
Migránsok egy csoportja ismét a sínekre ült csütörtökön a görög–macedón határ melletti Idomeninél, így akadályozva a teherforgalmat: azért tiltakoztak, mert a macedón hatóságok csak nagyon lassan engedik át őket a határon.
2016. március 03., 17:192016. március 03., 17:19
Az M1 aktuális csatorna helyszíni tudósítója az MTI-nek elmondta, csütörtök délelőtt megnyitották a határzáron lévő szárnyas kaput, hogy egy tehervonat Macedóniából átmenjen Görögországba.
Tusk: Görögország Schengen része marad
Görögország a schengeni övezet, az eruózóna és az Európai Unió része marad – jelentette ki Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke csütörtökön Athénban, az Alekszisz Ciprasz görög kormányfővel folytatott tárgyalások után. Görögország kizárása Schengenből nem megoldás a migrációs válságra – hangsúlyozta Tusk. Az Európai Tanács elnöke emellett arra szólította fel a potenciális illegális menekülteket, hogy ne jöjjenek Európába. „Ne jöjjenek Európába. Ne higgyenek a csempészeknek. Egyetlen európai ország sem lesz tranzitország\" – mondta a TASZSZ hírügynökség szerint Tusk.
A síneket kettős görög rendőrsorfal védte, ám amikor a vonat elindult, egy férfi és egy nő – a rendőröket megkerülve – ráült a sínekre, ezért a vonatnak meg kellett állnia. Amikor a görög hatóságok megpróbálták őket eltávolítani a sínekről, heves tiltakozásba kezdtek, majd egyre többen csatlakoztak hozzájuk.
A tudósító szerint a hét végéig akár húszezren is összegyűlhetnek a görög–macedón határon, az idomeni táborban ugyanis jelenleg mintegy 12 ezren vannak. A görög hatóságok az átengedések és az újonnan érkezők számát figyelembe véve megkezdték a tábor bővítését.
A határon felállított kerítés mellett azonban „végeláthatatlan sátortábor\" alakult ki, így a bővítés is csak részleges megoldásnak tekinthető.
„Lépéshátrányban\" vannak a görög hatóságok – fogalmazott a helyszíni tudósító, mert már napok óta nem tudják ellátni a többezres tömeget, és ahogy egyre többen érkeznek, a nehézségek is egyre inkább nőnek.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
szóljon hozzá!