2012. március 05., 14:512012. március 05., 14:51
A központi választási bizottság adatai szerint a Vlagyimir Putyinra leadott szavazatok aránya valamennyi szövetségi választókörzetben meghaladta az 56 százalékot. A szavazatok 99,3 százalékos feldolgozottsága alapján Putyin ellenfelei közül Gennagyij Zjuganov, a kommunista párt elnöke kapta a második legtöbb voksot: 17,19 százalékot. Az egyéni jelöltként induló Mihail Prohorov pedig a harmadik helyet szerezte meg 7,82 százalékkal.
Vlagyimir Zsirinovszkij, az ultranacionalista liberális demokrata párt (LDPR) vezetője 6,23 százalékos eredményt tudhat magáénak, míg Szergej Mironov, a Kreml-barát Igazságos Oroszország párt elnöke mindössze 3,85 százalékot ért el.
Putyin és Dmitrij Medvegyev leköszönő államfő már vasárnap este, a moszkvai Manyezs téren megünnepelte a győzelmet. „Nem adjuk senkinek a győzelmet” – jelentette ki Medvegyev. Az államfő kísérte fel az emelvényre Vlagyimir Putyint, aki kijelentette: „bebizonyítottuk, hogy senki nem erőltethet ránk semmit”. „Nem sikerül elérni céljukat azoknak, akik az orosz államiságot és a hatalmat akarják tönkretenni, győzni fogunk” – hangsúlyozta az elnökválasztáson magabiztosan vezető politikus a mintegy százezer ember előtt. Az országszerte megtartott tegnapi ellenzéki tüntetéseken a rendőrség mintegy 120 embert vett őrizetbe.
A jelöltek közül egyedül Gennagyij Zjuganov nem gratulált Putyin győzelméhez. Az orosz kommunista párt vezetője szerint a választás törvénytelen volt. Nem ő az egyetlen: nem ismeri el az elnökválasztást sem a parlamenti, sem a hivatalosan be nem jegyzett ellenzék. Szergej Mitrohin, az ellenzéki Jabloko elnöke szerint a törvénysértések tömege miatt aligha lehetne törvényesnek elismerni a szavazást. Eduard Limonov, a Másik Oroszország mozgalom vezetője kezdettől fogva törvénytelennek tartotta az elnökválasztást.
A parlamenten kívüli ellenzék további képviselői, köztük Mihail Kaszjanov volt miniszterelnök, a Parnasz társelnöke szerint a választás sem szabad, sem igazságos nem volt. Mihail Prohorov egyéni jelölt sem tartja a választást tisztességesnek. Mihail Gorbacsov volt szovjet államfő kételkedik abban, hogy a választási eredmény az orosz lakosság valódi véleményét tükrözi. Szerinte a kormányfőnek távoznia kellene a hatalomból.
Nemzetközi megfigyelők is az orosz ellenzékhez hasonlóan vélekednek: szerintük komoly problémák voltak az elnökválasztás tisztaságával; az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek a képviselői Moszkvában sajtótájékoztatón mondták el kifogásaikat. A magyar Alkotmánybíróság elnöke, Paczolay Péter, aki szintén megfigyelőként volt jelen, az MTI-nek úgy fogalmazott: a választás szabad volt, de tisztasága megkérdőjelezhető több esetben. Már a kampányban aránytalan előnyt élvezett a jelenlegi kormányfő, a szavazók választása korlátozott volt – jelentette ki az ET parlamenti közgyűlése megfigyelőcsoportjának vezetője a tegnapi tájékoztatóján.
„A választási versengés igazságtalan volt, hiányzott az elfogulatlan bíró” – fogalmazott a strasbourgi küldöttség élén álló Tiny Kox holland képviselő. A szervezet megállapításaiban ugyanakkor nem szerepelt olyan állítás, mint az orosz független megfigyelőkében, akik szerint nagy tömegben fordult elő a többszöri szavazás. Putyin eközben gesztust tett, és tárgyalni hívta tegnap legyőzött ellenfeleit; a találkozóról csak a kommunista párt elnöke, Zjuganov hiányzott. Putyin kijelentette: utasítja a központi választási bizottság elnökét, hogy a testület ellenőrizzen minden értesülést a szavazás során történt állítólagos visszaélésekről.
| „Nem volt alternatíva, mindenképpen Putyin győzött volna” – hangoztatta a választások eredményét kommentálva az olasz Corriere della Sera napilapnak Andrej Koncsalovszkij orosz rendező. Nem titkolta, Putyinra szavazott. Hozzátette, hogy szerinte Oroszország problémáját a középosztály hiánya képviseli, „ebből ered az erőskezű vezető, a vertikális hatalom igénye, melyben mások pénzügyi sikere a vezér hatalmát fenyegeti”. A Corrierének nyilatkozó Richard Perle, George W. Bush volt védelmi tanácsadója azt mondta, „Putyin számára a hidegháború még nem ért véget, és attól tartok, ez így lesz a következő években is. Mintha Putyin sohasem emésztette volna meg a Szovjetunió bukását, és visszavágást akarna.” A La Repubblica „félhatalmú cárnak” nevezte az új orosz elnököt. A napilapnak Viktor Jerofejev arról beszélt: Putyin azért győzött, mert Oroszország belefáradt a forradalmakba. Ugyanakkor az ország kettészakadt, és a Putyin ellenzékét képviselő értelmiséget, sajtót és fiatalokat már letartóztatással sem lehet legyőzni. Jerofejev úgy látja, Putyin számára a legnehezebb megoldás maradt, az ellenfeleivel való párbeszéd. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az izraeli hadsereg még legalább három hétig tervezi a harcot Irán ellen – közölte Efi Defrin katonai szóvivő vasárnap. Szavai szerint Iránban még ,,ezernyi célpont" van, amelyet az izraeli hadsereg támadni kíván.
Hazánk a Nyugat, az európai közösség, a NATO része, és nem a szerződések vagy a paragrafusok miatt, hanem mert a sorsunkba van írva, az őseink hagyták nekünk örökül, hogy hova tartozunk – mondta a Tisza Párt elnöke Budapesten vasárnap.
Vállalom, hogy ilyen felfordult világban is megőrizzük Magyarországot a biztonság és a nyugalom szigetének – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékére rendezett állami ünnepségen vasárnap Budapesten.
Katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót a március 15-i nemzeti ünnepen, vasárnap reggel Budapesten a Kossuth Lajos téren.
A közel-keleti konfliktus nyomán megugró energiaárakra a térség több országa gyors intézkedésekkel reagált.
Robbanás rázta meg péntek éjjel Amszterdam Buitenveldert városrészét: egy zsidó iskola épületének külső falánál történt detonáció. A hatóságok szerint a támadás célzottan a zsidó közösség ellen irányulhatott.
Az Egyesült Államok legalább 11,3 milliárd dollárt költött az Irán elleni háború első hat napjában – közölték a Donald Trump elnök vezette kormányzat tisztviselői egy kongresszusi tájékoztatón a héten.
A történelmi összekötő utat az első világháborút lezáró békeszerződés, az új román–magyar határvonal szelte ketté, de a két település önkormányzata európai uniós támogatással újjáépítené.
Nyugat-Irakban lezuhant egy amerikai katonai utántöltő repülőgép csütörtök éjjel – jelentette be az illetékes amerikai parancsnokság. A legfrissebb információk szerint négy amerikai katona meghalt a balesetben, és összesen hatan voltak a gépen.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Látogatottsági adatok