
Meghekkelték. Trump ellen nem csak a Demokrata Párt, hanem Irán internetes kalózai is hadjáratot indítottak
Iráni hackerek Donald Trump választási kampányára vonatkozó, feltört információkat juttattak el a Biden-kampányhoz kapcsolódó személyekhez az FBI és az amerikai hírszerző ügynökségek szerint.
2024. szeptember 19., 09:032024. szeptember 19., 09:03
Az illetékesek úgy vélik, hogy a Trump-kampányból származó információkat június végén és július elején – mielőtt Biden kiszállt az elnökválasztási versenyből – kéretlen e-mailekben küldték el a kampányhoz kapcsolódó személyeknek – közölte a BBC.
Jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy a hackerek választ kaptak volna bármelyik címzettől.
Amerikai tisztségviselők szerint Irán „social engineeringet és egyéb akciókat” alkalmazott, hogy közvetlen hozzáférést keressen mind a demokrata, mind a republikánus kampányhoz – ezt a taktikát szerintük Irán és Oroszország is alkalmazta a világ más országaiban.
Az FBI szerdán kiadott közleményében azt írta, hogy
A BBC megkeresésére Karoline Leavitt, a Trump-kampány szóvivője azt mondta, hogy a hackelés azt bizonyítja, hogy Irán „beavatkozott a választásokba, hogy segítse Kamala Harrist és Joe Bident, mert tudják, hogy Trump elnök visszaállítja a kemény szankciókat és fellép a terroruralmuk ellen”.
Azt követelte, hogy Biden és Harris árulja el, mi történt a Biden munkatársainak küldött anyagokkal. „Mit tudtak és mikor tudtak róla?” – tette fel a kérdést Leavitt.
A volt elnök szerdán szintén kommentálta a hackertámadást, és támogatóinak azt mondta, hogy
Morgan Finkelstein, a Harris-Walz-kampány szóvivője elmondta, hogy a kampánystáb együttműködött a hatóságokkal, amióta tudomást szereztek a hackertámadásokról.
– tette hozzá Finkelstein. „Néhány személyt személyes e-mailjeiken céloztak meg spam-nek vagy adathalász kísérletnek tűnő üzenetekkel” – tette hozzá.
Megjegyezte, hogy „a leghatározottabban” elítél minden külföldi választási beavatkozási kísérletet.
Az FBI közleménye hozzátette, hogy munkatársai kapcsolatba léptek a hackelés áldozataival, és folytatják a nyomozást annak reményében, hogy megállítsák és megzavarják „a felelős fenyegető szereplőket”.
Irán állandó ENSZ-képviseletének szóvivője a CBS-nek azt mondta, hogy „Iránnak sem indítéka, sem szándéka nincs arra, hogy beavatkozzon az amerikai választásokba; ezért kategorikusan visszautasítja az ilyen vádakat”.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnap még több légvédelmi fegyvert kért támogatóitól a hétvégi orosz támadások nyomán.
Az amerikai nemzetbiztonsági stratégia módosításai sok mindenben megegyeznek az orosz elképzelésekkel, de a mélyállam megakadályozhatja a végrehajtásukat – jelentette ki Dmitrij Peszkov.
Hamarosan megkezdődhet a gázai tűzszünet második, a Gázai övezet jövőjét rendező szakasza – közölte Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Friedrich Merz német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatóján Jeruzsálemben vasárnap.
Az Egyesült Államok arra kérte Európát, hogy 2027-ig vegye át a NATO hagyományos védelmi képességei biztosításának nagy részét (azaz mindent, ami a tömegpusztító fegyverekkel nem járó katonai fenyegetések elleni védelemmel kapcsolatos).
Az Ukrajnában található csernobili atomerőmű-katasztrófa helyszíne körül épített védőpajzs már nem képes ellátni a radioaktív sugárzás visszatartásának feladatát az év elején történt dróncsapás következtében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA).
Az Egyesült Államok dominanciájának megerősítését tűzi ki célul a nyugati féltekén Washington új nemzetbiztonsági stratégiája, amelyben egyebek mellett azt állítják: az európai országok „a civilizációs megsemmisülés” kilátásával néznek szembe.
Véget értek Miamiban az amerikai és ukrán tárgyalók közötti, Oroszországgal kötendő békeegyezményről szóló tárgyalások szombaton, de ukrán tisztségviselők szerint továbbra is megoldatlanok a biztonsági garanciák és a területi kérdések.
A román sajtó figyelmét is felkeltette a magyar miniszterelnök szombati kijelentése, amely szerint a jövő évi országgyűlési választás lesz az utolsó a közelgő háború előtt.
Az ukrán támadások sokkal nagyobb veszteségeket okoznak Oroszországnak, mint valamennyi nyugati ország szankciói együttvéve – jelentette ki Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője szombaton egy kijevi fórumon.
A Moldovai Köztársaság villamosenergia-átviteli rendszerének üzemeltetője bejelentette, hogy az orosz hadsereg által az Odesszai régióbeli villamosenergia-infrastruktúra elleni támadásait követően Ukrajna déli részének egy része áram nélkül maradt.
szóljon hozzá!