
Fotó: Európai Parlament/Facebook
Elfogadta kedden az Európai Parlament a Románia és Bulgária „haladéktalan” schengeni csatlakozását támogató, nem kötelező jogi erejű határozatot.
2022. október 18., 15:162022. október 18., 15:16
2022. október 18., 16:222022. október 18., 16:22
A 43 tartózkodás mellett, 547 támogató és 49 elutasító szavazattal elfogadott dokumentum szerint az EU Tanácsának 2022 végéig meg kell tennie minden szükséges lépést annak érdekében, hogy elfogadja Románia és Bulgária felvételét a szabad mozgást biztosító schengeni térségbe. Ez mindkét tagállam számára a személyforgalom ellenőrzésének megszüntetését jelentené a belső határokon 2023 első felétől.
A belső határellenőrzés fenntartása diszkriminatív, és negatívan hat a mobilis munkavállalók és a polgárok életére; az import, az export és az áruk szabad mozgásának akadályozása az EU egységes piacának is árt – olvasható a határozatban. A schengeni térség bővítéséhez az EU Tanácsának egyöntetű döntésére van szükség.
Siegfried Mureșan, a román Nemzeti Liberális Párt (PNL) európai parlamenti képviselője közölte, hogy a Románia schengeni integrációját eddig következetesen ellenző Hollandiának a keddi szavazáson jelen lévő eurohonatyái közül 15-en a csatlakozás támogatása mellett foglaltak állást, 4-en ellene szavaztak, hatan pedig tartózkodtak. „Ez határozott üzenet a Mark Rutte vezette holland kormány számára, miszerint a holland szavazópolgárok által megválasztott európai parlamenti képviselők többsége a Schengen-övezetben látná Romániát” – állapította meg közösségi oldalán posztolt bejegyzésében Mureșan. A bukaresti G4media portál ugyanakkor megjegyzi, hogy a tartózkodó képviselők valamennyien a Mar Rutte kormányfő vezette holland Néppárt a Szabadságért és Demokráciáért (VVD) kormánypárt tagjai.
Jelenleg Bulgária, Horvátország, Ciprus, Írország és Románia kivételével az EU valamennyi tagállama tagja schengeni övezetnek. Emellett tagja a térségnek Izland, Norvégia, Svájc és Liechtenstein is. A kedden elfogadott határozat vitáját az EP október 3-6. közötti strasbourgi ülésszakán tartották. Akkor a képviselők többsége felszólította a tagállamokat, ismerjék el, hogy Bulgária és Románia megfelel a schengeni kritériumoknak, és a két országot a lehető leghamarabb be kell fogadni a belső határellenőrzések nélküli térségbe.
Az EU Tanácsának cseh elnökségét képviselő Mikulas Bek európai ügyekért felelős miniszter bejelentette, hogy a decemberi csúcstalálkozón egyöntetű döntésre törekszik Románia és Bulgária schengeni övezethez való csatlakozásával kapcsolatban.

Barabás T. János, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője nem lát elutasítást a holland kormanyfő álláspontjában, ami Románia schengeni tagságát illeti, sőt, véleménye szerint több továbblépési lehetőség is van.
Andrei Țărnea külügyminisztériumi szóvivő szerint eddig mintegy 5500 román állampolgár tért haza a közel-keleti konfliktus övezetéből.
Az Egyesült Államok nem fog engedni az Iránnal folytatott háborúban, amíg „az ellenséget teljesen és döntő módon meg nem győzik” – jelentette ki Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter.
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
szóljon hozzá!