
Az orosz parlament felsőháza szombati rendkívüli ülésén egyhangúlag jóváhagyta Vlagyimir Putyin államfő kérelmét, hogy az ukrajnai rendkívüli helyzetre tekintettel, az orosz állampolgárok védelmében Oroszország fegyveres erőt alkalmazhasson Ukrajnában.
2014. március 01., 17:502014. március 01., 17:50
2014. március 01., 18:252014. március 01., 18:25
A Szövetségi Tanács (a felsőház) határozata szerint az ukrajnai helyzet normalizálódásáig alkalmazhatóak az orosz fegyveres erők. A törvényhozás felsőházának rendkívüli ülése nyílt volt, azt élőben közvetítette a Rosszija 24 orosz állami hírtelevízió. Az orosz alkotmány szerint a fegyveres erők külföldi alkalmazásáról a Szövetségi Tanács dönthet.
Putyin egyebek között az Ukrajnában kialakult rendkívüli helyzetre, az ott élő orosz állampolgárok életét érő fenyegetésre hivatkozott.
Az elnök az orosz alkotmány 102. cikkelyét említette a fegyveres beavatkozás alapjául, amelyet az ukrajnai társadalmi-politikai helyzet normalizálásáig kért – tájékoztatott korábban az elnöki hivatal sajtószolgálata.
Előzőleg az orosz Szövetségi Tanács azzal a kéréssel fordult az államfőhöz, hogy „mindenre kiterjedő intézkedéseket\" foganatosítson az Ukrajnában élő orosz állampolgárok védelme érdekében.
„Az Ukrajnában kialakult rendkívüli helyzettel, az orosz állampolgárok, honfitársaink, a nemzetközi egyezmény alapján Ukrajna (a Krími Autonóm Köztársaság) területén állomásozó orosz fegyveres erők személyi állománya életének veszélyeztetettségével kapcsolatban, az Oroszországi Föderáció 102. cikkelye 1. fejezetének G. pontja alapján kérelmet terjesztek be az Oroszországi Föderáció Szövetségi Tanácsához az orosz fegyveres erők alkalmazásáról Ukrajna területén, a társadalmi-politikai helyzet rendeződéséig ebben az országban” – állt Putyin felhívásában.
Az orosz parlament felsőházának szombati határozata azt jelenti, hogy a törvényhozás szabad kezet ad Vlagyimir Putyinnak ahhoz, hogy alkalmazhassa az orosz fegyveres erőket Ukrajna területén, ugyanakkor egyáltalán nem biztos, hogy az orosz elnök élni fog ezzel a felhatalmazással – jelentette ki Grigorij Karaszin orosz külügyminiszter-helyettes.
Hazarendelik Oroszország nagykövetét az Egyesült Államokból
Az orosz törvényhozás felsőháza szerint Barack Obama amerikai elnök megfenyegette és ezzel megsértette Oroszországot, ezért haza kell rendelni az Egyesült Államokból az orosz nagykövetet.
Obama: minden ukrajnai intervenciónak „ára lesz”
Barack Obama pénteken aggodalmát fejezte ki az Ukrajnából jelentett orosz katonai csapatmozgások miatt, és figyelmeztette Moszkvát, hogy minden ukrajnai intervenciónak „ára lesz”.
„Mély aggodalommal töltenek el most bennünket az Oroszországi Föderációnak Ukrajna belsejében végrehajtott katonai csapatmozgásairól szóló jelentések” – jelentette ki az elnök a Fehér Házban.
„Oroszországnak történelmi kapcsolatai vannak Ukrajnával, beleértve a kulturális és a gazdasági kötődéseket, és katonai létesítménye is van a Krímben, de Ukrajna szuverenitásának és területi épségének bármilyen megsértése nagyon destabilizáló hatású lenne, ami nem áll érdekében Ukrajnának, Oroszországnak vagy Európának” – mondta Obama.
Rámutatott, hogy egy ilyen lépés súlyos beavatkozást jelentene az olyan ügyekbe, amelyekben csak az ukránok határozhatnak, egyértelműen megsértené Oroszországnak azt a kötelezettségét, hogy tiszteletben tartja Ukrajna függetlenségét, szuverenitását és határait, valamint a nemzetközi törvényeket is, és tiltakozást váltana ki szerte a világon.
„Az Egyesült Államok a nemzetközi közösség mellett fog állni annak megerősítésében, hogy Ukrajnában minden katonai beavatkozásnak ára lesz” – tette hozzá.
Kivonják a Krím félszigetről a teljes ukrán hadiflottát
Kivonják a teljes ukrán hadiflottát a Krím félszigeti Szevasztopolból. A flotta új, lehetséges állomáshelyeként Odesszát nevezték meg.
Az ukrán határőrség még délelőtt közölte, hogy az ország hadihajóit harckészültségbe helyezték, s ennek keretében kifutnak majd a tengerre. Előzőleg több helyszínről is jelentették, hogy orosz erők megpróbálják a Krímben ellenőrzésük alá vonni az ukrán erők laktanyáit és parancsnoki posztjait.
A RIA Novosztyi orosz hírügynökségnek az ukrán vezérkarra hivatkozó híre szerint elsőként az ukrán hadiflotta zászlóshajója, a Hetman Szahajdacsnij őrnaszád futott ki Szevasztopolból, amely az orosz Fekete-tengeri Flotta mellett az ukrán flotta fő támaszpontja is. Ugyanilyen parancsot kapott az ukrán flotta minden Szevasztopolban lévő hajója.
Az ukrán vezérkari forrás nem szólt arról, hogy a hajók más konkrét feladatot is kaptak-e.
Oroszok próbáltak elfoglalni egy támaszpontot
Orosz fegyveresek próbálták ellenőrzésük alá vonni szombaton a Krím félszigeti Balaklavában az ukrán haditengerészeti alakulatok egyik határőrposztját – közölte honlapján az ukrán határőrség. A közép-európai idő szerint délben kezdődő akcióban mintegy 300, állig felfegyverzett rohamosztagos vett részt, akik tíz katonai járművel érkeztek a félsziget nyugati szarván (Szevasztopoltól délre), a Balaklavai-öbölnél fekvő településre.
Az ukrán támaszponthoz vonuló alakulat parancsnoka közölte az ukrán féllel, hogy az orosz védelmi minisztérium parancsa alapján kell ellenőrzése alá vonnia az ukrán egységet.
Az ukrán határőrség közben közölte: rendkívüli intézkedéseket tesznek annak érdekében, hogy az orosz egységek ne foglalhassák el az ország tengeri védelmét ellátó alakulatok támaszpontjait és hajózó egységeit.
Nyugat-Irakban lezuhant egy amerikai katonai utántöltő repülőgép csütörtök éjjel – jelentette be az illetékes amerikai parancsnokság. A legfrissebb információk szerint négy amerikai katona meghalt a balesetben, és összesen hatan voltak a gépen.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.
Mivel újabb támadások érik a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat és a régió energiaipari létesítményeit, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kijelentette, hogy a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza.
Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.
Kirill Dmitrijev, a Kreml küldöttje szerdán Floridában tárgyalt Donald Trump amerikai elnök képviselőivel – jelentette be Steve Witkoff különmegbízott.
Orbán Viktor miniszterelnök levélben fordul a határon túli magyarokhoz, arra kérve, hogy vegyenek részt az április 12-i országgyűlési választáson.
Miközben Irán az olajszállító hajók és olajlétesítmények elleni támadások révén próbálja energiaválságba taszítani a világot, Donald Trump amerikai elnök közölte: a Nemzetközi Energia Ügynökség koordinálja mintegy 400 millió hordó kőolaj felszabadítását.
Egy Pryamy TV nevű Youtube-csatornára felkerült videóban Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő és az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje Orbán Viktort és családját fenyegette.
szóljon hozzá!