A magyar nagykövet meglátogathatta a La Paz-i San Pedro-börtönben Tóásó Elődöt, akit a bolíviai viszonyokhoz képest elfogadható körülmények között tartanak fogva. A börtönparancsnok lehetővé tette a diplomatának, hogy a fiatalembert a cellájában keresse fel.

Vigyáznak rá, egy kétszer két négyzetméteres magánzárkában helyezték el, kielégítő higiéniai viszonyok között – számolt be róla Józsa Mátyás, akinek tudomása szerint eddig egyszer hallgatták ki Tóásó Elődöt ügyvédje és a bolíviai tiszteletbeli magyar konzul jelenlétében. A nagykövet még néhány napig Bolíviában marad, és tervezi, hogy a hét végén ellátogat Santa Cruzba is.

A Máltai Lovagrend bejelentette, hogy közreműködésükkel a legnevesebb bolíviai ügyvédi irodát sikerült szerződtetni Tóásó védelmére. A Magyar Vöröskereszt emellett gyűjtést szervez az erdélyi Magyarosi Árpád holttestének hazaszállítására.

A Hírszerző értesülése szerint a horvát–szerb háborúban érdemeket szerzett Florest minden bizonnyal bolíviai horvátok hívták a dél-amerikai országba. (Az ellenzék egyik vezetője, Branko Marinkovic horvát származású üzletember, aki a kormánypárti vádak szerint magánhadsereg felállítására és szeparatista háborúra készült.)

A Hírszerző informátora és a hatóságok szerint a Rózsa Flores-féle csoport már egy éve működött Bolíviában, minden jel arra mutat, hogy már az országba érkezésük óta megfigyelték őket. Valószínűnek tűnik, hogy a csoport még addig sem jutott el, hogy fegyvereket szerezzen be, viszont már többször is megpróbált lecsapni rájuk a Morales magánhadseregeként is emlegetett kommandó.

Az ABI bolíviai hírügynökség arról írt, hogy a nemzetközi szélsőjobb szivárgott be Bolíviába Eduardo Rózsa Flores vezetésével, aki Magyarországon toborzott, 17 fős zsoldos csoporttal jutott be tavaly szeptember és október között a dél-amerikai országba. A hírügynökség a zsoldos csapatról szóló állítását nem fejtette ki, de a Página 12 című argentin újságra hivatkozva beszámolt arról is, hogy Rózsa Floresnek kapcsolata volt az Argentínában csak „festett arcúaknak” (carapintadas) nevezett ottani szélsőjobboldali katonai csoporttal.

A lap úgy tudja, hogy a múlt csütörtökön Santa Cruzban lelőtt Rózsa Flores április első napjaiban találkozott a városban egy bizonyos Jorge Mones Ruiz nevű argentinnal, a baloldali dél-amerikai kormányok ellen harcoló UnaAmérica nevű szélsőjobboldali szervezet képviselőjével. Mones Ruiz az argentin hadsereg bolíviai összekötőtisztje volt az 1980-as évek közepén, amikor mindkét országban katonai diktatúra volt, és előszeretettel dicsekszik jelenlegi és volt bolíviai „fegyvertársaival”.

Az ABI idézett egy bolíviai elemzőt, aki szerint bár „usztasa kapcsolatokról” van szó, ebben az esetben mégsem a nemzetiségi vagy származási kapcsolatok a döntők, hanem a politikaiak. Úgy fogalmazott, hogy fasiszták léptek kapcsolatba fasisztákkal, függetlenül attól, hogy hol születtek, milyen nyelvet beszéltek és mi volt a vallásuk. Megjegyezte ugyanakkor, hogy „horvát származású fasiszták léptek kapcsolatba más fasisztákkal, akiknek valamilyen módon közük volt a Jugoszlávia szétesése utáni Horvátországhoz”.

A magyar külügyminiszter, Balázs Péter este az Inforádióban azt mondta, valószínűleg „kreált történet” a bolíviai elnök elleni merénylet terve. A jelek arra mutatnak, hogy Floresék készültek valamire, akár fegyveres akcióra, de hogy konkrétan az elnök vagy civilek életére akartak volna törni, nem bizonyítható. Ha a hatóságok fölfigyeltek a csoport tevékenységére, azt gyanúsnak találták, és akár alapos is lehetett a gyanújuk, akkor meg kellett volna próbálniuk ellenőrizni, igazoltatni, esetleg őrizetbe venni a gyanúsítottakat, nem pedig „szitává lőni őket”.

Balázs Péter fönntartotta a bolíviai hatóságok eljárását bíráló nyilatkozatát, és megerősítette, hogy Magyarország konzuli védelmet biztosít a letartóztatott Tóásó Elődnek, valamint az elhunyt Rózsa Floresnek is. A magyar diplomácia együttműködik Romániával a román állampolgár Magyarosi Árpád holttestének hazaszállítása érdekében.

Mint arról beszámoltunk, a 16-i akció során Eduardo Rózsa Florest és két társát, a román állampolgárságú, szovátai Magyarosi Árpádot és az ír Michael Martin Dwyert kommandósok lőtték agyon Santa Cruz egy szállodájában, két másik férfit, a magyar Tóásó Elődöt és Mario Tadic horvát–bolíviai kettős állampolgárt elfogták a rendőri egységek.

A csoportot azzal vádolták, hogy merényletet terveztek Evo Morales államfő ellen, Flores azonban egy korábban rögzített videofelvételen közölte: a Santa Cruz-i önrendelkezési mozgalom fegyveres támogatására készültek.