Offenzíva. Az izraeli hadsereg Hamász elleni hadműveleteiben csütörtökön száznál is többen haltak meg
Fotó: Facebook/Izraeli hadsereg
Az izraeli hadsereg csütörtökön fokozta a Gázai övezetben folyó hadműveleteket, amelyek során több mint 100 ember halt meg, és ígéretet tett a bombázások folytatására, miközben Donald Trump amerikai elnök „szabadságövezet” létrehozását javasolta az enklávéban.
A gázai polgári védelem CNN által idézett közleménye szerint Izrael csapásai sok áldozatot szedtek a Gáza északi részén fekvő Dzsabaljában és a déli részén fekvő Hán Júniszban.
Mint arról beszámoltunk, Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök ígéretet tett a Hamász felszámolására egy olyan stratégiával, amelynek értelmében a hadsereg több területet tartana megszállva a Gázai övezetben, és a teljes polgári lakosságot egy kisebb területre szorítaná délre.
„Nem lesz ki-bejárás” – mondta Netanjahu a hónap elején. „Tartalékokat fogunk behívni, hogy jöjjenek, megtartsák a területet – nem fogunk bemenni, majd elhagyni a területet, csak hogy utána rajtaütéseket hajtsanak végre onnan” – szögezte le.
Donald Trump elnök a múlt héten azt mondta, hogy véget akar vetni a gázai „brutális háborúnak”, és közel-keleti körútjából kihagyta Izraelt.
Ebben a hónapban kétszer is megkerülte Izraelt a régióban tevékenykedő terrorszervezetekkel kötött kétoldalú megállapodásokkal.
A Hamász ennek nyomán a múlt héten elengedett egy izraeli-amerikai túszt, a jemeni húszik pedig beleegyeztek, hogy nem lőnek tovább amerikai hajókra a Vörös-tengeren, miközben ígéretet tettek arra, hogy folytatják az Izrael elleni harcot.
Szerdán Trump tagadta, hogy Izraelt félreállították volna. „Ez jó Izraelnek” – mondta.
„Vannak elképzeléseim Gázára vonatkozóan, amelyeket nagyon jónak tartok, tegyük azt szabadságzónává, az Egyesült Államok vegyen részt benne, és tegyük szabadságzónává” – mondta Trump Katarban.
A legutóbbi izraeli hadműveletekre akkor került sor, amikor a palesztin egészségügyi minisztérium bejelentette, hogy az izraeli offenzíva során Gázában 2023 októbere óta megöltek száma meghaladja az 53 ezret.
Az IDF továbbra is evakuálási parancsokat ad ki Gáza különböző részeire. A legutóbbi szerdán a Gáza középső részén, a tengerparti Rimal negyedben élőkre vonatkozott.
Az ENSZ-ügynökségek aggodalmukat fejezik ki a civilek helyzetének romlása miatt.
Az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatala csütörtökön azt írta az X-en, hogy „a blokád, a kitelepítési parancsok és a folyamatos bombázások – többek között sátrak, kórházak és iskolák ellen – továbbra is tömeges áldozatokat, kitelepítéseket és nélkülözést okoznak”.
A hivatal idézett egy eheti ENSZ-tanulmányt, amely arra figyelmeztetett, hogy „mivel a humanitárius szervezetek továbbra sem tudnak hozzáférni a rászoruló lakossághoz, az ellenségeskedések várható eszkalálódása és az emberek folyamatos tömeges kitelepítése miatt a Gázai övezetben az éhínség veszélye nem csak lehetséges, hanem egyre valószínűbb”.
Az izraeli kormányt nem hatotta meg a Gázába irányuló segélyek blokádja miatt egyre erősödő nemzetközi kritika, amely immár harmadik hónapja tart.
Netanjahu a hét elején azt mondta:
– ezt a célt Trump nem sokkal hivatalba lépése után támogatta.
A tárgyalások egy új tűzszünetről, amely a megmaradt túszok szabadon bocsátását eredményezné, úgy tűnik, megrekedtek.
A katari miniszterelnök szerdán azt mondta a CNN-nek, hogy nem számít arra, hogy hamarosan előrelépés történik az országa által közvetített tárgyalásokon, és
Mohammed bin Abdulrahman bin Jaszim Al Thani elmondta, hogy az izraeli-amerikai túsz, Edan Alexander e heti szabadon bocsátását „áttörésnek tekintette, amely segíteni fog abban, hogy a tárgyalások ismét sínen legyenek”.
De hozzátette: „Sajnos Izrael reakciója erre a bombázás volt másnap, miközben küldöttséget küldött”. Azzal vádolta Izraelt, hogy „alapvetően azt a jelzést küldte, hogy nem érdeklik a tárgyalások”.
Egy izraeli tisztségviselő csütörtökön a CNN-nek azt mondta, hogy
Marco Rubio, az Egyesült Államok külügyminisztere kijelentette, hogy az Egyesült Államokat „nyugtalanítja” a gázai humanitárius helyzet.
Kommentárja azután hangzott el, hogy csütörtökön legalább 114 palesztin halt meg izraeli légicsapásokban.
A BBC kérdésére, hogy a Trump-kormányzat továbbra is teljes mértékben Izrael katonai akciói mögött áll-e, tekintettel a közelmúltbeli izraeli támadások mértékére és a kórházak bombázására,
„Ezzel együtt nem vagyunk immunisak, és semmiképpen sem érzéketlenek a gázai emberek szenvedése iránt, és tudom, hogy vannak itt lehetőségek arra, hogy segélyt nyújtsunk nekik” – mondta.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Vádat emeltek minősített emberkereskedelem és kényszermunka bűntette miatt egy romániai férfival szemben, aki erőszakkal és fenyegetéssel kényszerített munkavégzésre egy embert – közölte a Pest Megyei Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
Védelmébe vette Marco Rubio amerikai külügyminiszter az ország athéni nagykövetét, Kimberly Guilfoyle-t, aki azzal váltott ki botrányt, hogy sajtóértesülések szerint a román kormány megbuktatásához hasonló eljárással fenyegette meg a görög kormányt.
Kihallgatta Magyar Pétert a Központi Nyomozó Főügyészség szerda este egy 2024. június 21-i eset miatt – erről a kormányfő számolt be Facebook-bejegyzésében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!