
2009. február 01., 15:332009. február 01., 15:33
Az izraeli hadsereg szerint a reggeli órákban négy palesztin rakéta csapódott be az ország déli részére, de a támadásoknak nem voltak áldozatai és anyagi kár sem keletkezett. A támadásokat az Al-Aksza Mártírjai Brigádok nevű, a Mahmúd Abbasz palesztin elnök vezette Fatahhoz kapcsolódó fegyveres szervezet vállalta. A január 18-án – amikor az izraeli hadsereg 22 napos offenzívája után kivonult a Gázai övezetből – meghirdetett tűzszünet óta több kisebb incidens történt, de két hete most először lőttek ki Izraelre Grad típusú rakétát.
„Utasítást adtam a hadseregnek a védelmi miniszteren keresztül, hogy készítsen elő egy, a körülményeknek megfelelő izraeli választ és ez a válasz akkor, ott és úgy fog megérkezni, ahogyan mi eldöntjük” – mondta Olmert. Leszögezte: „Nem engedjük meg, hogy visszatérjenek a régi játékszabályok és úgy cselekszünk, hogy egyszer s mindenkorra vége legyen a szüntelen rakétatámadásoknak, amelyek megakadályozzák az ország déli részén élők normális életét”.
Ehud Barak védelmi miniszter megerősítette: Izrael annyi akciót hajt végre, amennyi szükséges. „A Hamász komoly csapást szenvedett el, és ha kell, kap továbbiakat” – mondta, szintén még a kormányülés előtt.
Korábban Benjámin Ben Eliezer infrastruktúra-miniszter is sürgette „a kemény és azonnali reagálást”. A jobboldali ellenzéki Likud vezére, Benjámin Netanjahu szintén több alkalommal felszólította a kormányt, hogy „vaskézzel” válaszoljon a támadásokra.
A Hamász vasárnap azzal vádolta Olmertet, hogy a megtorlással való fenyegetése a parlamenti választási kampány részét képző manipuláció. Tahír al-Nunu szóvivő Gázában kiadott közleménye elítéli Olmert és más izraeli vezetők fenyegetéseit. A kommüniké szerint „kísérletet tesznek arra, hogy ürügyet találjanak a palesztinok elleni eszkalációra”, továbbá az a céljuk, hogy zátonyra futtassák a nyugalom helyreállítását célzó egyiptomi erőfeszítéseket, miközben nyomást gyakorolnak a palesztinokra, hogy fogadják el Izrael feltételeit. A szóvivő egyúttal közölte, hogy szervezet felszólította a többi palesztin mozgalmat a tűzszünet tiszteletben tartására.
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.