Továbbra sincs egyetértés a libanoni válság megoldásáról
Izrael vasárnap éjszaka 48 órára felfüggesztette dél-libanoni légicsapásait, hogy lehetőség nyíljék a Kana elleni tragikus bombázás körülményeinek a kivizsgálására.
2006. augusztus 01., 00:002006. augusztus 01., 00:00
A zsidó állam azonban azt is közölte: fenntartja magának a jogot arra, hogy felújítsa csapásméréseit, ha tudomására jut, hogy támadás készül ellene. A kanai bombázásokban a legfrissebb adatok szerint 54 személy, köztük harminc gyermek vesztette életét. A harcok azonban tegnap sem álltak le, egy izraeli pilóta nélküli robotrepülőgép a libanoni hadsereg egyik őrhelye ellen hajtott végre támadást egy libanoni katonatiszt halálát okozva. Egy izraeli katonai szóvivő később sajnálkozását fejezte ki a katona halála miatt, mivel, mint mondta, „nem a libanoni hadsereg katonái voltak a célpontok”, de az izraeli katonai hírszerzés pontatlan információi alapján indították el a támadást. Az ENSZ BT vasárnap ült össze rendkívüli ülésre, miután a testületet Kofi Annan ENSZ-főtitkár hívta össze Fuad Szinjóra libanoni kormányfő kérésére, aki azt szerette volna, ha a BT határozatot hoz a haladéktalan tűzszünetről. A 15 tagú testület egyhangúlag elfogadott nyilatkozatában ugyan mélységes sajnálatát és fájdalmát fejezte ki a dél-libanoni Kana település ellen elkövetett izraeli légicsapás embervesztesége miatt, de – mint az várható volt – nem marasztalta el Izraelt, és azonnal tűzszünetre sem szólította fel a hadban álló feleket. Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter jeruzsálemi látogatása befejeztével, Washingtonba való visszaindulása előtt elmondta, számos ország vezetőivel folytatott tárgyalásain egyetértés alakult ki abban, hogy nemzetközi stabilizációs erőket kell vezényelni Libanonba a libanoni fegyveres erők támogatására. A nemzetközi stabilizációs erő feladatai közé tartozna a Libanont és Izraelt elválasztó „kék vonal” őrzése, továbbá a járőrözés Libanon és Szíria határán, a harcok elől elmenekült libanoni polgári lakosok visszatérésének segítése, valamint a libanoni lakosság humanitárius segélyezése is. Rice hangsúlyozta, hogy a milíciákat, elsősorban a Hezbollah síita fegyveres szervezetet be kell tiltani azokon a libanoni területeken, amelyekre nemzetközi erőket vezényelnek, továbbá le kell szerelni a Hezbollah fegyvereseit, de elismerte, hogy ez nem lesz könnyű feladat. Emil Lahud libanoni elnök viszont ragaszkodik ahhoz, hogy az ENSZ libanoni katonai megfigyelő misszióját (UNIFIL) erősítsék meg, és ne a Washington által szorgalmazott megoldást valósítsák meg. Lahud szerint az ENSZ keretén kívüli bármilyen nemzetközi erő Libanonba vezénylése „az ország lerombolásához vezetne, Koszovóéhoz hasonlóan”. A mintegy kétezer fős UNIFIL 1978 óta végez fegyvertelen, megfigyelői missziót Dél-Libanonban, katonailag nem avatkozhat be semmilyen konfliktusba.
Izrael és a Hezbollah is vétkes a Human Rights Watch szerint Az izraeli hadsereg teljes mértékben felelős a dél-libanoni Kanában meghalt több mint ötven emberért, de a Hezbollah síita szervezet is vétkes háborús bűnökben, mert rakétákkal támadja az izraeli polgári lakosságot – közölte a Human Rights Watch (HRW) emberjogvédő szervezet. A New York-i székhelyű szervezet szerint a kanai bombatámadás azt sugallja, az izraeli hadsereg Dél-Libanont szabadon lőhető övezetnek tekinti, és az, hogy nem különböztetik meg a polgári lakosságot a Hezbollah-fegyveresektől, kimeríti a háborús bűn fogalmát. A Human Rights Watch szerint ugyanakkor a Hezbollah is vakon lövi rakétákkal az izraeli polgári lakosságot. Szakértők szerint ugyanakkor az Irán és Szíria által felfegyverzett Hezbollah a rakétaindító állásait tudatosan lakóházakba vagy azok szomszédságába telepíti, így a gerillaszervezetre mért csapások rendre ártatlan civilek életét is kioltják. Erre a körülményre ismételten felhívják a figyelmet vezető izraeli politikusok és főtisztek – ám úgy tűnik, ez a tragikus pont tudatos része a síita milícia taktikájának. A számtalan libanoni polgári áldozatnak köszönhetően mára jóformán elnémultak Libanonban a Hezbollah-ellenes hangok. Hírösszefoglaló
Hirdetés
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.