KITEKINTŐ – Máig nem tudni, pontosan hányan és kik haltak meg a srebrenicai vérengzés során, amelyet húsz évvel ezelőtt, 1995. július 11-én és a következő napokban követtek el a boszniai szerb erők a bosnyákok ellen, s a mészárlás néhány felelőse ellen jelenleg is folyik még a bírósági eljárás.
2015. július 14., 13:092015. július 14., 13:09
A kelet-boszniai Srebrenica a boszniai polgárháború idején az ENSZ védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én foglalták el a várost, és a tétlenségre kárhoztatott békefenntartók szeme láttára elhurcolt mintegy nyolcezer muzulmán férfit és fiút a következő napokban brutálisan lemészárolták.
A vérengzést a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszék népirtásnak minősítette, a történteket a II. világháború óta Európában elkövetett legszörnyűbb mészárlásnak tartják.
Még találnak tömegsírokat
A kutatók úgy vélik, a szerb erők több mint nyolcezer bosnyák férfit és fiút mészároltak le Srebrenica környékén. A területen napjainkig több mint 50 tömegsírt tártak fel, s még mindig bukkannak újabbakra. Az azonosítással foglalkozó projekt (Podrinje Identification Project – PIP) keretében eddig a mészárlás 6584 halálos áldozatát sikerült azonosítani, és közülük 6241 holttestet helyeztek el a Srebrenicától északra fekvő Potocari faluban kialakított emlékhelyen.
Kétszázharminc személy földi maradványait az emlékhelyen kívül helyezték örök nyugalomra még 2003, vagyis a Potocariban lévő helyszín kialakítása előtt. További 136 halálos áldozat holttestét idén, a mészárlás 20. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezések keretében temetik el az emlékhelyen.
Mivel a mészárlás nyomainak eltüntetése érdekében röviddel a történtek után földgyalukkal kihantolták és újabb tömegsírokba rejtették a maradványokat, az exhumálások során előfordul, hogy egy áldozat földi maradványai több helyről kerülnek elő. A hatóságok így csak akkor engedik eltemetni őket, ha a holttest legalább kétharmad részét fellelik. Ezenfelül a PIP eddig a már eltemetettek csontvázának további ezer újabb darabjára bukkant. Ezeket a maradványokat július végén helyezik majd el a megfelelő sírokban.
A projekt keretében további 134 holttestet sikerült azonosítani, akiknek családtagjai egyelőre várnak a temetéssel, hátha sikerül rokonaik további maradványaira lelni. A PIP adatai szerint háromezer olyan maradványt találtak, amelyek esetén az azonosításra nincs esély DNS-vizsgálat nélkül. Az adatokból az is kiderül, hogy jelenleg 225 esetben folyik azonosítás.
Eddig tizennégy bűnöst találtak
A borzasztó mészárlás felelőseinek felkutatására és felelősségre vonására 1993-ban felállították a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszéket (ICTY), amely eddig húsz személy ellen emelt vádat, s közülük tizennégyet talált bűnösnek. Az eljárások során több mint ezer tanút hallgattak meg, közöttük tizenegy olyan férfi tanúvallomását vették fel, akik túlélték a mészárlást. Néhányuknak ez úgy sikerült, hogy napokon keresztül megbújtak a holttestek között.
Mindeddig három férfit ítéltek életfogytiglani börtönbüntetésre, mások mellett Vujadin Popovićot, a boszniai szerb hadsereg hírhedt Drina hadtestének egykori biztonsági főnökét. Tizenegy egykori magas rangú boszniai szerb tisztségviselőt népirtás segítésének vádjával öttől harmincöt évig terjedő szabadságvesztéssel sújtották.
A Nemzetközi Törvényszék bírái Radislav Krstić volt boszniai szerb hadtestparancsnok perében minősítették népirtássá a srebrenicai vérengzéseket, akit 2004-ben 35 év szabadságvesztésre ítéltek. Slobodan Milošević egykori jugoszláv elnök az ellene folyó bírósági eljárás lezárása előtt hágai börtöncellájában halt meg 2006-ban.
Még nem zárultak le az eljárások
A mészárlás két fő felelősének tartott Radovan Karadžić volt boszniai szerb elnök és Ratko Mladić egykori hadseregparancsnok ellen folyó eljárások még nem zárultak le. A hetvenéves Karadžić ügyében a tervek szerint még ebben az évben megszületik az ítélet, Mladić esetében 2017-re várható a törvényszék határozata.
Mindkettejüket életfogytiglani szabadságvesztésre ítélhetik. Állítólag Mladić adta ki a parancsot Srebrenica július 11-ei megtámadására, és állítólag a hadseregparancsnok rendelte el a tömeggyilkosságokat is. A férfit 2011-ben fogták el. Az egykori pszichiáter, Karadžić ugyancsak évekig bujkált, míg végül 2008-ban kézre kerítették a hatóságok, és kiadták a Nemzetközi Törvényszéknek.
A vádlottak közül csak kevesen vallották magukat bűnösnek. Egyikük a horvát nemzetiségű Dražen Erdemović, aki bevallotta, hogy a boszniai szerb erők katonájaként 1995 nyarán Srebrenica közelében egységével együtt részt vett több száz boszniai muzulmán kivégzésében, és később több bűnrészes tisztségviselőt is megnevezett. Erdemovićot öt év börtönre ítélték.
Az egyetlen perbe fogott személy, akinek ügyében felmentő ítéletet hozott a bíróság, az Momčilo Perišić, a jugoszláv hadsereg volt vezérkari főnöke, későbbi szerb miniszterelnök-helyettes. Őt első fokon még 27 év börtönre ítélték, a fellebbviteli fórum azonban bizonyítékok híján felmentette.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy Pryamy TV nevű Youtube-csatornára felkerült videóban Hrihorij Omelcsenko ukrán politikus, korábbi képviselő és az Ukrán Biztonsági Szolgálat volt tisztje Orbán Viktort és családját fenyegette.
Stratégiai baklövés lenne a visszatérés az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Huszonkét európai ország közös levélben fejezte ki tiltakozását Oroszország részvétele miatt a Velencei Biennálén, amit a nemzetközi művészeti fesztivál igazgatója, Pietrangelo Buttafuoco cenzúrának minősített kedden.
Legkevesebb hat ember meghalt és négyen megsérültek egy távolsági buszon keletkezett tűzben kedden Svájc nyugati részén, az ügyben a helyi rendőrség nyomozást indított.
Még egy hétig regisztrálhatnak a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az áprilisi országgyűlési választásra; jelenleg mintegy 476 ezren szerepelnek a levélben szavazók névjegyzékében – derült ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból.
A Kreml saját titkos értékelései szerint 2022 februárja óta, azaz Oroszország ukrajnai teljes körű inváziója kezdete óta 1 315 000 orosz katona halt meg vagy sebesült meg a harctéren – jelentette be Volodimir Zelenszkij elnök kedden.
Miközben Irán közlése szerint az eddigi legnagyobb mértékű csapást indította Izrael és a környező arab országok ellen, az izraeli hadsereg szerdán reggel közölte: újabb támadási hullámot indított Teherán ellen.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!