Patthelyzet. Gázában zajlik a Hamász elleni izraeli offenzíva, és egyelőre nem tűik közelinek a tűzszünet
Fotó: Facebook/UNRWA
Izrael visszahívja konzultációra főtárgyalóit Katarból, mert nem történt előrelépés a Gázai övezetet érintő tűzszüneti tárgyalásokon.
2025. május 21., 11:282025. május 21., 11:28
„A Dohában folytatott nagyjából egyheti intenzív megbeszéléseket követően a magas rangú tárgyalócsapat visszatér konzultációra Izraelbe, miközben szakértői szinten a képviselők Dohában maradnak” – ismertette Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő hivatala.
Ez az elképzelés magában foglalná a Gázai övezetbe hurcolt túszok szabadon engedését, valamint egy hosszabb tűzszünetet is. A radikális iszlamista Hamász terrorszervezet azonban továbbra is elutasítja ezt az izraeli miniszterelnök hivatala szerint, ugyanis a gázai övezeti háború végét követelik a megmaradt foglyok elengedéséért.
A konfliktusban közvetíteni próbáló Katar külügyminisztere, Muhammad bin Abdul Rahman Ál Száni szintén nehezményezte az előrelépés hiányát.
„Az utóbbi hetek tárgyalási fordulói sajnos sehová sem vezettek minket” – mondta. „Alapvető szakadék” van a konfliktusfelek között. „Ezt a szakadékot különböző javaslatok ellenére sem tudtuk áthidalni” – tette hozzá.
Hangsúlyozta egyben, hogy az izraeli hadsereg mindent megtesz annak érdekében, hogy a segélyszállítmányok ne kerülhessenek a Hamász kezébe.
Közleményben ítélte el hétfőn a brit, a francia és a kanadai kormány Izrael újabb gázai hadműveleteit, és nyíltan szankciókkal fenyegette meg Izraelt a katonai akció folytatása esetére.
Az izraeli külügyminisztérium a nap folyamán bejelentette, hogy az elkövetkezendő napokban napi szinten teherautók tucatjait engedik be a palesztinok lakta övezetbe.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök hétfőn elrendelte „minimális élelmiszer- és gyógyszersegély” beengedését a Gázai övezetbe. Az ENSZ és más segélyszervezetek is éhínség veszélyére figyelmeztettek a térségben, ahová március eleje óta nem engedtek be humanitárius segélyt.
Eközben
„Netanjahu kormányának cselekedetei tették ezt szükségessé” – hangsúlyozta David Lammy a londoni törvényhozás alsóházában.
Kijelentette, hogy az izraeli offenzíva nem a megfelelő út a túszok kiszabadítására. „Nem maradhatunk tétlenek a helyzet ezen újabb elmérgesedése tükrében. Ez összeférhetetlen a kétoldalú kapcsolatunkat megalapozó elvekkel. (…) Ezért ma bejelentem, hogy felfüggesztettük a tárgyalásokat az új szabadkereskedelmi egyezményről az izraeli kormánnyal” – tette hozzá.
„Az izraeli hadsereg 11 hete blokkolja a Gázai övezetet úgy, hogy a Világélelmezési programnak (WFP) semmilyen – valóban semmilyen – készlete nem maradt” – húzta alá a brit diplomácia vezetője a palesztinok lakta térségre utalva.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök hétfőn elrendelte minimális élelmiszer- és gyógyszersegély beengedését a Gázai övezetbe.
Videóüzenetében a kormányfő ezt azzal indokolta, hogy csökken Izrael nemzetközi támogatottsága a Gázában tapasztalható éhezésről szóló hírek miatt. Az ENSZ kedden azt az ígéretet kapta Izraeltől, hogy a hétfői öt teherautót követően további száz, segélyekkel megrakott járművet beenged.
Lammy felhívta a figyelmet, hogy több mint 9000 teherautó áll készen a Gázai övezet határán, hogy segítséget vigyenek a rászorulóknak. Benjámin Netanjahuhoz intézve szavait Lammy arra szólított fel, hogy vessen véget a blokádnak, és engedje be a segélyeket.
Az izraeli külügyminisztérium egyik szóvivője a brit bejelentést követően az X-en közölte, hogy a mostani brit kormány amúgy sem mozdította elő a tárgyalásokat a szabadkereskedelmi egyezményről. A szóvivő egyben Izrael-ellenes megszállottsággal vádolta a londoni vezetést.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A január 16-án hatályba lépett új ukrán állampolgársági törvény elégedetlenséget váltott ki az ukrajnai román közösség körében, mivel a jogszabály szerint Kijev nem ismeri el az ukrán-román kettős állampolgárságot.
A chișinăui kormány akkor venné fontolóra Moldova és Románia 1918-as modell szerinti egyesítésének kérdését, ha az Oroszországi Föderáció veszélyesen közel kerülne határaihoz – jelentette ki Mihai Popșoi miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter.
A csernobili atomerőmű teljesen elvesztette a külső áramellátást az Ukrajnát ért keddi masszív orosz rakéta- és dróntámadás következtében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség.
A holland kormány teljes egészében kifizette az 5,7 millió eurós kártérítést a 2025 januárjában az asseni Drents Múzeumban történt jelentős műkincslopás nyomán.
Újabb holttestre bukkantak a dél-spanyolországi Córdoba közelében történt vasúti szerencsétlenség mentési munkálatai közben, ezzel a halálos áldozatok száma 41-re emelkedett – közölték a spanyol hatóságok kedden.
Oroszország nagyszabású támadásra készül Ukrajna ellen, amelynek célja az ország energiahálózatának további destabilizálása a súlyosbodó energiaválság közepette – figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij elnök és Denisz Szmihal energiaügyi miniszter hétfőn.
Donald Trump amerikai elnök kijelentette: „100 százalékban” végrehajtja fenyegetését, miszerint vámokat vet ki azokra az európai országokra, amelyek ellenzik Grönland feletti ellenőrzés megszerzésére irányuló követelését.
Ausztria és Magyarország közösen védi a schengeni külső határt és közösen dolgozik az illegális migráció ellen – nyilatkozta Pintér Sándor magyar belügyminiszter hétfőn Budapesten, miután megbeszélést folytatott Gerhard Karner osztrák belügyminiszterrel.
Háromnapos nemzeti gyászt rendeltek el hétfőn Spanyolországban a dél-spanyolországi Córdoba közelében bekövetkezett halálos vasúti szerencsétlenség miatt, amelyben a nem végleges hivatalos adatok szerint legkevesebb 39 ember vesztette életét.
Több mint 200 romániai gazda csatlakozik kedden Strasbourgban az EU-Mercosur megállapodás elleni tüntetésen, más uniós tagállamok mezőgazdasági termelőivel együtt. A demonstrációt az Európai Parlament székhelye előtt tartják.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!