
Ütésváltás. A halálos incidensek ellenére a Hamász és Izrael is azt állítja, elkötelezett a tűzszünet mellett
Fotó: X/Jiszráel Kac
Bár vasárnap összecsapásik zajlottak Gázában, amelyek során izraeli katonák haltak meg, az izraeli hadsereg pedig gázai célpontokat támadott, a felek szerint elkötelezettek a tűzszüneti megállapodás betartása mellett.
2025. október 20., 10:292025. október 20., 10:29
Az izraeli hadsereg bejelentette, hogy vasárnap, a Hamász által elkövetett „nyilvánvaló megállapodássértés” miatt végrehajtott légitámadások után újra érvényesíteni fogja a gázai tűzszünetet.
A légitámadások Gáza déli részén kezdődtek, miután az izraeli hadsereg szerint
– közölte a BBC.
A Hamász azt állította, hogy „nincs tudomása” az izraeli ellenőrzés alatt álló területen történt összecsapásokról.
Estére Izrael bejelentette, hogy Gázában több Hamász-célpontot is megsemmisített, kórházi források szerint 44 ember halt meg.
A Hamász kijelentette, hogy elkötelezett a tűzszünet mellett, de Izraelt vádolta a megállapodás megsértésével, és figyelmeztetett, hogy a légitámadások „a helyzet teljes összeomlásához vezethetnek”.
Helyi idő szerint este kilenc óra után után
A közlemény nem határozta meg közvetlenül, hogy a Gázába érkező segélyek felfüggesztéséről szóló korábbi bejelentést is visszavonták-e.
Trump vasárnap Washingtonba érkezésekor újságíróknak nyilatkozva elmondta, hogy a tűzszünet továbbra is érvényben van. Hozzátette, hogy a Hamász „zabolátlanul viselkedett és lövöldözött”, de ez lehet, hogy „néhány lázadó” műve a fegyveres csoporton belül.
„Akárhogy is, a helyzetet megfelelően fogjuk kezelni. Keményen, de megfelelően” – tette hozzá.
Az Egyesült Államok által közvetített tűzszüneti megállapodás első fázisa, amely október 10-én kezdődött, a harcok azonnali befejezését írta elő, emellett az izraeli csapatok részleges visszavonulását az úgynevezett sárga vonalra Gáza északi, keleti és déli részén, valamint a segélyek növelését.
Izrael 250 palesztin foglyot engedett szabadon börtöneiből és 1718 fogvatartottat Gázából, és minden izraeli túsz maradványaiért cserébe 15 palesztin holttestet adott vissza.
Most amerikai nyomásra van szükség, hogy ez a tűzszüneti megállapodás érvényben maradjon, és ennek érdekében Steve Witkoff, Trump küldöttje, és veje, Jared Kushner hamarosan Izraelbe érkezik.
Az al-Kasszám Brigádok nyilatkozatában azt állította: „A márciusban újrakezdődött háború óta megszakadt a kapcsolatunk a térségben maradt csoportjainkkal. Ezért nincs kapcsolatunk a térségben zajló eseményekkel, és nem tudunk kommunikálni a térségben lévő harcosainkkal, ha egyáltalán vannak még életben.”
Benjamin Netanjahu miniszterelnök hivatala közölte, hogy Netanjahu találkozott a legfőbb védelmi tisztségviselőkkel, és utasította őket, hogy „erőteljesen lépjenek fel a Gázai övezetben található terrorista célpontok ellen”.
A közeli Európai Kórház déli részén élő lakosok szerint a légitámadásokat tüzérségi tűz kísérte.
A Trump által közvetített 20 pontos tűzszüneti megállapodás értelmében a Hamásznak le kell tennie fegyvereit, hogy többé ne jelentsen fenyegetést Izraelre.
A Hamász azzal vádolta Izraelt, hogy felfegyverzett egy bűnöző bandát, amely szerinte büntetlenül működik a Gázai övezet izraeli ellenőrzés alatt álló felén.
A Hamász, amely 18 éve uralja a területet, fegyveres csoportok, például az Abu Sabab Népi Erői által jelentett kihívással szembesül, amelyeket szerinte Izrael fegyverzet fel és támogat.
Egy, a vasárnap reggeli incidens részleteivel tisztában lévő helyi forrás a BBC-nek elmondta, hogy
A fegyveresekre állítólag tankok nyitottak váratlanul tüzet, ami rövid tűzharchoz vezetett, mielőtt izraeli harci repülőgépek lebombázták a helyszínt.
Egy izraeli katonai tisztségviselő később azt mondta, hogy „legalább három esetben a Hamász a sárga vonal mögött álló katonáinkra lőtt”, hozzátéve, hogy a támadások „nem álltak kapcsolatban semmiféle belső harcokkal”.
Az IDF erők továbbra is elfoglalva tartják és ellenőrzésük alatt tartják Gáza több mint 50 százalékát.
A rafahi támadásokra néhány órával azután került sor, hogy
A palesztinok ellen tervezett támadás „aláásná a közvetítési erőfeszítések révén elért jelentős előrelépést” – közölte az amerikai külügyminisztérium.
A Hamász határozottan tagadta, hogy bármilyen támadást tervezne.
Egy oroszországi bíróság jogerősen 15 év börtönbüntetésre ítélt egy román állampolgárt Ukrajna javára folytatott kémkedés miatt.
Moldovának magának kell eldöntenie a jövőjét – jelentette ki Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke, amikor a Romániával való egyesülésre vonatkozó „B-tervről” kérdezték, ha a Moldovai Köztársaság EU-csatlakozása nem valósulna meg.
Magyar Péter magyar miniszterelnök közbelépése nyomán enyhítették az európai uniós vezetők csütörtöki találkozójának következtetéseit, ennek nyomán kikerült az állásfoglalás szövegéből a lehető leggyorsabb ukrán EU-csatlakozási folyamatról szóló rész.
Szerteágazó tünetegyüttes vezetett a Fidesz vereségéhez Németh Zsolt országgyűlési képviselő szerint, aki úgy véli, a választási eredmény nem tekinthető katasztrofálisnak, alapot jelent ahhoz, hogy a párt újjáépítse magát.
Heves dróncsapásokra ébredt az orosz főváros csütörtökön reggel: robbanások hallatszottak az egész városban, és füst borította be Moszkva égboltját.
Donald Trump elnök a szerda esti versailles-i palotában tartott vacsora során hivatalosan aláírta az Egyesült Államok és Irán közötti előzetes megállapodás egy példányát.
Donald Trump amerikai elnök kedden kijelentette, hogy továbbra is törekedni fog Oroszország Ukrajna elleni háborújának befejezésére, ugyanakkor hozzátette, hogy a háború „nincs hatással” az Egyesült Államokra.
Az Iránnal folytatott háború befejezéséről szóló előzetes megállapodást már aláírták, a dokumentum részleteit „hamarosan” közzé fogják tenni – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az Európai Unió és Ukrajna megnyitotta a csatlakozási tárgyalások első fejezetcsoportját, azt a klasztert, amely az uniós tagság alapvető értékeit és intézményi követelményeit foglalja magában – közölte hétfőn az uniós tagállamokat tömörítő Tanács.
Jelentős alkotmánymódosítást fogadott el hétfőn az Országgyűlés: a jövőben összesen legfeljebb nyolc évig töltheti be valaki a miniszterelnöki tisztséget Magyarországon. Az alaptörvény tizenhatodik módosítását szavazták meg hétfőn a képviselők.
szóljon hozzá!