Eredménytelen római konferencia a közel-keleti válságról
A Libanonban meghalt ENSZ-katonák ügye is hangsúlyosan szerepelt azon a tegnapi római konferencián, amelyet az izraeli–libanoni válság megoldásáért hívtak össze. Az ENSZ Libanonban állomásozó erőinek (UNIFIL) osztrák, finn, kanadai és kínai megfigyelője izraeli légicsapásban vesztette életét kedd este az arab ország déli részén.
A libanoni–izraeli határvidék keleti részén fekvő Kiam városában létesített megfigyelőállás épületét egy bomba találta telibe. Az UNIFIL mentőalakulatokat vezényelt a helyszínre a romok eltakarítása végett, ám az izraeli tűz a mentési művelet alatt is folytatódott.
Annan szándékosságról beszél Kofi Annan ENSZ-főtitkár felháborodásának és mélységes fájdalmának adott hangot a szerinte „nyilvánvalóan szándékos” izraeli bombázás miatt. Annan hangsúlyozta: a megfigyelőállás már régóta működött, és egyértelműen megjelölték, s annak ellenére érte légicsapás, hogy Ehud Olmert izraeli kormányfő biztosította az ENSZ-erők megkíméléséről. Az ENSZ-főtitkára felszólította Izraelt, hogy teljes körűen vizsgálja ki a történteket, és követelte az ENSZ-állások és -személyzet elleni támadások leállítását. Annan a római konferencián a libanoni „bombázások, blokádok és szárazföldi műveletek” leállítására szólította fel Izraelt, a Hezbollah síita libanoni szervezettől pedig azt követelte, hogy hagyjon fel az izraeli települések, a polgári lakosság tudatos támadásával. A főtitkár „szörnyűnek és veszélyesnek” nevezte a libanoni helyzetet, és súlyos humanitárius válságról beszélt. Annan szerint már ellenségeskedésnek már az átmeneti, akár néhány napos szüneteltetése is elég a legégetőbb humanitárius feladatok végrehajtásához.
Egyezség nélkül A Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter kezdeményezésére megrendezett egynapos konferenciára nem kapott meghívást Izrael, illetve a Hezbollah gerilláinak támogatásával vádolt Szíria és Irán. A konferencián az Európai Unió, a Világbank, valamint az ENSZ képviseltette magát, és részt vett az Egyesült Államok, Olaszország, Franciaország, Németország, Nagy-Britannia, Spanyolország, Görögország, Ciprus, Kanada, Oroszország, Törökország, Jordánia, Szaúd-Arábia és Egyiptom külügyminisztere, valamint Fuád Szinjóra libanoni kormányfő. Az értekezleten nem sikerült egyetértésre jutni arról, hogy azonnali tűzszünetet követeljenek Libanonban, az Egyesült Államok ugyanis határozottan ellenállt partnerei nyomásának. Végül annyiban állapodtak meg, hogy „elkezdik a közös munkát azért, hogy sürgősen létrejöjjön egy tartós, állandó és fenntartható tűzszünet”. A részt vevő országok nyilatkozatukban vállalták, hogy segítséget nyújtanak a libanoni kormánynak, azonnali humanitárius segélyt küldenek az országba. Üdvözölték, hogy Izrael hozzájárult a Libanonnak szánt humanitárius segélyek eljuttatásához. A Libanonba telepítendő nemzetközi erő – amelynek ötletét másfél hete vetették fel a legfejlettebb ipari országok és Oroszország alkotta G8-csoport szentpétervári csúcstalálkozóján – szintén szerepelt a konferencia napirendjén, de továbbra sem határozták meg annak pontos megbízatását, összetételét és a felvonultatás határidejét. A konferencia támogatásáról biztosította az ENSZ vezetésével Libanonba telepítendő nemzetközi erőre vonatkozó elvi elképzelést, amely segítséget nyújtana a libanoni hadseregnek „biztonságos környezet” létrehozásához Dél-Libanonban. A háborúban eddig 422 libanoni állampolgár, többségükben civil halt meg, míg Izraelben 42 személy, köztük 24 katona vesztette életét. A közel-keleti arab országban 750 ezer ember kényszerült otthona elhagyására.
Harcok Libanonban és Gázában A Hezbollah gerillái és az izraeli katonák továbbra is ádáz harcokat vívtak egymással tegnap az izraeli–libanoni határtól négy kilométerre északra lévő Bint-Dzsbeilért, és arab televíziók szerint az ütközetben 13 izraeli katona esett el. A Hezbollah becslése szerint az izraeliek embervesztesége harminc főre tehető, és a támadók nem tudták kimenekíteni sebesültjeiket a harcok dúlta térségekből. Az izraeli hadsereg 22 sebesült katonáról számolt be, és állítása szerint sikerült őket kimenekíteni a harcok dúlta területről. Izraeli részről nem számoltak be halottakról. A hadsereg becslése szerint 50 gerilla halt meg Bint-Dzsbeilben, illetve sokan fogságba estek. A Hezbollah állítja: 10 harcosát vesztette el a négyezer lakosú város birtoklásáért napok óta folytatott ütközetben. Az izraeli hadsereg a Gázai övezetben is folytatta hadműveleteit, és kórházi források szerint tegnap 12 palesztin halt meg az izraeli rakétáktól és a légicsapásokban. Az izraeli légierő bombázta a Hamászhoz kötődő fegyveres csoportok több irodáját is, egy nemrég bevezetett módszerrel élve a környéken lakókat – telefonon – előre figyelmeztették. Az egy elrabolt izraeli katona felkutatására és a Gázai övezetből Izrael ellen indított rakétatámadások leállítására június végén indított katonai akcióknak eddig 128 palesztin és egy izraeli esett áldozatul. Hírösszefoglaló
Hirdetés
szóljon hozzá!
Hírlevél
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Oroszország megkezdte a háborúra való felkészülést Lengyelországgal szemben, miközben Moszkva tovább fokozza a lengyel területen végrehajtott kibertámadásait és szabotázsait – jelentette ki hétfőn Wieslaw Kukula, a lengyel fegyveres erők vezérkari főnöke.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfőn elfogadta az Egyesült Államok által kidolgozott határozatot, amelynek célja, hogy a Gázai övezetben a törékeny fegyverszünet után tartósabb béke és a pusztított enklávé újjáépítése valósuljon meg.
Az orosz hadsereg két Iszkander típusú ballisztikus rakétával és 128 csapásmérő, valamint álcadrónnal támadott ukrajnai célpontokat hétfőre virradóra, a csapásoknak Harkivban halálos áldozataik és sebesültjeik is vannak.
Az Egyesült Államok ebben a hónapban külföldi terrorista szervezetnek fogja minősíteni a Cartel de los Soles kartellt, amelyet az USA szerint Nicolás Maduro venezuelai elnök és más magas rangú tisztviselők vezetnek.
Donald Trump amerikai elnök felszólította a republikánus képviselőket, hogy szavazzák meg az Epstein-akták nyilvánosságra hozatalát, ezzel megfordítva korábbi álláspontját.
A Claudia vihar súlyos áradásokat, lehűlést és jelentős károkat okozott az Egyesült Királyságban és Európában – írja a hirado.hu a TheGuardian beszámolója alapján.
A német kancellár felszólította Volodimir Zelenszkijt, hogy fékezze meg a fiatal ukrán férfiak Németországba áramlását. Friedrich Merz szerint a hadköteles ukrán férfiaknak otthon kellene maradniuk, és megvédeniük a hazájukat.
Oroszország mintegy 430 drónt és 18 rakétát indított Ukrajna ellen, a támadás fő iránya Kijev volt; ezen felül péntek reggel az oroszok Cirkon hiperszonikus rakétát vetetek be Szumi megye ellen – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Telegramon.
Az Egyesült Államok a globális terrorszervezetek szankciós listájára vett négy európai Antifa-csoportot, közte a Budapesten is 2023-ban támadást elkövető Antifa Ostot – jelentette be csütörtökön Marco Rubio külügyminiszter.
szóljon hozzá!