Fotó: Presidency.ro
Kerítésépítés helyett intelligensebben kell védeni az Európai Unió küldő határait – jelentette ki Klaus Iohannis államfő az illegális migráció jelentette problémák kapcsán.
2023. február 28., 10:332023. február 28., 10:33
Iohannis hétfőn Luxemburgba látogatott, ahol a Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnökkel folytatott tárgyalásokat követő sajtótájékoztatón kérdezték a témában.
„Az utóbbi időben heves viták zajlanak az uniós támogatásokról és arról, hogy hogyan használjuk fel őket a külső határokon. Azok közé tartozom, akik szerint nem falakat kell építeni, hanem intelligensebben kell védeni a határokat, vagyis high-tech megfigyeléssel, jól képzett és felszerelt személyzettel, nagyon hatékony információáramlással és jó együttműködéssel a szomszédos államokkal, de a migránsok származási országaival is” – hangsúlyozta Iohannis.
„Jelenleg ez azt jelenti, hogy aki megfelel a feltételeknek, az átlépheti a határt. Hogy nem mindig van ez így, azt 2015 óta tudtuk meg, és ezt követően ismétlődő beszélgetések folytak erről a témáról” – tette hozzá az államfő.
„Románia nem az illegális migráció származási országa, és az igazság kedvéért nem tranzitország az illegális migráció számára. De a téma nagyon foglalkoztat bennünket, és lépéseket teszünk a külső határállomások tartós fejlesztése, megerősítése, digitalizálása és a teljes külső határ lehető legjobb védelme érdekében. Mi ezt tesszük, és nagyon méltányosnak tartom, hogy az Európai Unió megfelelően hozzájárul a határvédelem költségeinek fedezéséhez” – zárta szavait Románia elnöke.
Iohannis arra utalt, hogy Ausztria tavaly decemberben azért vétózta meg Románia és Bulgária schengeni csatlakozását, mert nem tartja kielégítőnek az EU külső határainak védelmét és az illegális migránsok regisztrációjának hatékonyságát a migránsútvonalakon fekvő EU-tagállamokban.
Karl Nehammer osztrák kancellár ezért többek között azt követelte, hogy az Európai Bizottság finanszírozza egy határkerítés megépítését a bolgár-török határon.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás