
Újabb csapás. Az izraeli hadsereg terrorista célpontok után kutat Gázában
Fotó: Hill Air Force Base
Az izraeli hadsereg újabb műveleteket indított Gázában: „kiterjedt csapásokat” hajt végre az övezetben, a Hamász terrorszervezet vezette egészségügyi minisztérium pedig legalább 220 palesztin haláláról számolt be.
2025. március 18., 08:282025. március 18., 08:28
Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) közölte, hogy a Hamászhoz tartozó, általa „terrorista célpontoknak” nevezett célpontokat veszik célba.
A január 19-i tűzszünet kezdete óta ez a legnagyobb légicsapáshullám Gázában. A gázai tűzszünet meghosszabbításáról szóló korábbi tárgyalásokon nem sikerült megállapodásra jutni.
A BBC által idézett szemtanúk szerint sokan éppen a ramadán szent hónapja megkövetelte hajnali étkezés közben voltak, amikor robbanások kezdődtek Gázában.
Több mint 20 izraeli harci repülőgép repült el fölöttük, mondták.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Jiszráel Kac védelmi miniszter kedd reggel rendelte el a csapásokat a miniszterelnöki hivatal közleménye szerint.
„Ez azt követően történt, hogy a Hamász ismételten elutasította túszaink szabadon bocsátását, valamint elutasította az összes javaslatot, amelyet Steve Witkoff amerikai elnöki megbízottól és a közvetítőktől kapott” – áll a közleményben.
– tették hozzá.
A csapások tervét „az IDF a hétvégén mutatta be, és a politikai vezetés jóváhagyta” – olvasható a közleményben.
Izrael ENSZ-nagykövete, Danni Danon figyelmeztette a Hamászt, hogy engedje szabadon az összes túszt, kijelentve, hogy „nem fogunk kegyelmet mutatni ellenségeinknek”.
A Hamász dühösen válaszolt, és árulással vádolta Izraelt a tűzszüneti megállapodás felrúgása miatt. Azt is állítja, hogy Izrael „ismeretlen sorsnak” teszi ki a Gázában fogva tartott többi izraeli túszt.
– mondta kedden a Hamász egyik vezetője.
„Netanjahu döntése, hogy visszatér a háborúhoz, a megszállás foglyainak feláldozását jelenti, és halálos ítélet ellenük” – mondta Ezzat al-Riszk Hamász-vezető, a palesztin terrorezervezet politikai irodájának tagja, Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökre utalva.
„Az ellenség nem fogja háborúval és pusztítással elérni azt, amit a tárgyalásokon nem tudott elérni” – tette hozzá.
Összesen 251 embert raboltak el Izraelből a Hamász indította támadásban 2023. október 7-én. A Gázában maradt közel 60 túsznak kevesebb mint a fele lehet életben.
Izrael konzultált Donald Trump amerikai elnök kormányával a csapások végrehajtása előtt – mondta a Fehér Ház szóvivője a Fox News-nak.
A tárgyaló felek az ideiglenes tűzszünet március 1-jén véget ért első szakasza után próbáltak megoldást találni.
Az Egyesült Államok azt javasolta, hogy az első szakaszt április közepéig hosszabbítsák meg, beleértve a Hamász által fogva tartott túszok és az Izrael által fogva tartott palesztin foglyok további cseréjét.
Egy, a tárgyalásokat jól ismerő palesztin tisztségviselő azonban azt mondta a BBC-nek, hogy
Az Izrael és a Hamász közötti legutóbbi háború 2023. október 7-én kezdődött, amikor a Hamász több mint 1200 embert ölt meg Dél-Izraelben, többségében civileket, 251 embert pedig túszul ejtett.
A támadás izraeli katonai offenzívát váltott ki, amely azóta több mint 48 520 embert ölt meg, többségükben civileket. Ezek a Hamász által vezetett egészségügyi minisztérium adatai, amelyeket az ENSZ és mások is felhasználnak.
A 2,1 millió lakosú Gáza lakosságának nagy része elmenekült otthonából.
Becslések szerint az épületek 70 százaléka megrongálódott vagy lerombolták, az egészségügyi, víz- és csatornarendszerek összeomlottak, és hiány van élelmiszerből, üzemanyagból, gyógyszerekből és menedékhelyből.
Romániából érkező bűnözők törtek be elektronikai áruházakba, három üzletet fosztottak ki Békés vármegyében. Zsákszámra vitték a laptopokat, mobiltelefonokat és tableteket. Gondosan előkészítették a bűncselekményeket, de végül lebuktak.
A Határtalanul! tanulmányi kirándulási program támogatási keretének jelentős, csaknem ötödére csökkentése miatt bírálta a Tisza-kormányt Nacsa Lőrinc (KDNP) korábbi nemzetpolitikai államtitkár kedden.
Két kereskedelmi hajót is dróntalálat ért kedden Bulgária kizárólagos gazdasági övezetében a Fekete-tengeren; egy bolgár komp kimentette az egyik hajó legénységét, míg a másik hajó a part közelében, Bjala város mellett elsüllyedt.
Folytatódik a külhoni tanulmányi kirándulásokat támogató Határtalanul! program, és a határon túli magyar nyelvű elektronikus sajtó támogatására is elérhető egy pályázat – közölte a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium hétfőn.
Karl Deisseroth, Peter Hegemann és Georg Nagel kapja idén az orvosi-élettani Nobel-díjat a fényérzékeny ioncsatornákkal és az optogenetikával kapcsolatos felfedezéseikért – jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.
Lengyelország és Románia közölte, hogy nem tudnak és nem is fognak többet tenni annak érdekében, hogy segítsék Ukrajnát gabonájának Európán keresztüli exportjában, miközben a Fekete-tengeri blokád továbbra is fennáll.
Már az Egyesült Államokban is hullámokat vetett az ország athéni nagykövete, Kimberly Guilfoyle romániai kormánybuktatással kapcsolatos kijelentése: ellenzéki politikusok az ügy kivizsgálását követelik.
Az Egyesült Államok számíthat Romániára – írta Nicușor Dan államfő pénteken az X-en.
Vlagyimir Putyin orosz elnök arról beszélt: Oroszország tárgyalásos úton akar békét Ukrajnában, figyelmeztette ugyanakkor a NATO-t, hogy akár atomfegyvert is hajlandó bevetni, ha támadás éri a kalinyingrádi területet.
Üdvözölte Magyar Péter magyar miniszterelnök és Orbán Anita külügyminiszter pénteken, hogy az ukrán parlament elé került a nemzeti kisebbségek jogait érintő törvényjavaslat.
szóljon hozzá!