Századvég Alapítvány: Gyurcsány Ferenc politikai haszonszerzés reményében hangolja a közvéleményt a határon túli magyarság ellen
Fotó: MTI/Kovács Tamás
Biztosra vehető, hogy a jövő évi magyarországi választási kampánynak része lesz a határon túli magyarokat érintő tematika. Mire számíthatnak a külhoniak az ellenzéki pártoktól? A budapesti Századvég Alapítvány elemzése szerint a magyarországi baloldal pártjainak megnyilvánulásai alapján jól kirajzolódik, hogy nem rendelkeznek világos és következetes, külhoniakra vonatkozó támogató politikával.
2021. június 10., 20:222021. június 10., 20:22
„A legellenségesebb viszonyulás Gyurcsány Ferencre és az általa vezetett Demokratikus Koalícióra jellemző. A volt kormányfő politikájának 2004 óta szerves része a határokon kívül rekedt magyarsággal szembeni kampánytevékenység. Figyelemre méltó, hogy Gyurcsány Ferenc korábban azzal riogatott, hogy ukrán állampolgárok jelentkeznek be tömegével Magyarország határ menti falvaiba, hogy részesülhessenek a magyar szociális ellátórendszer szolgáltatásaiból. Az alaptalan hisztériakeltés azt a célt szolgálja Gyurcsány Ferenc részéről, hogy a közvéleményt politikai haszonszerzés reményében a határon túli magyarság ellen hangolja” – írja friss helyzetértékelőjében az elemzőcég.
A tanulmány kitér a balliberális Momentumra is. Mint írja, a párt nem rendelkezik karakteres, nemzeti érdekek mentén körvonalazódó határon túli politikával, ami a párt megnyilvánulásaiban rendszeresen tetten érhető. „A Momentum politikusai a Felvidéken és Erdélyben is a Renew Europe tagjaiként tevékenykedő európai testvérpártjaik mellett kampányoltak az elmúlt időszakban, szemben a határon túli magyar érdekeket képviselő magyar pártokkal. Így fordulhatott elő, hogy Cseh Katalin a Renew Europe testvérpártjának elnökjelöltje mellett kampányolt a 2019-es román államfőválasztáson, illetve Donáth Anna a liberális Progresszív Szlovákia párt mellett állt ki egy 2019-es felvidéki kampányeseményen” – emlékeztet az elemzés.
Megemlíti azt is, hogy a nemzeti összetartozás napján 2010 óta minden évben június 4-én, a trianoni országcsonkítás évfordulójára emlékezik az ország.
A Századvég tanulmánya arra is felhívja a figyelmet, hogy az elmúlt években közeledés jellemezte a baloldali pártok és a Jobbik politikáját, végül az utóbbi a nemzeti oldalról átevickélt a baloldali összefogásba, és Gyurcsány Ferenc vezényletével egy listán indulnak a következő évi választáson.
A Századvég elemzése szerint míg Gyurcsány Ferenc változékony habitussal kommentálja a határon túli magyarság jogait érintő kérdéseket, pártja másod- és harmadvonalbeli politikusait rendszeresség jellemzi: szavazatszerzés reményében visszatérően intéznek támadást a külhoni magyarok ellen. „Ennek legékesebb példája Vadai Ágnes nyilatkozata, amelyben azon határon túli kettős állampolgárok számát firtatta, akik felvették az oltást a magyar készletből, továbbá a párt másik prominens politikusa, Arató Gergely arról elmélkedett, hogy megvonná a kettős állampolgárok szavazati jogát” – említett példákat a tanulmány.
Az elemzés megállapította ugyanakkor, hogy miközben a polgári kormány a trianoni sebek begyógyításán és a határokon átívelő, békés nemzet-egyesítés politikáján dolgozik, addig a baloldal az elmúlt évtizedekben nem volt képes karakteres nemzetpolitika kiépítésére, illetve képviseletére, és jól láthatóan szándék és szaktudás sem áll rendelkezésükre ahhoz, hogy ezen változtassanak.
„A Jobbik baloldallal kötött természetellenes szövetsége pedig megkívánja, hogy Jakab Péter pártja feladja eredetileg képviselt nemzetpolitikáját, amelyet jól láthatóan már teljesített is” – zárja az ellenzéki pártok határon túli magyarokkal kapcsolatos hozzáállását a tanulmány.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
„Elfogadhatatlannak” minősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek címzett szavait pénteken az Európai Bizottság illetékes szóvivője.
Nem kíván elindulni Maia Sandu moldovai elnök a romániai elnökválasztáson második mandátuma lejárta után.
Az ukránok kimutatták a foguk fehérjét, úgy tűnik, hogy beléptünk a nyílt fenyegetések és zsarolások időszakába, mivel az ukrán elnök előző napi fenyegetőzése után most egy magyar sportolónőt fenyegették meg – közölte Szijjártó Péter.
Rég eljött az idő, amikor Kijevnek mindent meg kellene tennie a tárgyalások sikeréért – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a Rosszija 1 televízió által pénteken sugárzott nyilatkozatában.
A kormány azonnali választ és magyarázatot követel Ukrajnától a magyarországi készpénzszállítmányok ügyében, ugyanis itt „jogosan adódik a kérdés, hogy nem az ukrán háborús maffia pénzéről van-e szó” – közölte Szijjártó Péter.
Állami banditizmusnak nevezte a magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket.
Andrij Szibiha külügyminiszter azzal vádolta Budapestet, hogy „túszul ejtette” egy állami tulajdonú ukrán bank hét alkalmazottját, miután csütörtökön Magyarországon őrizetbe vették őket.
Miközben pénteken a hetedik napjába lépett az Irán ellen indított hadművelet, Donald Trump elnök arról beszélt: neki is szerepet kell kapnia Irán következő vezetőjének kiválasztásában.
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.
A nemzetközi humanitárius jog súlyos megsértésének minősül, hogy Oroszország átadott két ukrán hadifoglyot Magyarországnak – jelentette ki a hadifoglyokkal való bánásmód kérdéseivel foglalkozó ukrajnai koordinációs törzs csütörtökön kiadott közleményében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!