Offenzíva. Az izraeli hadsereg Hamász elleni hadműveleteiben csütörtökön száznál is többen haltak meg
Fotó: Facebook/Izraeli hadsereg
Az izraeli hadsereg csütörtökön fokozta a Gázai övezetben folyó hadműveleteket, amelyek során több mint 100 ember halt meg, és ígéretet tett a bombázások folytatására, miközben Donald Trump amerikai elnök „szabadságövezet” létrehozását javasolta az enklávéban.
A gázai polgári védelem CNN által idézett közleménye szerint Izrael csapásai sok áldozatot szedtek a Gáza északi részén fekvő Dzsabaljában és a déli részén fekvő Hán Júniszban.
Mint arról beszámoltunk, Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök ígéretet tett a Hamász felszámolására egy olyan stratégiával, amelynek értelmében a hadsereg több területet tartana megszállva a Gázai övezetben, és a teljes polgári lakosságot egy kisebb területre szorítaná délre.
„Nem lesz ki-bejárás” – mondta Netanjahu a hónap elején. „Tartalékokat fogunk behívni, hogy jöjjenek, megtartsák a területet – nem fogunk bemenni, majd elhagyni a területet, csak hogy utána rajtaütéseket hajtsanak végre onnan” – szögezte le.
Donald Trump elnök a múlt héten azt mondta, hogy véget akar vetni a gázai „brutális háborúnak”, és közel-keleti körútjából kihagyta Izraelt.
Ebben a hónapban kétszer is megkerülte Izraelt a régióban tevékenykedő terrorszervezetekkel kötött kétoldalú megállapodásokkal.
A Hamász ennek nyomán a múlt héten elengedett egy izraeli-amerikai túszt, a jemeni húszik pedig beleegyeztek, hogy nem lőnek tovább amerikai hajókra a Vörös-tengeren, miközben ígéretet tettek arra, hogy folytatják az Izrael elleni harcot.
Szerdán Trump tagadta, hogy Izraelt félreállították volna. „Ez jó Izraelnek” – mondta.
„Vannak elképzeléseim Gázára vonatkozóan, amelyeket nagyon jónak tartok, tegyük azt szabadságzónává, az Egyesült Államok vegyen részt benne, és tegyük szabadságzónává” – mondta Trump Katarban.
A legutóbbi izraeli hadműveletekre akkor került sor, amikor a palesztin egészségügyi minisztérium bejelentette, hogy az izraeli offenzíva során Gázában 2023 októbere óta megöltek száma meghaladja az 53 ezret.
Az IDF továbbra is evakuálási parancsokat ad ki Gáza különböző részeire. A legutóbbi szerdán a Gáza középső részén, a tengerparti Rimal negyedben élőkre vonatkozott.
Az ENSZ-ügynökségek aggodalmukat fejezik ki a civilek helyzetének romlása miatt.
Az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatala csütörtökön azt írta az X-en, hogy „a blokád, a kitelepítési parancsok és a folyamatos bombázások – többek között sátrak, kórházak és iskolák ellen – továbbra is tömeges áldozatokat, kitelepítéseket és nélkülözést okoznak”.
A hivatal idézett egy eheti ENSZ-tanulmányt, amely arra figyelmeztetett, hogy „mivel a humanitárius szervezetek továbbra sem tudnak hozzáférni a rászoruló lakossághoz, az ellenségeskedések várható eszkalálódása és az emberek folyamatos tömeges kitelepítése miatt a Gázai övezetben az éhínség veszélye nem csak lehetséges, hanem egyre valószínűbb”.
Az izraeli kormányt nem hatotta meg a Gázába irányuló segélyek blokádja miatt egyre erősödő nemzetközi kritika, amely immár harmadik hónapja tart.
Netanjahu a hét elején azt mondta:
– ezt a célt Trump nem sokkal hivatalba lépése után támogatta.
A tárgyalások egy új tűzszünetről, amely a megmaradt túszok szabadon bocsátását eredményezné, úgy tűnik, megrekedtek.
A katari miniszterelnök szerdán azt mondta a CNN-nek, hogy nem számít arra, hogy hamarosan előrelépés történik az országa által közvetített tárgyalásokon, és
Mohammed bin Abdulrahman bin Jaszim Al Thani elmondta, hogy az izraeli-amerikai túsz, Edan Alexander e heti szabadon bocsátását „áttörésnek tekintette, amely segíteni fog abban, hogy a tárgyalások ismét sínen legyenek”.
De hozzátette: „Sajnos Izrael reakciója erre a bombázás volt másnap, miközben küldöttséget küldött”. Azzal vádolta Izraelt, hogy „alapvetően azt a jelzést küldte, hogy nem érdeklik a tárgyalások”.
Egy izraeli tisztségviselő csütörtökön a CNN-nek azt mondta, hogy
Marco Rubio, az Egyesült Államok külügyminisztere kijelentette, hogy az Egyesült Államokat „nyugtalanítja” a gázai humanitárius helyzet.
Kommentárja azután hangzott el, hogy csütörtökön legalább 114 palesztin halt meg izraeli légicsapásokban.
A BBC kérdésére, hogy a Trump-kormányzat továbbra is teljes mértékben Izrael katonai akciói mögött áll-e, tekintettel a közelmúltbeli izraeli támadások mértékére és a kórházak bombázására,
„Ezzel együtt nem vagyunk immunisak, és semmiképpen sem érzéketlenek a gázai emberek szenvedése iránt, és tudom, hogy vannak itt lehetőségek arra, hogy segélyt nyújtsunk nekik” – mondta.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nicușor Dan kedden kijelentette, hogy bármilyen formában is fogadja el a képviselőház a Vexler-törvényként is ismert törvénytervezetet, ki fogja hirdetni a jogszabályt, mert erre kötelezi az alkotmány.
Izrael az Egyesült Államok és Jordánia nyomására újra megnyitja az arab országgal közös határán lévő Allenby-átkelőt a Gázai övezetbe tartó segélyek számára – közölték kedden izraeli kormányzati források.
Az ukrajnai háború volt a központi témája XIV. Leó pápa és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozójának Castel Gandolfo pápai rezidenciáján – közölte a Szentszék kedden.
Kormányfővé nevezte ki Andrej Babist, az októberi képviselőházi választásokon győztes Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét kedden Prágában Petr Pavel cseh köztársasági elnök.
Európa rossz úton jár – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök annak kapcsán, hogy az Európai Bizottság 120 millió dolláros bírsággal sújtotta az Elon Musk techmilliárdos tulajdonában levő X közösségi oldalt.
Az amerikai Kongresszus kijelölte az amerikai katonai erők európai és dél-koreai létszámának alsó határát 2026-ra, ami korlátozza a csapatcsökkentés lehetőségét a Pentagon számára – derül ki a hétvégén véglegesített költségvetési törvénytervezetből.
Kétségtelenül jó döntés volt a tavalyi elnökválasztás eredményének megsemmisítése – jelentette ki Nicușor Dan államfő.
Az ukrajnai rendezést szolgáló amerikai béketerv átdolgozott változatát kedden adják át Washingtonnak – jelentette ki hétfőn Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Londonban, ahol az Egyesült Királyság, Németország és Franciaország vezetőivel tárgyalt.
A technológiai mágnás Elon Musk közösségi média platformjára, az X-re kiszabott 140 millió dolláros bírság rávilágít arra, hogy az európaiak hogyan ássák alá az amerikai politikát, miközben katonai védelmet követelnek az Egyesült Államoktól.
Az orosz hadsereg 149 csapásmérő, valamint álcadrónt vetett be ukrajnai célpontok ellen hétfőre virradóra, a légvédelem a támadó eszközök zömét hatástalanította, azonban egy ember meghalt és sokan megsebesültek a csapások következtében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!