Johannis Berlinben: nincs magyar probléma Romániában

Az államfő újságírói kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: egyértelmű, hogy Magyarország szokatlanul nagy érdeklődést tanúsít a határon túli magyarok iránt, de ezt Románia nem értékeli fenyegetésként; mindazonáltal odafigyel a témára.

„A romániai magyar kisebbség politikai képviselettel rendelkezik, ez a képviselet a tárgyalópartnerünk. Gyakran találkozunk vele, számos témáról tárgyalunk, és biztosíthatom, hogy Romániában nincs magyar probléma\" – jelentette ki Johannis.

A mintegy egyórás találkozó során szóba került Románia schengeni csatlakozása is. Angela Merkel reményét fejezte ki, hogy sikerül fokozatos előrelépést elérni e téren. A kancellár elmondta: tudatában van annak, hogy Románia számára rendkívül fontos a belső határellenőrzés megszűnése nyomán létrejött európai uniós térséghez való csatlakozás.

Arra ugyanakkor, hogy Románia az idei év végéig csatlakozhat-e az övezethez, Merkel nem adott konkrét választ. Reményét fejezte ki, hogy az országban következetesen gyakorlatba ültetik az igazságügyi reformokat, ezt követően születhet döntés.

Johannis a téma kapcsán kifejtette: Románia számít Németország támogatására egy olyan megoldás megtalálása érdekében, amely segít a schengeni csatlakozás megvalósításában. Az államfő szerint a román csatlakozás mellett jó érv az Európai Bizottság legutóbbi igazságügyi országjelentése is, amely számos pozitív eredményt sorol fel.

Merkel elárulta: örömmel fogadta Johannis álalmfővé választását, hiszen a romániai német közösség tagjáról van szó. Kifejtette: két téren, a keleti partnerség és a Nyugat-Balkánnal kapcsolatos európai külpolitikai terén is szorosan együttműködnek Romániával, mivel stratégiai fontosságú régióról van szó.

Kifejtette: egyetértettek abban, hogy tovább kell mélyíteni a gazdasági kapcsolatokat, és abban is, hogy Ukrajna estében a két ország közös álláspontot képvisel.

Johannis németül köszönte meg Merkel szavait, majd románul folytatva mondott köszönetet a meghívásért.

Elmondta, gazdasági, kulturális és politikai szempontból is áttekintették a kétoldalú kapcsolatokat. Németországot Románia egyik legfontosabb partnerének nevezte, és közölte, egyetértettek abban, hogy a Romániában élő német és a Németországban élő román közösség hidat képez a két ország között.

Kifejtette: Európa gazdasági sikeressége érdekében erősíteni kell a gazdasági együttműködést, meg kell valósítani a bankuniót. Azt is elmondta, hogy a találkozón kiálltak az európai értékek, a belső kohézió megerősítése mellett is.

Az ukrajnai konfliktus kapcsán elmondta: mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy minél hamarabb véget érjen. Közölte: Románia elkötelezett Ukrajna szuverenitása és területi egysége mellett, és úgy vélte, egész Európa érdeke, hogy Ukrajnában stabilizálódjon és normalizálódjon a helyzet.

Angela Merkel reményét fejezte ki, hogy Oroszország nem jár ugyanúgy el Moldovában, mint Ukrajnában. Egyben lényegesnek nevezte a transznisztriai konfliktus nemzetközi erőfeszítésekkel történő megoldását.

Johannist kora délután Joachim Gauck német államfő is fogadta. A találkozót követően a román államfő úgy vélte, Románia kiválóan felhasználhatja a kommunizmust jól ismerő német elnök tapasztalatait a kommunizmust bemutató, hamarosan megnyitandó múzeum létrehozatalakor.

A kétnapos berlini látogatáson tartózkodó államfőt délben Joachum Gauck német elnök is fogadta. A találkozó előtt a két államfő egy olyan iskolában tanuló gyerekekkel találkozott, ahova jórészt Németországban élő bevándorlók gyerekei járnak. A diákok közt romániai roma tanulók is voltak.

A német kollégájával folytatott találkozót követően Johannis egy Facebook-posztban annak a véleményének adott hangot, hogy Gauck mindenki másnál jobban ismeri a kommunizmust, így tapasztalata felbecsülhetetlen a kommunista rendszert bemutató romániai múzeum megnyitásához.