
Fotó: Európai Parlament/Facebook
Elfogadta kedden az Európai Parlament a Románia és Bulgária „haladéktalan” schengeni csatlakozását támogató, nem kötelező jogi erejű határozatot.
2022. október 18., 15:162022. október 18., 15:16
2022. október 18., 16:222022. október 18., 16:22
A 43 tartózkodás mellett, 547 támogató és 49 elutasító szavazattal elfogadott dokumentum szerint az EU Tanácsának 2022 végéig meg kell tennie minden szükséges lépést annak érdekében, hogy elfogadja Románia és Bulgária felvételét a szabad mozgást biztosító schengeni térségbe. Ez mindkét tagállam számára a személyforgalom ellenőrzésének megszüntetését jelentené a belső határokon 2023 első felétől.
A belső határellenőrzés fenntartása diszkriminatív, és negatívan hat a mobilis munkavállalók és a polgárok életére; az import, az export és az áruk szabad mozgásának akadályozása az EU egységes piacának is árt – olvasható a határozatban. A schengeni térség bővítéséhez az EU Tanácsának egyöntetű döntésére van szükség.
Siegfried Mureșan, a román Nemzeti Liberális Párt (PNL) európai parlamenti képviselője közölte, hogy a Románia schengeni integrációját eddig következetesen ellenző Hollandiának a keddi szavazáson jelen lévő eurohonatyái közül 15-en a csatlakozás támogatása mellett foglaltak állást, 4-en ellene szavaztak, hatan pedig tartózkodtak. „Ez határozott üzenet a Mark Rutte vezette holland kormány számára, miszerint a holland szavazópolgárok által megválasztott európai parlamenti képviselők többsége a Schengen-övezetben látná Romániát” – állapította meg közösségi oldalán posztolt bejegyzésében Mureșan. A bukaresti G4media portál ugyanakkor megjegyzi, hogy a tartózkodó képviselők valamennyien a Mar Rutte kormányfő vezette holland Néppárt a Szabadságért és Demokráciáért (VVD) kormánypárt tagjai.
Jelenleg Bulgária, Horvátország, Ciprus, Írország és Románia kivételével az EU valamennyi tagállama tagja schengeni övezetnek. Emellett tagja a térségnek Izland, Norvégia, Svájc és Liechtenstein is. A kedden elfogadott határozat vitáját az EP október 3-6. közötti strasbourgi ülésszakán tartották. Akkor a képviselők többsége felszólította a tagállamokat, ismerjék el, hogy Bulgária és Románia megfelel a schengeni kritériumoknak, és a két országot a lehető leghamarabb be kell fogadni a belső határellenőrzések nélküli térségbe.
Az EU Tanácsának cseh elnökségét képviselő Mikulas Bek európai ügyekért felelős miniszter bejelentette, hogy a decemberi csúcstalálkozón egyöntetű döntésre törekszik Románia és Bulgária schengeni övezethez való csatlakozásával kapcsolatban.

Barabás T. János, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője nem lát elutasítást a holland kormanyfő álláspontjában, ami Románia schengeni tagságát illeti, sőt, véleménye szerint több továbblépési lehetőség is van.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Vádat emeltek minősített emberkereskedelem és kényszermunka bűntette miatt egy romániai férfival szemben, aki erőszakkal és fenyegetéssel kényszerített munkavégzésre egy embert – közölte a Pest Megyei Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
Védelmébe vette Marco Rubio amerikai külügyminiszter az ország athéni nagykövetét, Kimberly Guilfoyle-t, aki azzal váltott ki botrányt, hogy sajtóértesülések szerint a román kormány megbuktatásához hasonló eljárással fenyegette meg a görög kormányt.
Kihallgatta Magyar Pétert a Központi Nyomozó Főügyészség szerda este egy 2024. június 21-i eset miatt – erről a kormányfő számolt be Facebook-bejegyzésében.
A Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök által összeállítandó kormánynak körülbelül 60 százalékos esélye van arra, hogy átmenjen a parlamenti szavazáson – derül ki egy, az amerikai J. P. Morgan bank által ügyfeleinek elküldött elemzésből.
szóljon hozzá!