Századvég Alapítvány: Gyurcsány Ferenc politikai haszonszerzés reményében hangolja a közvéleményt a határon túli magyarság ellen
Fotó: MTI/Kovács Tamás
Biztosra vehető, hogy a jövő évi magyarországi választási kampánynak része lesz a határon túli magyarokat érintő tematika. Mire számíthatnak a külhoniak az ellenzéki pártoktól? A budapesti Századvég Alapítvány elemzése szerint a magyarországi baloldal pártjainak megnyilvánulásai alapján jól kirajzolódik, hogy nem rendelkeznek világos és következetes, külhoniakra vonatkozó támogató politikával.
2021. június 10., 20:222021. június 10., 20:22
„A legellenségesebb viszonyulás Gyurcsány Ferencre és az általa vezetett Demokratikus Koalícióra jellemző. A volt kormányfő politikájának 2004 óta szerves része a határokon kívül rekedt magyarsággal szembeni kampánytevékenység. Figyelemre méltó, hogy Gyurcsány Ferenc korábban azzal riogatott, hogy ukrán állampolgárok jelentkeznek be tömegével Magyarország határ menti falvaiba, hogy részesülhessenek a magyar szociális ellátórendszer szolgáltatásaiból. Az alaptalan hisztériakeltés azt a célt szolgálja Gyurcsány Ferenc részéről, hogy a közvéleményt politikai haszonszerzés reményében a határon túli magyarság ellen hangolja” – írja friss helyzetértékelőjében az elemzőcég.
A tanulmány kitér a balliberális Momentumra is. Mint írja, a párt nem rendelkezik karakteres, nemzeti érdekek mentén körvonalazódó határon túli politikával, ami a párt megnyilvánulásaiban rendszeresen tetten érhető. „A Momentum politikusai a Felvidéken és Erdélyben is a Renew Europe tagjaiként tevékenykedő európai testvérpártjaik mellett kampányoltak az elmúlt időszakban, szemben a határon túli magyar érdekeket képviselő magyar pártokkal. Így fordulhatott elő, hogy Cseh Katalin a Renew Europe testvérpártjának elnökjelöltje mellett kampányolt a 2019-es román államfőválasztáson, illetve Donáth Anna a liberális Progresszív Szlovákia párt mellett állt ki egy 2019-es felvidéki kampányeseményen” – emlékeztet az elemzés.
Megemlíti azt is, hogy a nemzeti összetartozás napján 2010 óta minden évben június 4-én, a trianoni országcsonkítás évfordulójára emlékezik az ország.
A Századvég tanulmánya arra is felhívja a figyelmet, hogy az elmúlt években közeledés jellemezte a baloldali pártok és a Jobbik politikáját, végül az utóbbi a nemzeti oldalról átevickélt a baloldali összefogásba, és Gyurcsány Ferenc vezényletével egy listán indulnak a következő évi választáson.
A Századvég elemzése szerint míg Gyurcsány Ferenc változékony habitussal kommentálja a határon túli magyarság jogait érintő kérdéseket, pártja másod- és harmadvonalbeli politikusait rendszeresség jellemzi: szavazatszerzés reményében visszatérően intéznek támadást a külhoni magyarok ellen. „Ennek legékesebb példája Vadai Ágnes nyilatkozata, amelyben azon határon túli kettős állampolgárok számát firtatta, akik felvették az oltást a magyar készletből, továbbá a párt másik prominens politikusa, Arató Gergely arról elmélkedett, hogy megvonná a kettős állampolgárok szavazati jogát” – említett példákat a tanulmány.
Az elemzés megállapította ugyanakkor, hogy miközben a polgári kormány a trianoni sebek begyógyításán és a határokon átívelő, békés nemzet-egyesítés politikáján dolgozik, addig a baloldal az elmúlt évtizedekben nem volt képes karakteres nemzetpolitika kiépítésére, illetve képviseletére, és jól láthatóan szándék és szaktudás sem áll rendelkezésükre ahhoz, hogy ezen változtassanak.
„A Jobbik baloldallal kötött természetellenes szövetsége pedig megkívánja, hogy Jakab Péter pártja feladja eredetileg képviselt nemzetpolitikáját, amelyet jól láthatóan már teljesített is” – zárja az ellenzéki pártok határon túli magyarokkal kapcsolatos hozzáállását a tanulmány.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az előző év azonos időszakához képest 2025 harmadik negyedévében közel 15 százalékkal emelkedett az Európai Unióban maradásra nem jogosult, hazájukba visszaküldött nem uniós állampolgárok száma – közölte az EU statisztikai hivatala, az Eurostat pénteken.
A Benes-dekrétumok magyarellenes jogfosztásával szemben állunk, Gubík László és a felvidéki magyarok mögött – írta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pénteken a Facebook-oldalán.
Oroszország készen áll és hajlandó véget vetni az ukrajnai konfliktusnak, ha a válság kiváltó okai megszűnnek – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteki moszkvai évértékelő sajtótájékoztatóján.
Holtan találták csütörtökön a Providence-beli Brown Egyetemen elkövetett halálos támadás feltételezett elkövetőjét, egy portugál férfit, akit egy szintén portugál, Bostonban dolgozó egyetemi professzor meggyilkolásával is gyanúsítanak.
Az Európai Unió vezetői péntek reggel bejelentették, hogy 90 milliárd eurós finanszírozási tervet dolgoztak ki Ukrajna gazdaságának és hadseregének támogatására a következő két évre.
Utcai összecsapásokba torkollt csütörtökön az a brüsszeli tüntetés, amelyen több ezer európai gazda vett részt, hogy a dél-amerikai országok és az Európai Unió közötti szabadkereskedelmi megállapodás ellen tiltakozzon.
Életét vesztette a legénység két tagja, másik három pedig megsérült egy teherhajón dróntámadás következtében a dél-oroszországi Rosztov-na-Donu kikötőjében – közölte Jurij Szljuszar helyi kormányzó csütörtökön a Telegram-csatornáján.
Két finanszírozási javaslatot terjesztett elő az Európai Bizottság Ukrajna támogatására a 2026–2027-es időszakra – közölte Ursula von der Leyen.
Ha Kijev elutasítja a rendezési tárgyalásokat, Oroszország el fogja foglalni a sajátjának tekintett területeket – jelentette ki Vlagyimir Putyin elnök az orosz védelmi minisztérium vezetői testületének szerdai moszkvai kibővített ülésén.
Megszavazta az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén azt a határozatot, amelyben egy „katonai schengeni övezet” létrehozását javasolják egy esetleges orosz agresszióval szemben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!