Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) médiaszabadság-képviselője szerint bár a magyar kormányzat végrehajtott kisebb változtatásokat a médiaszabályozáson, a módosítás nem tekinthető kielégítőnek. Dunja Mijatovic erről videoüzenetében beszélt, amelyet az Európai Parlament (EP) székházában hétfő este tartott közmeghallgatás résztvevőihez intézett.
2014. október 21., 17:362014. október 21., 17:36
Molnár Csaba és Niedermüller Péter, a DK két EP-képviselője a magyar médiaszabadság témájában szervezte a rendezvényt, több EP-képviselő és magyarországi médiaszereplők részvételével.
Mijatovic a videoüzenetben a jogi előírások azon elemeit kifogásolta elsősorban, amelyek a tartalomszabályozással, a médiahatósági kinevezési renddel, a közmédia „szerkesztői és pénzügyi függetlenségének hiányával” kapcsolatosak.
Megjegyezte, hogy bár az elmúlt két évben „nem túl gyakran” éltek a médiatörvény által adott lehetőségek gyakorlati alkalmazásával, e lehetőségek puszta megléte is „dermesztő” hatással jár, és öncenzúrára készteti a magyar újságírókat. Az EBESZ szakilletékese fontosnak nevezte, hogy nyílt párbeszédet folytassanak a magyar kormánnyal.
Ulrike Lunacek osztrák zöldpárti EP-képviselő egyebek közt azt emelte ki, hogy az EU-tagságra pályázó országok előtt az EU-nak példát kell mutatnia azzal, hogy a tagsági követelményeket a csatlakozás után is betartatják az országokkal. Ehhez szerinte az EU-nak új eszközöket kell kapnia, és reményének adott hangot, hogy az új Európai Bizottság kezdeményező lesz ebben.
Sophie in \'t Veld holland liberális EP-képviselő elismerte: van igazság abban, amikor a magyarok szóvá teszik, hogy miért csak Magyarország esetében veti fel az EU a problémákat. Szerinte azonban nem Magyarország áll a célkeresztben, hanem az unió politikai fejlődése tapasztalható, aminek során a korábbinál nagyobb hangsúlyt helyeznek az európai értékek érvényesítésére.
Azt is kifejtette, hogy a médiatörvény mellett számos más területen – így az oktatásban, az igazságszolgáltatásban is – a szabadság korlátozását látja a magyar jogszabályokban.
A közmeghallgatáson jelen volt Kovács Zoltán, a Miniszterelnökség államtitkára, aki a rendezvény előtt újságíróknak nyilatkozva bírálta azt, hogy a szervezők nem hívták meg Magyarország hivatalos képviselőjét.
A közmeghallgatás után azt mondta, mégsem kért szót, mert szerinte önmagáért beszél az, hogy a nyilatkozatok elhangzása után a hallgatóság soraiból egyetlen kérdés sem hangzott el. Szerinte a közmeghallgatás politikai showműsor volt, és nagyrészt nem is a médiaszabadsággal foglalkozott.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Moszkva tömeges válasz-rakétacsapást mér Kijev központjára, ha Ukrajna megkísérli meghiúsítani a nácizmus felett aratott győzelem 81. évfordulóján megtartandó ünnepségeket – közölte hétfő este az orosz védelmi minisztérium.
Elfogták a gázolót, aki járművével egy embercsoportba hajtott hétfőn Lipcse belvárosában – közölte Burkhard Jung, a német város főpolgármestere.
Donald Trump amerikai elnök bejelentése, miszerint 5000 amerikai katonát vonnak ki Németországból, aggodalmat kelt, és következményekkel jár a NATO egész szövetségi rendszerére nézve – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Az Egyesült Államok hétfőtől segítséget nyújt a Hormuzi-szorosban rekedt hajók kijuttatásában – jelentette be Donald Trump elnök.
Az Ukrajna elleni agressziós háború kezdete óta most először sértették meg robbanóanyaggal felszerelt drónokr a román légteret, és most már „egyértelmű bizonyítékok” is vannak arra, hogy Oroszország indította őket – jelentette ki Oana Țoiu.
Felfüggeszti bírói tevékenységét Magyar Péter leendő miniszterelnök húga testvére és férje kormányzati megbízatásának idejére. Ezt a Tisza Párt elnöke jelentette be. Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke szerint ez nepotizmus, és a diktatúra előszobája.
Donald Trump az amerikai kongresszusnak küldött pénteki levelében megszűntnek nyilvánította az Iránnal folytatott „fegyveres harcot”.
A két ország egyesülése mellett állt ki a moldovai és a román írószövetség.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön jelezte, hogy fontolóra veszi az amerikai csapatok részleges kivonását Olaszországból és Spanyolországból, nem sokkal azután, hogy Németország kapcsán is felvetette a létszámcsökkentés lehetőségét.
Megszűnt Szili Katalin Kárpát-medencei autonómiatörekvésekért felelős miniszterelnöki főtanácsadói jogviszonya április 30-i hatállyal.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!