Eredménytelen római konferencia a közel-keleti válságról
A Libanonban meghalt ENSZ-katonák ügye is hangsúlyosan szerepelt azon a tegnapi római konferencián, amelyet az izraeli–libanoni válság megoldásáért hívtak össze. Az ENSZ Libanonban állomásozó erőinek (UNIFIL) osztrák, finn, kanadai és kínai megfigyelője izraeli légicsapásban vesztette életét kedd este az arab ország déli részén.
A libanoni–izraeli határvidék keleti részén fekvő Kiam városában létesített megfigyelőállás épületét egy bomba találta telibe. Az UNIFIL mentőalakulatokat vezényelt a helyszínre a romok eltakarítása végett, ám az izraeli tűz a mentési művelet alatt is folytatódott.
Annan szándékosságról beszél Kofi Annan ENSZ-főtitkár felháborodásának és mélységes fájdalmának adott hangot a szerinte „nyilvánvalóan szándékos” izraeli bombázás miatt. Annan hangsúlyozta: a megfigyelőállás már régóta működött, és egyértelműen megjelölték, s annak ellenére érte légicsapás, hogy Ehud Olmert izraeli kormányfő biztosította az ENSZ-erők megkíméléséről. Az ENSZ-főtitkára felszólította Izraelt, hogy teljes körűen vizsgálja ki a történteket, és követelte az ENSZ-állások és -személyzet elleni támadások leállítását. Annan a római konferencián a libanoni „bombázások, blokádok és szárazföldi műveletek” leállítására szólította fel Izraelt, a Hezbollah síita libanoni szervezettől pedig azt követelte, hogy hagyjon fel az izraeli települések, a polgári lakosság tudatos támadásával. A főtitkár „szörnyűnek és veszélyesnek” nevezte a libanoni helyzetet, és súlyos humanitárius válságról beszélt. Annan szerint már ellenségeskedésnek már az átmeneti, akár néhány napos szüneteltetése is elég a legégetőbb humanitárius feladatok végrehajtásához.
Egyezség nélkül A Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter kezdeményezésére megrendezett egynapos konferenciára nem kapott meghívást Izrael, illetve a Hezbollah gerilláinak támogatásával vádolt Szíria és Irán. A konferencián az Európai Unió, a Világbank, valamint az ENSZ képviseltette magát, és részt vett az Egyesült Államok, Olaszország, Franciaország, Németország, Nagy-Britannia, Spanyolország, Görögország, Ciprus, Kanada, Oroszország, Törökország, Jordánia, Szaúd-Arábia és Egyiptom külügyminisztere, valamint Fuád Szinjóra libanoni kormányfő. Az értekezleten nem sikerült egyetértésre jutni arról, hogy azonnali tűzszünetet követeljenek Libanonban, az Egyesült Államok ugyanis határozottan ellenállt partnerei nyomásának. Végül annyiban állapodtak meg, hogy „elkezdik a közös munkát azért, hogy sürgősen létrejöjjön egy tartós, állandó és fenntartható tűzszünet”. A részt vevő országok nyilatkozatukban vállalták, hogy segítséget nyújtanak a libanoni kormánynak, azonnali humanitárius segélyt küldenek az országba. Üdvözölték, hogy Izrael hozzájárult a Libanonnak szánt humanitárius segélyek eljuttatásához. A Libanonba telepítendő nemzetközi erő – amelynek ötletét másfél hete vetették fel a legfejlettebb ipari országok és Oroszország alkotta G8-csoport szentpétervári csúcstalálkozóján – szintén szerepelt a konferencia napirendjén, de továbbra sem határozták meg annak pontos megbízatását, összetételét és a felvonultatás határidejét. A konferencia támogatásáról biztosította az ENSZ vezetésével Libanonba telepítendő nemzetközi erőre vonatkozó elvi elképzelést, amely segítséget nyújtana a libanoni hadseregnek „biztonságos környezet” létrehozásához Dél-Libanonban. A háborúban eddig 422 libanoni állampolgár, többségükben civil halt meg, míg Izraelben 42 személy, köztük 24 katona vesztette életét. A közel-keleti arab országban 750 ezer ember kényszerült otthona elhagyására.
Harcok Libanonban és Gázában A Hezbollah gerillái és az izraeli katonák továbbra is ádáz harcokat vívtak egymással tegnap az izraeli–libanoni határtól négy kilométerre északra lévő Bint-Dzsbeilért, és arab televíziók szerint az ütközetben 13 izraeli katona esett el. A Hezbollah becslése szerint az izraeliek embervesztesége harminc főre tehető, és a támadók nem tudták kimenekíteni sebesültjeiket a harcok dúlta térségekből. Az izraeli hadsereg 22 sebesült katonáról számolt be, és állítása szerint sikerült őket kimenekíteni a harcok dúlta területről. Izraeli részről nem számoltak be halottakról. A hadsereg becslése szerint 50 gerilla halt meg Bint-Dzsbeilben, illetve sokan fogságba estek. A Hezbollah állítja: 10 harcosát vesztette el a négyezer lakosú város birtoklásáért napok óta folytatott ütközetben. Az izraeli hadsereg a Gázai övezetben is folytatta hadműveleteit, és kórházi források szerint tegnap 12 palesztin halt meg az izraeli rakétáktól és a légicsapásokban. Az izraeli légierő bombázta a Hamászhoz kötődő fegyveres csoportok több irodáját is, egy nemrég bevezetett módszerrel élve a környéken lakókat – telefonon – előre figyelmeztették. Az egy elrabolt izraeli katona felkutatására és a Gázai övezetből Izrael ellen indított rakétatámadások leállítására június végén indított katonai akcióknak eddig 128 palesztin és egy izraeli esett áldozatul. Hírösszefoglaló
Hirdetés
szóljon hozzá!
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
szóljon hozzá!