
Készülődnek? Hírszerzési források szerint a Libanonban tevékenykedő Síjta milícia Teherán jóváhagyása nélkül is megtámadhatja Izraelt
Egyre inkább úgy tűnik, hogy a Hezbollah támadást indíthat Izrael ellen, függetlenül attól, hogy Irán mit szándékozik tenni – mondta a CNN-nek két, hírszerzési információkat ismerő forrás.
2024. augusztus 08., 10:322024. augusztus 08., 10:32
A libanoni székhelyű fegyveres csoport gyorsabban halad a tervezésben, mint Irán, és az elkövetkező napokban le akar csapni Izraelre – mondta az egyik forrás. Irán eközben úgy tűnik, hogy még mindig a válaszlépések megtervezésén dolgozik – mondta több tisztségviselő is a CNN-nek. Egy amerikai katonai tisztségviselő szerint
Az Izrael közvetlen északi szomszédjában, Libanonban tevékenykedő Hezbollah azonban alig észrevehetően tudna cselekedni – mondta a hírszerzési információkat ismerő másik forrás –, ami Iránra nem igaz.
Nem világos, hogy Irán és a Hezbollah, az ország legerősebb proxyja, hogyan vagy egyáltalán egyeztet-e jelenleg egy esetleges támadásról – tette hozzá az illető –, és
A közelgő támadás válaszul érkezne arra, hogy Izrael a múlt héten Libanonban megölte a Hezbollah legfőbb katonai parancsnokát, Fuad Sukrt. Másnap Teheránban meggyilkolták a Hamász politikai vezetőjét, Iszmail Haníjét. Izrael nem erősítette meg, de nem is cáfolta, hogy köze lenne ehhez a merénylethez.
Közben Maszúd Peszeskján iráni elnök francia hivatali partnerével, Emmanuel Macronnal tartott telefonbeszélgetésében, amelynek tartalmából szerdán idéztek az iráni hírügynökségek, kijelentette: Irán nem fogja eltűrni az agressziót.
„Irán sosem marad veszteg az érdekei és biztonsága elleni agresszió esetén” – hangsúlyozta Peszeskján Iszmail Haníje Hamász-vezető Teheránban történt meggyilkolása nyomán. Irán és regionális szövetségesei Izraelt vádolják a július 31-én elkövetett merénylettel.
– mondta az iráni elnök.
Az azóta eltelt napokban a világ országai szorosan figyelik a régiót. Az Iszlám Együttműködés Szervezete szerdára rendkívüli, külügyminiszteri szintű ülést hívott össze, hogy foglalkozzon a folyamatban lévő izraeli-palesztin konfliktussal. A szaúd-arábiai Dzsiddában tartott találkozó eredményeként egy záróközlemény-tervezet született, amely „elítéli Izrael cselekedeteit”, és megerősíti a palesztin ügy iránti szolidaritást.
A közlemény egyik fontos pontja volt Iszmail Haníje, a Hamász vezetője és korábbi palesztin miniszterelnök teheráni meggyilkolásának elítélése. Az OIC Izraelt tette felelőssé ezért a cselekményért, és azt „szörnyű bűncselekménynek, valamint a nemzetközi jog és az ENSZ Alapokmánya megsértésének” nevezte. A szervezet figyelmeztetett, hogy Izrael ilyen cselekedetei „aláássák” a regionális biztonságot és stabilitást.
Az OIC azt is közölte, hogy
A tanácskozást Irán és Pakisztán kezdeményezésére hívták össze, miután Teherán és térségbeli szövetségesei megtorlást helyeztek kilátásba Haníje megölése miatt.
„Iszmail Haníje sejk meggyilkolása nem hátráltatja, inkább előmozdítja a palesztinok ügyét, és rámutat a palesztin népet megillető igazságosság és emberi jogok égető szükségére (…) Világossá kell tennünk, hogy az ilyen akciók nem elrettentik, hanem inkább megerősítik a békére és igazságosságra törekvők elszántságát” – jelentette ki a találkozót megnyitó beszédében Mamadou Tangara, a szervezet soros elnöki tisztségét jelenleg betöltő Gambia külügyminisztere.
A tárcavezető tartós békét sürgetett a találkozón, egyúttal figyelmeztetett:
Tangara szerint ezért a nemzetközi közösségnek össze kell fognia a Gázai övezetbe irányuló humanitárius segélyek célba juttatása érdekében, valamint olyan fenntartható politikai megoldást kell kidolgoznia, amely elősegíti a békét és a biztonságot a régióban – mondta. Felhívta a figyelmet továbbá arra is, hogy a Hamász és Izrael között zajló háború folytatása további polarizációhoz vezethet, és megnehezítheti a béketörekvéseket a Közel-Keleten.
Dánia és Grönland nyitott az együttműködésre az Egyesült Államokkal az 1951-es védelmi megállapodásuk továbbfejlesztése érdekében – jelentette ki Mette Frederiksen dán miniszterelnök Brüsszelben csütörtökön.
Elutasította az Európai Bizottság ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt az Európai Parlament csütörtökön. A javaslatot 165 képviselő támogatta, 390-en ellene szavaztak, 10-en tartózkodtak.
A bukaresti ukrán nagykövetség hangsúlyozza, hogy a tavaly június 18-án elfogadott új ukrán állampolgársági törvény értelmében az ukrán állampolgárok más országok állampolgárságát is megszerezhetik, amelyeknek listáját az ukrán kormány hagyja jóvá.
Megalakult csütörtökön Davosban a Donald Trump amerikai elnök kezdeményezésére életre hívott Béketanács.
Háromnapos sztrájkot hirdetett a spanyol mozdonyvezetők szakszervezete (Semaf) szerdán az elmúlt napok halálos vasúti szerencsétlenségei miatt, követelve a biztonság garantálását a dél-európai ország teljes vasúti hálózatán.
Donald Trump amerikai elnök szerdán bejelentette, hogy Svájcban találkozik Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, hozzátéve, hogy szerinte Zelenszkij és Vlagyimir Putyin orosz elnök most olyan ponton vannak, ahol meg tudnak állapodni a háború befejezéséről.
Nem lépnek életbe február elsejétől a Grönlanddal kapcsolatos vita miatt kilátásba helyezett amerikai importvámok nyolc európai országgal szemben – jelentette ki szerda este Donald Trump amerikai elnök.
Az összesen 33 romániai európai parlamenti képviselő közül 16-an támogatták azt a határozattervezetet, amely szerint az Európai Unió Bíróságához küldik véleményezésre az Európai Unió és a Mercosur-országok közötti kereskedelmi megállapodást.
Közvetlen tárgyalásokat akar kezdeményezni Grönland megszerzéséről Donald Trump amerikai elnök, aki szerdán a davosi Világgazdasági Fórumon a Dániához tartozó területtel kapcsolatos vitáról is beszélt felszólalásában.
Románia az Egyesült Államok fontos partnere, de vannak olyan elvek, amelyektől nem tekinthetünk el, nevezetesen, hogy egy ország területe csak az adott nép akaratával kerülhet át egy másikhoz” – jelentette ki Oana Ţoiu román külügyminiszter.
szóljon hozzá!