2011. április 15., 12:552011. április 15., 12:55
Hágai székhelyén kimondott ítéletében az ENSZ-törvényszék megállapította, hogy Gotovina a spliti műveleti övezet főparancsnokaként részese volt annak az 1995-ös hadműveletnek, amely miatt 200 ezer szerb elmenekülni kényszerült horvátországi lakhelyéről, a Krajinából.
Hasonló bűnökért – enyhítő körülményként megromlott egészségi állapotát is figyelembe véve – 18 évre ítélték Mladen Markac tábornokot, a különleges rendőri erők akkori parancsnokát. Fölmentették viszont a harmadik vádlottat, Ivan Cermakot, a knini katonai egységek volt parancsnokát.
Az 1995-ös – Vihar néven ismert – hadművelet során szerb adatok szerint a menekültek mellett kétezer szerb civil személy életét vesztette, és további több mint kétezren eltűntek.
A vádpontok, illetve megállapított bűncselekmények között gyilkosság, deportálás, embertelen cselekedetek, fosztogatás, közvagyon szándékos rongálása is szerepelt. A vád szerint az említett művelet során etnikai tisztogatás is történt, ám ezt a bírák nem tartották megalapozottnak.
A védelem korábbi nyilatkozatai szerint viszont a horvátországi szerbek tömeges távozását saját vezetőik tervezték meg.
Horvátországban ma is felszabadító műveletnek tartják a történteket, és az 56 éves Gotovinát két társával együtt sokan nemzeti hősnek tekintik. Boris Tadic szerb elnök viszont egy beszédében olyan bűnnek nevezte a történteket, amelyet soha nem szabad elfelejteni.
A törvényszék az ítéletben hangoztatta Franjo Tudjman akkori elnök és a kormány több tagjának felelősségét is az 1995. évi hadműveletben. Cermak védelmi, Markac belügyminiszter-helyettes is volt az érintett időszak egy részében.
Gotovináék pere három évvel ezelőtt kezdődött, az eljárás folyamán több mint 300 tárgyalási napot tartottak, és 140 tanút hallgattak meg.
Az ügyész 27, 23 és 17 év börtönt kért, ennél a bírák mindhárom esetben kevesebbet tartottak indokoltnak. A védelem felmentésért folyamodott.
A most kimondott büntetésből Gotovina és Markac esetében levonható a törvényszék őrizetében eddig töltött idő, Cermak pedig elhagyhatja a scheveningeni börtönt.
A múlt évtized elején vád alá helyezett Gotovinát több mint négy évnyi hiábavaló üldözés után, 2005 decemberében tartóztatták le Spanyolországban. Elfogását annak idején az Európai Unió és a NATO is sürgette, és kézre kerülése előmozdította Horvátország EU-csatlakozási folyamatát.
Markac és Cermak 2004 márciusában önként adta fel magát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Izrael úgy véli, hogy a magas rangú iráni tisztségviselők és katonai vezetők ellen folytatott célzott likvidálási művelete „káoszt” szít az iráni rezsim vezetésében.
Az ukrán nagy hatótávolságú drónok már az orosz–ukrán határtól több mint 1500 kilométerre fekvő orosz Urál-vidéket is fenyegetik – jelentette ki Szergej Sojgu, az orosz Biztonsági Tanács titkára, volt védelmi miniszter kedden a tanács ülésén.
Még néhány óráig kérhető a levélben szavazók névjegyzékébe vétele az áprilisi magyarországi országgyűlési választásra.
Miközben Irán bosszút esküdött az országot de facto vezető Ali Laridzsáni, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetője megölése miatt, egyértelművé vált, hogy a felkért országok nem kívánnak segíteni Washingtonnak.
Az iráni konfliktusra hivatkozva lemondott Joseph Kent, az Amerikai Egyesült Államok terrorizmusellenes központjának igazgatója kedden.
Amíg nincs olaj, nincs pénz: mindaddig, amíg a Barátság kőolajvezetéken nem folyik Magyarországra a kőolaj, addig Magyarország nem járul hozzá a 90 milliárdos hitelkeret megszavazásához – jelentette ki Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter.
Ukrajna másfél hónapon belül helyreállíthatja az orosz kőolaj tranzitját Magyarország és Szlovákia felé az orosz támadásban megrongálódott Barátság vezetéken keresztül – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök António Costának, az Európai Tanács elnökén
Izrael hétfő esti teheráni támadása során célba vette Ali Laridzsánit, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetőjét, egy az ügyhöz közel álló izraeli forrás szerint.
Ukrajna továbbra is Európa legfontosabb biztonsági prioritása, a figyelem nem lankadhat a háború iránt – jelentette ki Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben.
Miközben folytatódtak a kölcsönös csapások az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háborúban, több európai ország is nemet mondott Donald Trump amerikai elnök kérésére, hogy vegyenek részt a Hormuzi-szoros hajóforgalmának biztosításában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!