KITEKINTŐ – Máig nem tudni, pontosan hányan és kik haltak meg a srebrenicai vérengzés során, amelyet húsz évvel ezelőtt, 1995. július 11-én és a következő napokban követtek el a boszniai szerb erők a bosnyákok ellen, s a mészárlás néhány felelőse ellen jelenleg is folyik még a bírósági eljárás.
2015. július 14., 13:092015. július 14., 13:09
A kelet-boszniai Srebrenica a boszniai polgárháború idején az ENSZ védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én foglalták el a várost, és a tétlenségre kárhoztatott békefenntartók szeme láttára elhurcolt mintegy nyolcezer muzulmán férfit és fiút a következő napokban brutálisan lemészárolták.
A vérengzést a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszék népirtásnak minősítette, a történteket a II. világháború óta Európában elkövetett legszörnyűbb mészárlásnak tartják.
Még találnak tömegsírokat
A kutatók úgy vélik, a szerb erők több mint nyolcezer bosnyák férfit és fiút mészároltak le Srebrenica környékén. A területen napjainkig több mint 50 tömegsírt tártak fel, s még mindig bukkannak újabbakra. Az azonosítással foglalkozó projekt (Podrinje Identification Project – PIP) keretében eddig a mészárlás 6584 halálos áldozatát sikerült azonosítani, és közülük 6241 holttestet helyeztek el a Srebrenicától északra fekvő Potocari faluban kialakított emlékhelyen.
Kétszázharminc személy földi maradványait az emlékhelyen kívül helyezték örök nyugalomra még 2003, vagyis a Potocariban lévő helyszín kialakítása előtt. További 136 halálos áldozat holttestét idén, a mészárlás 20. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezések keretében temetik el az emlékhelyen.
Mivel a mészárlás nyomainak eltüntetése érdekében röviddel a történtek után földgyalukkal kihantolták és újabb tömegsírokba rejtették a maradványokat, az exhumálások során előfordul, hogy egy áldozat földi maradványai több helyről kerülnek elő. A hatóságok így csak akkor engedik eltemetni őket, ha a holttest legalább kétharmad részét fellelik. Ezenfelül a PIP eddig a már eltemetettek csontvázának további ezer újabb darabjára bukkant. Ezeket a maradványokat július végén helyezik majd el a megfelelő sírokban.
A projekt keretében további 134 holttestet sikerült azonosítani, akiknek családtagjai egyelőre várnak a temetéssel, hátha sikerül rokonaik további maradványaira lelni. A PIP adatai szerint háromezer olyan maradványt találtak, amelyek esetén az azonosításra nincs esély DNS-vizsgálat nélkül. Az adatokból az is kiderül, hogy jelenleg 225 esetben folyik azonosítás.
Eddig tizennégy bűnöst találtak
A borzasztó mészárlás felelőseinek felkutatására és felelősségre vonására 1993-ban felállították a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszéket (ICTY), amely eddig húsz személy ellen emelt vádat, s közülük tizennégyet talált bűnösnek. Az eljárások során több mint ezer tanút hallgattak meg, közöttük tizenegy olyan férfi tanúvallomását vették fel, akik túlélték a mészárlást. Néhányuknak ez úgy sikerült, hogy napokon keresztül megbújtak a holttestek között.
Mindeddig három férfit ítéltek életfogytiglani börtönbüntetésre, mások mellett Vujadin Popovićot, a boszniai szerb hadsereg hírhedt Drina hadtestének egykori biztonsági főnökét. Tizenegy egykori magas rangú boszniai szerb tisztségviselőt népirtás segítésének vádjával öttől harmincöt évig terjedő szabadságvesztéssel sújtották.
A Nemzetközi Törvényszék bírái Radislav Krstić volt boszniai szerb hadtestparancsnok perében minősítették népirtássá a srebrenicai vérengzéseket, akit 2004-ben 35 év szabadságvesztésre ítéltek. Slobodan Milošević egykori jugoszláv elnök az ellene folyó bírósági eljárás lezárása előtt hágai börtöncellájában halt meg 2006-ban.
Még nem zárultak le az eljárások
A mészárlás két fő felelősének tartott Radovan Karadžić volt boszniai szerb elnök és Ratko Mladić egykori hadseregparancsnok ellen folyó eljárások még nem zárultak le. A hetvenéves Karadžić ügyében a tervek szerint még ebben az évben megszületik az ítélet, Mladić esetében 2017-re várható a törvényszék határozata.
Mindkettejüket életfogytiglani szabadságvesztésre ítélhetik. Állítólag Mladić adta ki a parancsot Srebrenica július 11-ei megtámadására, és állítólag a hadseregparancsnok rendelte el a tömeggyilkosságokat is. A férfit 2011-ben fogták el. Az egykori pszichiáter, Karadžić ugyancsak évekig bujkált, míg végül 2008-ban kézre kerítették a hatóságok, és kiadták a Nemzetközi Törvényszéknek.
A vádlottak közül csak kevesen vallották magukat bűnösnek. Egyikük a horvát nemzetiségű Dražen Erdemović, aki bevallotta, hogy a boszniai szerb erők katonájaként 1995 nyarán Srebrenica közelében egységével együtt részt vett több száz boszniai muzulmán kivégzésében, és később több bűnrészes tisztségviselőt is megnevezett. Erdemovićot öt év börtönre ítélték.
Az egyetlen perbe fogott személy, akinek ügyében felmentő ítéletet hozott a bíróság, az Momčilo Perišić, a jugoszláv hadsereg volt vezérkari főnöke, későbbi szerb miniszterelnök-helyettes. Őt első fokon még 27 év börtönre ítélték, a fellebbviteli fórum azonban bizonyítékok híján felmentette.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országgyűlés pénteki, rendkívüli ülésén, titkos szavazással választotta meg Unger Anna politológust, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karának docensét a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnökévé.
Románia közbenjárt az ukrán hatóságoknál annak érdekében, hogy a kazah olajat szállító hajók – amelyek az orosz Novorosszijszk kikötőjéből a Petromidia finomítójába tartanak – ne szenvedjenek kárt Kijev katonai műveletei miatt.
Donald Trump amerikai elnök csütörtökön kijelentette, hogy nem aggódik egy esetleges orosz támadás miatt a NATO ellen, és igyekezett csökkenteni John Ratcliffe CIA-igazgató legutóbbi moszkvai látogatásának jelentőségét.
Donald Trump homályos válaszokat adott, amikor az iráni gazdaság megfojtására irányuló kampányáról kérdezték, és nem volt hajlandó elárulni, hogy szankciókat tervez-e kínai bankok ellen, illetve hogy megbeszélte-e a kérdést külföldi kollégáival.
Ukrán volt az a tengeri drón, amelyet Románia augusztus 20-án a Fekete-tengeren megsemmisített a Neptun Deep közelében – állította csütörtökön Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő.
Nemkívánatos személlyé nyilvánítottak, ezért kiutasítanak egy román diplomatát Oroszországból – közölte az orosz külügyminisztérium csütörtökön.
John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) igazgatója a héten Moszkvába tett látogatása során figyelmeztette az orosz tisztviselőket, hogy ne fokozzák a feszültséget a balti NATO-tagállamokkal szemben.
A paksi atomerőmű mostanra elérte a maximális teljesítményét – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán szerda este, jelezve, hogy erről a kormányülés 12. órájában tájékoztatták.
Az Egyesült Államok kedden világszerte felfüggesztette a vízumkérelmekkel kapcsolatos időpontfoglalásokat az amerikai nagykövetségeken és konzulátusokon; a hatóságok átütemezik az interjúkat, hogy lehetőséget biztosítsanak a konzuli személyzet képzésére.
Európai NATO-tagállamok elleni orosz támadás és az Ukrajna elleni újabb mozgósítás megelőzését szolgálhatta John Ratcliffe, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) váratlan moszkvai látogatása.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!