
Offenzíva. Az izraeli hadsereg Hamász elleni hadműveleteiben csütörtökön száznál is többen haltak meg
Fotó: Facebook/Izraeli hadsereg
Az izraeli hadsereg csütörtökön fokozta a Gázai övezetben folyó hadműveleteket, amelyek során több mint 100 ember halt meg, és ígéretet tett a bombázások folytatására, miközben Donald Trump amerikai elnök „szabadságövezet” létrehozását javasolta az enklávéban.
A gázai polgári védelem CNN által idézett közleménye szerint Izrael csapásai sok áldozatot szedtek a Gáza északi részén fekvő Dzsabaljában és a déli részén fekvő Hán Júniszban.
Mint arról beszámoltunk, Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök ígéretet tett a Hamász felszámolására egy olyan stratégiával, amelynek értelmében a hadsereg több területet tartana megszállva a Gázai övezetben, és a teljes polgári lakosságot egy kisebb területre szorítaná délre.
„Nem lesz ki-bejárás” – mondta Netanjahu a hónap elején. „Tartalékokat fogunk behívni, hogy jöjjenek, megtartsák a területet – nem fogunk bemenni, majd elhagyni a területet, csak hogy utána rajtaütéseket hajtsanak végre onnan” – szögezte le.
Donald Trump elnök a múlt héten azt mondta, hogy véget akar vetni a gázai „brutális háborúnak”, és közel-keleti körútjából kihagyta Izraelt.
Ebben a hónapban kétszer is megkerülte Izraelt a régióban tevékenykedő terrorszervezetekkel kötött kétoldalú megállapodásokkal.
A Hamász ennek nyomán a múlt héten elengedett egy izraeli-amerikai túszt, a jemeni húszik pedig beleegyeztek, hogy nem lőnek tovább amerikai hajókra a Vörös-tengeren, miközben ígéretet tettek arra, hogy folytatják az Izrael elleni harcot.
Szerdán Trump tagadta, hogy Izraelt félreállították volna. „Ez jó Izraelnek” – mondta.
„Vannak elképzeléseim Gázára vonatkozóan, amelyeket nagyon jónak tartok, tegyük azt szabadságzónává, az Egyesült Államok vegyen részt benne, és tegyük szabadságzónává” – mondta Trump Katarban.
A legutóbbi izraeli hadműveletekre akkor került sor, amikor a palesztin egészségügyi minisztérium bejelentette, hogy az izraeli offenzíva során Gázában 2023 októbere óta megöltek száma meghaladja az 53 ezret.
Az IDF továbbra is evakuálási parancsokat ad ki Gáza különböző részeire. A legutóbbi szerdán a Gáza középső részén, a tengerparti Rimal negyedben élőkre vonatkozott.
Az ENSZ-ügynökségek aggodalmukat fejezik ki a civilek helyzetének romlása miatt.
Az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatala csütörtökön azt írta az X-en, hogy „a blokád, a kitelepítési parancsok és a folyamatos bombázások – többek között sátrak, kórházak és iskolák ellen – továbbra is tömeges áldozatokat, kitelepítéseket és nélkülözést okoznak”.
A hivatal idézett egy eheti ENSZ-tanulmányt, amely arra figyelmeztetett, hogy „mivel a humanitárius szervezetek továbbra sem tudnak hozzáférni a rászoruló lakossághoz, az ellenségeskedések várható eszkalálódása és az emberek folyamatos tömeges kitelepítése miatt a Gázai övezetben az éhínség veszélye nem csak lehetséges, hanem egyre valószínűbb”.
Az izraeli kormányt nem hatotta meg a Gázába irányuló segélyek blokádja miatt egyre erősödő nemzetközi kritika, amely immár harmadik hónapja tart.
Netanjahu a hét elején azt mondta:
– ezt a célt Trump nem sokkal hivatalba lépése után támogatta.
A tárgyalások egy új tűzszünetről, amely a megmaradt túszok szabadon bocsátását eredményezné, úgy tűnik, megrekedtek.
A katari miniszterelnök szerdán azt mondta a CNN-nek, hogy nem számít arra, hogy hamarosan előrelépés történik az országa által közvetített tárgyalásokon, és
Mohammed bin Abdulrahman bin Jaszim Al Thani elmondta, hogy az izraeli-amerikai túsz, Edan Alexander e heti szabadon bocsátását „áttörésnek tekintette, amely segíteni fog abban, hogy a tárgyalások ismét sínen legyenek”.
De hozzátette: „Sajnos Izrael reakciója erre a bombázás volt másnap, miközben küldöttséget küldött”. Azzal vádolta Izraelt, hogy „alapvetően azt a jelzést küldte, hogy nem érdeklik a tárgyalások”.
Egy izraeli tisztségviselő csütörtökön a CNN-nek azt mondta, hogy
Marco Rubio, az Egyesült Államok külügyminisztere kijelentette, hogy az Egyesült Államokat „nyugtalanítja” a gázai humanitárius helyzet.
Kommentárja azután hangzott el, hogy csütörtökön legalább 114 palesztin halt meg izraeli légicsapásokban.
A BBC kérdésére, hogy a Trump-kormányzat továbbra is teljes mértékben Izrael katonai akciói mögött áll-e, tekintettel a közelmúltbeli izraeli támadások mértékére és a kórházak bombázására,
„Ezzel együtt nem vagyunk immunisak, és semmiképpen sem érzéketlenek a gázai emberek szenvedése iránt, és tudom, hogy vannak itt lehetőségek arra, hogy segélyt nyújtsunk nekik” – mondta.
Az egyesült államokbeli Minneapolisban a határőrség egy ügynöke halálosan megsebesített egy férfit, aki a hatóságok szerint felfegyverezve jelent meg egy bevándorlási razzián szombaton – közölte a szövetségi belbiztonsági minisztérium.
Ritka és beszédes pillanatnak számított Teheránban, amikor Ali Hámenei, Irán legfelsőbb vezetője először ismerte el nyilvánosan: az országot hetek óta megrázó tüntetések során emberek ezrei vesztették életüket.
Befejeződtek Abu-Dzabiban az Oroszország, Ukrajna és az Egyesült Államok képviselői közötti, pénteken kezdődött tárgyalások a csaknem négy éve tartó ukrajnai háború lezárásáról – számoltak be nyugati, orosz és ukrán híradások szombaton.
Rendkívüli téli vihar béníthatja meg az Egyesült Államok nagy részét a hétvégén. Számos államban veszélyállapotot hirdettek, miközben a sarkvidéki eredetű hideg levegő havazással, jéggel éri el Amerika déli és keleti térségeit.
Az Egyesült Államok hivatalosan is kilépett az Egészségügyi Világszervezetből (WHO). Közel nyolc évtized után végleg megszakadt az együttműködés Washington és a WHO között.
Az ukrajnai rendezés fontos feltétele, hogy az ukrán fegyveres erőknek el kell hagyniuk a Donyec-medence területét – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken újságíróknak.
A moldovaiakon múlik Románia és Moldova egyesülése – hangsúlyozta Nicușor Dan román államfő a közelmúltban ismét a közbeszéd tárgyává vált téma kapcsán.
Davosban tegnap Zelenszkij elnök elvetette a sulykot – írta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Facebook-oldalán.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön visszavonta Kanada meghívását a globális konfliktusok megoldását célzó Béketanácsba. Trump a Truth Social közösségi oldalon Mark Carney kanadai miniszterelnöknek címzett üzenetében tudatta ezt.
Dánia és Grönland teljes mértékben élvezi az Európai Unió támogatását, és a két területet érintő kérdésekben kizárólag Dánia és Grönland jogosult dönteni – jelentette ki António Costa péntek hajnalban Brüsszelben.
szóljon hozzá!