Fotó: Hágai bíróság/Twitter
Izrael jelenleg népirtást követ el a Gázai övezetben, és már évek óta „gyarmatosító és apartheidpolitikát” folytat a palesztinokkal szemben – jelentette ki Rijád al-Malki, a Palesztin Hatóság külügyminisztere hétfőn Hágában, a Nemzetközi Bíróságon (ICJ), a palesztin területek Izrael általi, 1967 óta tartó megszállásának jogszerűségével kapcsolatos meghallgatás kezdetén.
2024. február 19., 14:492024. február 19., 14:49
Hangsúlyozta: Izrael gázai háborújának folytatása „elfogadhatatlan”, erkölcsi és jogi kötelessége lenne a fegyveres harcok mielőbbi, feltétel nélküli befejezése.
„A palesztinok gyarmatosítást és apartheidet szenvednek el. Noha egyesek felháborodnak ezeken a szavakon, a mi valóságunkon kellene háborodniuk” – fogalmazott a miniszter.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy az „új Közel-Keletet” bemutató izraeli térképeken nem szerepelnek palesztin területek, majd kiemelte: a megszállással Izrael Palesztina teljes eltűnését és a palesztin nép elpusztítását kívánja elérni. Az igazságtalanságra és méltánytalanságra semmilyen mentség nincsen, elfogadhatatlan és megbocsáthatatlan – húzta alá a palesztin külügyminiszter.
Paul Reichler nemzetközi jogász azt mondta, jól megalapozott és vitathatatlan tények alapján a palesztin területek izraeli megszállása nyilvánvalóan és súlyosan törvénytelen. A nemzetközi jog megköveteli, hogy ennek teljesen és feltétel nélkül véget vessenek – húzta alá.
Kiemelte: a nemzetközi jog szerint a megszállás csak átmeneti állapot lehet. „Ami tehát Izrael megszállását törvénytelenné teszi, az pontosan annak állandó jellege” – fogalmazott.
A meghallgatást – amely a tervek szerint egy hétig tart – a Nemzetközi Bíróság annak nyomán kezdte meg, hogy az ENSZ Közgyűlése 2022 decemberében nagy többséggel megszavazta, hogy a 15 bíróból álló testület nem kötelező erejű véleményt alkosson a palesztin területek, valamint Kelet-Jeruzsálem Izrael általi 57 éves megszállásának jogszerűségével kapcsolatban.
A bíróság a tervek szerint ötvenkét államot és három nemzetközi szervezetet hallgat meg az Izrael politikájából és intézkedéseiből a megszállt palesztin területeken, valamint Kelet-Jeruzsálemben eredő jogi következményekkel kapcsolatban. Izrael írásban küldte meg véleményét az eljáráshoz. Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök már a közgyűlési határozat megszületésekor élesen bírálta a meghallgatást. Kijelentette:
Az eljárás elkülönül a Dél-afrikai Köztársaság által december végén indított ügytől, amelyben az afrikai ország annak megállapítását kérte a bíróságtól, hogy Izrael megsértette a népirtásról szóló egyezményben foglalt kötelezettségeit a Hamász szélsőséges palesztin szervezet elleni katonai fellépésével Gázában.
A magyar nyelven folyó oktatás és nevelés a szülőföldön történő boldogulás, valamint az identitás megtartásának egyik legfontosabb sarokpillére – hangsúlyozta Nacsa Lőrinc nemzetpolitikai államtitkár kedden Óbecsén.
A brit katonai hírszerzés becslése szerint az orosz hadsereg jelenlegi előrenyomulási ütemével több mint négy évbe telne a Donyec-medence teljes elfoglalása – mondta hétfőn a brit védelmi miniszter.
Megütötte mankójával néhányszor egy résztvevő Andrej Babis volt kormányfőt, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét hétfőn délután az észak-morvaországi Frydek-Místekhez közeli Dobré településen zajló választási gyűlésen.
A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.
A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.
Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.
Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.
Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.
Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
szóljon hozzá!