Újabb csapás. Az izraeli hadsereg terrorista célpontok után kutat Gázában
Fotó: Hill Air Force Base
Az izraeli hadsereg újabb műveleteket indított Gázában: „kiterjedt csapásokat” hajt végre az övezetben, a Hamász terrorszervezet vezette egészségügyi minisztérium pedig legalább 220 palesztin haláláról számolt be.
2025. március 18., 08:282025. március 18., 08:28
Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) közölte, hogy a Hamászhoz tartozó, általa „terrorista célpontoknak” nevezett célpontokat veszik célba.
A január 19-i tűzszünet kezdete óta ez a legnagyobb légicsapáshullám Gázában. A gázai tűzszünet meghosszabbításáról szóló korábbi tárgyalásokon nem sikerült megállapodásra jutni.
A BBC által idézett szemtanúk szerint sokan éppen a ramadán szent hónapja megkövetelte hajnali étkezés közben voltak, amikor robbanások kezdődtek Gázában.
Több mint 20 izraeli harci repülőgép repült el fölöttük, mondták.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Jiszráel Kac védelmi miniszter kedd reggel rendelte el a csapásokat a miniszterelnöki hivatal közleménye szerint.
„Ez azt követően történt, hogy a Hamász ismételten elutasította túszaink szabadon bocsátását, valamint elutasította az összes javaslatot, amelyet Steve Witkoff amerikai elnöki megbízottól és a közvetítőktől kapott” – áll a közleményben.
– tették hozzá.
A csapások tervét „az IDF a hétvégén mutatta be, és a politikai vezetés jóváhagyta” – olvasható a közleményben.
Izrael ENSZ-nagykövete, Danni Danon figyelmeztette a Hamászt, hogy engedje szabadon az összes túszt, kijelentve, hogy „nem fogunk kegyelmet mutatni ellenségeinknek”.
A Hamász dühösen válaszolt, és árulással vádolta Izraelt a tűzszüneti megállapodás felrúgása miatt. Azt is állítja, hogy Izrael „ismeretlen sorsnak” teszi ki a Gázában fogva tartott többi izraeli túszt.
– mondta kedden a Hamász egyik vezetője.
„Netanjahu döntése, hogy visszatér a háborúhoz, a megszállás foglyainak feláldozását jelenti, és halálos ítélet ellenük” – mondta Ezzat al-Riszk Hamász-vezető, a palesztin terrorezervezet politikai irodájának tagja, Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökre utalva.
„Az ellenség nem fogja háborúval és pusztítással elérni azt, amit a tárgyalásokon nem tudott elérni” – tette hozzá.
Összesen 251 embert raboltak el Izraelből a Hamász indította támadásban 2023. október 7-én. A Gázában maradt közel 60 túsznak kevesebb mint a fele lehet életben.
Izrael konzultált Donald Trump amerikai elnök kormányával a csapások végrehajtása előtt – mondta a Fehér Ház szóvivője a Fox News-nak.
A tárgyaló felek az ideiglenes tűzszünet március 1-jén véget ért első szakasza után próbáltak megoldást találni.
Az Egyesült Államok azt javasolta, hogy az első szakaszt április közepéig hosszabbítsák meg, beleértve a Hamász által fogva tartott túszok és az Izrael által fogva tartott palesztin foglyok további cseréjét.
Egy, a tárgyalásokat jól ismerő palesztin tisztségviselő azonban azt mondta a BBC-nek, hogy
Az Izrael és a Hamász közötti legutóbbi háború 2023. október 7-én kezdődött, amikor a Hamász több mint 1200 embert ölt meg Dél-Izraelben, többségében civileket, 251 embert pedig túszul ejtett.
A támadás izraeli katonai offenzívát váltott ki, amely azóta több mint 48 520 embert ölt meg, többségükben civileket. Ezek a Hamász által vezetett egészségügyi minisztérium adatai, amelyeket az ENSZ és mások is felhasználnak.
A 2,1 millió lakosú Gáza lakosságának nagy része elmenekült otthonából.
Becslések szerint az épületek 70 százaléka megrongálódott vagy lerombolták, az egészségügyi, víz- és csatornarendszerek összeomlottak, és hiány van élelmiszerből, üzemanyagból, gyógyszerekből és menedékhelyből.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!