Távozik. Az államfő elfogadta Élisabeth Borne kormányfő (jobbra) lemondását
Fotó: Élisabeth Borne/Facebook
Benyújtotta kormánya lemondását hétfőn Élisabeth Borne francia miniszterelnök, és Emmanuel Macron köztársasági elnök elfogadta.
2024. január 08., 19:482024. január 08., 19:48
2024. január 08., 20:162024. január 08., 20:16
„Miniszterelnök asszony, kedves Élisabeth Borne, az ön munkája a nemzetünk szolgálatában nap mint nap példaértékű volt. Ön az államasszonyok bátorságával, elkötelezettségével és elszántságával valósította meg projektünket. Teljes szívből köszönöm Önnek” – írta az államfő az X közösségi oldalon, miután hivatalában fogadta a kormányfőt.
Emmanuel Macron várhatóan még az este folyamán kinevezi az új miniszterelnököt. Az államfőnek átadott és az AFP hírügynökség által idézett lemondólevelében Élisabeth Borne hangsúlyozta: minden eddiginél nagyobb szükség van a reformok folytatására. Bár formailag a miniszterelnök mondott le, az elnöki hivatal hetek óta jelezte, hogy a heves parlamenti vitát kiváltott bevándorlási törvény elfogadását követően az államfő a kormányzat átszervezésével kíván új lendületet adni második mandátumának, amelynek végén, 2027-ben, Emmanuel Macron az alkotmány szerint nem jelöltetheti magát elnöknek harmadik alkalommal.
Élisabeth Borne távozása elnöki források szerint jelentős mértékű kormányátalakítást von maga után, amelynek megszervezése az új miniszterelnök feladata lesz. A 62 éves Élisabeth Borne a második nő volt a francia miniszterelnöki székben, de elődje, Édith Cresson (1991. május - 1992. április) hivatali idejét duplán túllépte. A baloldalról érkezett, technokrataként kezelt kormányfő a közvélemény-kutatások szerint nem volt népszerű a franciák körében, és köztudott volt, hogy az államfővel sem találta meg a közös hangot.
A 34 éves tárcavezető lehet az 1958-ban kezdődött V. köztársaság legfiatalabb kormányfője. Emmanuel Macron 2016-ban alakult pártjának alapítói közé tartozik, egy ideig szóvivője is volt. A Reneszánsz nevű kormánypártnak és centrista szövetségeseinek nincs abszolút többsége a nemzetgyűlésben, és a háromosztatú képviselőházban egyre nagyobb nehézségekbe ütközik a törvénytervezetek elfogadása.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy Ukrajna és Oroszország közötti energetikai fegyverszünet lehetőségét is megvitatta Donald Trump amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök keddi New York-i találkozóján.
Három országgyűlési képviselő – Magyar Péter miniszterelnök, Hankó Balázs és Seszták Miklós – mentelmi jogának felfüggesztésére tett indítványt a legfőbb ügyész jogkörében eljáró legfőbbügyész-helyettes – közölték az ugyeszseg.hu-n kedden.
A Vlagyimir Putyin elnökhöz közel álló Egységes Oroszország nevű kormánypárt rekordszámú mandátumot szerzett a parlamentben a hétfőn közzétett, szinte teljes hivatalos választási eredmények szerint.
A budapesti cáfolat után a közösségi médiában üzengettek egymásnak a magyar és az ukrán kormány képviselői a pénteken bejelentett Kárpáti Nyolcak (C8) kapcsán.
Megrázta a NATO-t Robert Fico szlovák miniszterelnök hétvégi kijelentése, amelyben jelezte: nem biztos, hogy Szlovákia betartaná, ha a szövetség belekeveredne az ukrajnai háborúba.
A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) gyenge tartományi választási eredményei ellenére, amelyeket Mecklenburg-Elő-Pomerániában és Berlinben ért el vasárnap, a CDU-elnök Friedrich Merz kancellár továbbra is hivatalban akar maradni.
Románia teljes jogú schengeni csatlakozásával eltűntek a sorompók és az állandó ellenőrzések a román–magyar határon, a rendőrségi kontroll azonban nem szűnt meg, hanem a határvonaltól a mélységi területekre és a fő közlekedési útvonalakra helyeződött át.
A Kárpátok szélesebben vett régióját tömörítő formátum, a Kárpáti Nyolcak (C8) létrejöttét jelentette be az ukrán elnök az új országcsoport első csúcstalálkozóján a nyugat-ukrajnai Ivano-Frankivszk megyében.
Vizsgálatot indít a román külügyminisztérium, miután kiderült: az Ukrajna Odesszai régiójában található Kartal (Orlivka) településen a megnyitása után szinte azonnal bezártak egy román nyelvű első osztályt.
Románia nem akar választani az Európai Unió és az Egyesült Államok között, mindkettővel jó kapcsolatot szeretne – jelentette ki Oana Țoiu külügyminiszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!