
Képünk illusztráció
Lőpor előállítására és robbanószerkezet készítésére alkalmas anyagokat és tárgyakat foglaltak le a németországi városban.
2021. december 10., 17:032021. december 10., 17:03
2021. december 10., 17:032021. december 10., 17:03
A lőfegyverek használatáról és a háborús fegyverek ellenőrzéséről szóló jogszabályok megsértésének gyanúja miatt még augusztusban elfogott német-marokkói kettős állampolgár ügyében folytatott nyomozás során novemberben lefoglaltak lőpor előállítására és robbanószerkezet készítésére alkalmas anyagokat és tárgyakat, a többi között egy-egy kilogramm ként és kálium-nitrátot, 500 gramm szénport, több száz csavart és anyát, valamint elektromos vezetékeket.
Andy Grote belügyi szenátor – a tartományi rangú város kormányzatának rendvédelemért és bűnüldözésért felelős tagja – az esetet ismertető tájékoztatón kiemelte, hogy „nagyon-nagyon komoly incidens” történhetett volna, amelyre „még nem volt példa– Hamburgban. A vegyi anyagok potenciális robbanóereje „jelentős” pusztítást okozhatott volna, legalábbis a közvetlen közelben, mondta a szociáldemokrata politikus.
A biztonsági szervek feltételezése szerint már nem áll fenn a támadás konkrét veszélye. Az ügy azt mutatja, hogy „a tartományi és szövetségi hatóságok hálózata nagyon jól működött” – mondta Mirko Streiber, a tartományi bűnügyi hivatal (LKA) vezetője.
Apja a kétezres évek elején – a több szálon Hamburghoz kapcsolódó, 2011. szeptember 11-i amerikai terrortámadások körüli időkben – a helyi radikális iszlamista csoportosulásokhoz tartozott, és egy olyan, időközben bezáratott mecsetbe járt, amelyben az amerikai merényletek elkövetői is megfordultak.
A fiatalembert augusztus 26-án vették őrizetbe, miután az LKA állambiztonsági ügyekre szakosodott nyomozói tudomást szereztek arról, hogy megpróbált éles lőfegyvert és kézigránátot vásárolni az internet bűnözők körében közkedvelt részén, a darkneten.
Abdurrahman C.-t előzetes letartóztatásba helyezték, az ügyében tartott első házkutatásokon iszlamista terrorista csoportok propagandavideóit, valamint fegyverek előállítására vonatkozó dokumentumokat foglaltak le.
A gyanúsított környezetében végzett nyomozás egy újabb állomása volt a november 19-án tartott házkutatás, amelyen a pokolgép előállítására alkalmas tárgyakat és anyagokat találták.
Az eset ismertetése előtt utolsó nagyobb akciót szerdán hajtották végre, több tartományban, 17 ingatlanban tartottak egyszerre házkutatást. A lefoglalt bizonyítékok, köztük okostelefonok, számítógépek és digitális adathordozók értékelése folyamatban van, közölték.
A szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) 630 embert tart nyilván közveszélyes, terrorcselekmény elkövetésére hajlandó iszlamistaként. Németországban 5,3–5,6 millió muszlim vallású ember él, ez a 83,1 milliós lakosság 6,4–6,7 százaléka. Legnagyobb csoportjuk – mintegy 45 százalékuk – szunnita török.
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
szóljon hozzá!