2010. május 26., 12:002010. május 26., 12:00
A képviselők 344 igen, 3 nem szavazat és 5 tartózkodás mellett hozták meg a döntésüket, amelyet nagy taps fogadott az ülésteremben. Nemmel voksolt az előterjesztésre a szocialista Gyurcsány Ferenc, Molnár Csaba és Szanyi Tibor. Tartózkodott három MSZP-s – Baracskai József, Oláh Lajos, Vitányi Iván – és két LMP-s – Dorosz Dávid és Szabó Tímea – képviselő. Az igen szavazatokat 224 fideszes, 34 KDNP-s, 32 szocialista, 43 jobbikos és 11 LMP-s képviselő adta le. Nem voksolt 21 szocialista frakciótag, köztük Lendvai Ildikó leköszönő pártelnök. Támogatta szavazatával a javaslatot az MSZP frakcióvezetője, Mesterházy Attila és a volt házelnök, Szili Katalin. A pozsonyi parlament válaszul magyarellenes jogszabályt fogadott el.
Az elfogadott törvény szerint nemcsak születésénél fogva, hanem leszármazással is magyar állampolgárrá válik a magyar állampolgár gyermeke. A magyar állampolgárság megszerzésével kapcsolatos új szabályok szerint akkor honosítható kedvezményesen az a nem magyar állampolgár, akinek felmenője magyar állampolgár volt, vagy valószínűsíti magyarországi származását, és magyar nyelvtudását igazolja. Mindez egyéni kérelemre, nem pedig kollektíven, automatikusan történhet.
Az előterjesztő fideszes és KDNP-s politikusok, Orbán Viktor, Semjén Zsolt, Kövér László és Németh Zsolt azt javasolták, hogy a „kettős állampolgárságról” szóló jogszabály az augusztus 20-i nemzeti ünnepen lépjen hatályba, de csak 2011. január 1-jétől kerül alkalmazásra. A törvényjavaslatot eredeti formájában fogadta el az Országgyűlés. A szöveghez csak az ellenzék nyújtott be módosító indítványokat, ezek közül azonban egyet sem támogatott a többség. Az Országgyűlés a törvény sürgős kihirdetését kéri a köztársasági elnöktől.
| A magyar Országgyűlés nemzeti lelkesültségében a tűzzel játszik címmel írt a nemmel szavazó Gyurcsány Ferenc blogbejegyzést tegnap a parlamenti szavazást követően. A 2004-es népszavazás idején is az állampolgárság kiterjesztése ellen kampányoló bukott miniszterelnök szerint az Országgyűlés azt hiszi, hogy helyrebillenti a történelmet. „Én ezzel szemben meg azt, hogy kibillenti a biztonság és nyugalom kerékvágásából. Most csak Orbán és Fico vívja csatáját. A román megszorítások nyomán kirobbant tüntetések jól jelzik, hogy mi történhet a mérsékelt román politikai erőkkel. Jöhet még a szlovákhoz hasonló román nacionalizmus, amely ellenséget fog látni a romániai magyarokban. Mit fogunk akkor mondani?” – teszi fel a kérdést Gyurcsány. Nem szavazta meg a jogszabályt Vona Gábor Jobbik-elnök sem, ő ugyanis nem tartózkodott a parlamentben. Saját bevallása szerint rosszul tudta, hogy mikor van a zárószavazás időpontja. „Egy korábban egyeztetett, a múlt hétről elhalasztott rádiómeghívásnak tettem eleget – írta közleményében. – „Szégyellem magam, hogy ez megtörtént, hogy ilyen hibát követtem el, de egyúttal nagyon örülök, hogy az Országgyűlés elsöprő többséggel fogadta el ezt a történelmi törvénymódosítást.” |
A választási kampány lázában égő szlovák kormány az eddigiekhez hasonló agresszivitással reagált a jogszabály elfogadásának hírére. A pozsonyi parlament rendkívüli ülésén módosították az állampolgársági törvényt. Ennek értelmében az veszti el a szlovák állampolgárságát, aki „kifejezett akaratnyilvánítás alapján” tesz szert más állampolgárságra. Aki elveszti a szlovák állampolgárságát, erről a tényről köteles haladéktalanul tájékoztatni a lakhelye szerinti illetékes államigazgatási szervet. Ha valaki nem tesz így, szabálysértést követ el, amiért 3319 eurós bírsággal sújtható.
A tervezet kitér azokra a köztisztségekre is, amelyek betöltése, végzése szlovák állampolgársághoz kötött. Robert Fico szlovák kormányfő szerint ha a Magyar Koalíció Pártjának képviselői valóban kérni fogják a magyar állampolgárságot, ahogy ezt Csáky Pál pártelnök jelezte kedden, akkor el kell hogy veszítsék parlamenti mandátumukat. Fico szerint „rosszul” kezdett az új magyar kormány. Fico úgy véli: a kettős állampolgárságot lehetővé tevő törvény elfogadása, valamint az a tény, hogy Orbán Viktor első hivatalos útja Lengyelországba vezet, „felesleges idegességet váltott ki”.
A Magyar Koalíció Pártja ugyanakkor bejelentette: elfogadhatatlannak tartja, hogy a Szlovák Köztársaság bármely polgárának hátránya származzon abból, hogy kettős állampolgár. A párt készen áll arra, hogy azoknak, akiket kettős állampolgárságuk miatt sérelem érne, a nemzetközi fórumokon is védelmet nyújtson. Gál Gábor, a Híd képviselője rámutatott: a jelenlegi szlovák parlamentben is ülnek kettős állampolgárok. Példaként megemlítette, hogy Sergej Chelemendik orosz, míg Jozef Rydlo svájci állampolgársággal is rendelkezik. Mindketten a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) képviselői. „És ők biztonsági kockázatot jelentenek?” – tette fel a kérdést Gál. Az MKP a szlovák törvénymódosítást követően bejelentette: kész a törvény semmissé tétele érdekében az alkotmánybírósághoz és az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulni.
Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős kijelölt magyar miniszterelnök-helyettes szerint semmiféle etnikai vagy egyéb diszkrimináció nem szerepel a kettős állampolgárságról szóló törvényben, az semmilyen európai, nemzetközi fórumon nem támadható. A KDNP elnöke Szlovákiával kapcsolatban azt mondta: „mi mindenkivel megpróbáltunk és megpróbálunk szót érteni, akivel lehet, azonban akik nem akarnak velünk szót érteni, azoknak a kedvéért nem adhatjuk fel a legtermészetesebb jogainkat”.
Semjén Zsolt a tegnap reggeli szavazásra utalva úgy fogalmazott: egy soha nem látott nemzeti egység jött létre annak érdekében, hogy „a határon túli magyar testvéreink közjogi értelemben is a nemzet részei legyenek”. Hozzátette, hogy az elfogadott állampolgársági törvényben nincs első és másodosztályú állampolgár, „egy magyar nemzet van, egy magyar állampolgárság van”. Azt mondta: amikor hasonló törvényt hozott, Szlovákia sem tartotta szükségesnek, hogy részletes tárgyalások legyenek. A választójogról kifejtette: a mostani törvénnyel a határon túl élő magyaroknak pontosan ugyanaz a jogállása, mint most egy külföldön élő magyarnak. Abban az esetben van szavazati joga, ha magyarországi lakcímmel rendelkezik – jegyezte meg.
Martonyi János leendő külügyminiszter szerint semmiféle biztonságpolitikai kockázatot nem jelent az, hogy Magyarország egyéni kérelmek alapján lehetővé teszi a szomszédos országokban élő magyaroknak a magyar állampolgárság megszerzését. Szerinte hátrányos megkülönböztetést jelentene, ha a szlovák parlament automatikusan megfosztaná a szlovák állampolgárságuktól azokat, akik egy másik állam állampolgárságát kérik. Leszögezte, az állampolgárságtól való automatikus megfosztás a vonatkozó nemzetközi jogba, normákba ütközik, továbbá diszkriminatív. Közölte, meg fogják tenni a szükséges lépéseket, amelyek azt eredményezhetik, hogy a szlovák parlament újragondolja a döntését. Mint mondta, Szlovákia kivételével valamennyi ország, magyar belügynek tekinti a kérdést, és nem emel kifogást az állampolgárság megadásának lehetőségével szemben.
Az MSZP ugyan megszavazta a jogszabályt, de Mesterházy Attila frakcióvezető szerint a Fidesz-kormány lesz a felelős minden olyan problémáért, amelyet a kettős állampolgárságról szóló törvény elfogadása okoz, mivel a többség nem támogatta a szocialisták azon kezdeményezését, hogy halasszák el az erről szóló voksolást. A Jobbik üdvözölte a törvény elfogadását, a jogszabályt a „nemzetegyesítés és nemzetépítés újabb nagyon fontos állomásának” tartja. A Nézőpont Intézet felmérése szerint egyébként egy „most vasárnap” tartandó népszavazáson tízből hatan megadnák a magyar állampolgárságot a határon túli magyaroknak. Különösen a 18–29 évesek (77 százalék), a Fidesz (77 százalék), valamint a Jobbik (69 százalék) hívei támogatják a kettős állampolgárságot. Az MSZP és LMP támogatóinak 60, illetve 47 százaléka ugyanakkor ellenzi a tervezetet. Szavazati jogot, az állampolgárság megadását pártolók fele (52 százalék) feltétel nélkül, további 36 százalék csak magyarországi lakhely esetén adna.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Bizottság 6,1 milliárd euró értékű védelmi beszerzést hagyott jóvá Ukrajna számára, az összegből többek között lég- és rakétavédelmi rendszereket, rakétákat, lőszereket és radarokat vásárolhatnak.
Egyelőre ismeretlen okból lezuhant a Magyar Honvédség egyik Gripen vadászgépe Szolnok mellett hétfő délelőtt, a pilóta katapultált, életben van.
Ukrajna „hivatalosan” nem vett részt az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantásában – jelentette ki vasárnap Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sajtótájékoztatóján, hozzátéve, hogy Kijev kész együttműködni a körülmények feltárását szolgáló nyomozásban.
Már négy turbina termel áramot a paksi atomerőmű nyolc turbinája közül, szerdára pedig az erőmű ismét elérheti a 2000 megawattos teljesítményt – közölte Magyar Péter miniszterelnök vasárnap reggel a Facebook-oldalán.
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Látogatottsági adatok