik a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat és a régió energiaipari létesítményeit, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kijelentette, hogy a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza.
Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.
Kirill Dmitrijev, a Kreml küldöttje szerdán Floridában tárgyalt Donald Trump amerikai elnök képviselőivel – jelentette be Steve Witkoff különmegbízott.
Orbán Viktor miniszterelnök levélben fordul a határon túli magyarokhoz, arra kérve, hogy vegyenek részt az április 12-i országgyűlési választáson.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!