
Fotó: Pixabay.com
Brüsszelben megkezdődtek a Lisszaboni Szerződés 50. cikke szerinti tárgyalások az Egyesült Királyság kilépéséről az Európai Unióból.
2017. június 19., 14:542017. június 19., 14:54
Az Európai Bizottság épületében tárgyalóasztalhoz ült Michel Barnier, az Európai Bizottság főtárgyalója és David Davis brit Brexit-ügyi miniszter, hogy megkezdjék a tárgyalásokat, melyek az első szakaszban
Michel Barnier a tanácskozásra érkezve reményét fejezte ki, hogy a hivatalosan is megkezdett tárgyalások első napján meg tudják határozni a prioritásokat, a tárgyalások menetrendjét és ütemtervét, valamint összegezni tudják a megválaszolandó kérdéseket.
Mint mondta,
amelyek első sorban a brit és az uniós állampolgárokat, az uniós szakpolitikák kedvezményezettjeit érintik, valamint a brit és uniós határokra lesznek hatással, különösen Írország tekintetében.
David Davis kijelentette, noha kétségkívül kihívásokkal teli időszak várható a tárgyalások ideje alatt, a felek mindent megtesznek annak érdekében, hogy olyan eredményt érjenek el, amely valamennyi állampolgár érdekét szolgálja majd.
„Ennek elérése érdekében pozitív és konstruktív hangnemben kezdjük el a tárgyalásokat, azzal az elhatározással, hogy új, erős és különleges kapcsolatot alakítunk ki európai szövetségeseinkkel és barátainkkal.
– fogalmazott Davis.
Az Egyesült Királyságban tavaly júniusban tartottak népszavazást arról, hogy az ország továbbra is az Európai Unió tagja maradjon-e. A referendumon a brit választók 52 százaléka szavazott a kilépésre, 48 százaléka pedig a bennmaradásra.
Theresa May brit miniszterelnök idén március 29-én jelentette be hivatalosan Nagy-Britannia unióból való kilépésének szándékát, így a szigetország uniós tagsága 2019 márciusában szűnhet meg.
Az Európai Unió területén 2024-ben 3,55 millió csecsemő született, ami 3,3%-os csökkenést jelent a 2023. évi 3,67 millióhoz képest. – derül ki a termékenységi ráta kapcsán közölt legfrissebb statisztikai adatokból.
„Elfogadhatatlannak” minősítette Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek címzett szavait pénteken az Európai Bizottság illetékes szóvivője.
Nem kíván elindulni Maia Sandu moldovai elnök a romániai elnökválasztáson második mandátuma lejárta után.
Az ukránok kimutatták a foguk fehérjét, úgy tűnik, hogy beléptünk a nyílt fenyegetések és zsarolások időszakába, mivel az ukrán elnök előző napi fenyegetőzése után most egy magyar sportolónőt fenyegették meg – közölte Szijjártó Péter.
Rég eljött az idő, amikor Kijevnek mindent meg kellene tennie a tárgyalások sikeréért – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a Rosszija 1 televízió által pénteken sugárzott nyilatkozatában.
A kormány azonnali választ és magyarázatot követel Ukrajnától a magyarországi készpénzszállítmányok ügyében, ugyanis itt „jogosan adódik a kérdés, hogy nem az ukrán háborús maffia pénzéről van-e szó” – közölte Szijjártó Péter.
Állami banditizmusnak nevezte a magyar miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, hogy Ukrajna elzárta a Barátság kőolajvezetéket.
Andrij Szibiha külügyminiszter azzal vádolta Budapestet, hogy „túszul ejtette” egy állami tulajdonú ukrán bank hét alkalmazottját, miután csütörtökön Magyarországon őrizetbe vették őket.
Miközben pénteken a hetedik napjába lépett az Irán ellen indított hadművelet, Donald Trump elnök arról beszélt: neki is szerepet kell kapnia Irán következő vezetőjének kiválasztásában.
„Minden határon túlmegy, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gyakorlatilag halálosan megfenyegette Orbán Viktor kormányfőt. Magyarországot azonban nem lehet zsarolni, akárhogyan is fenyegetőznek” – jelentette ki Szijjártó Péter csütörtökön Sopronban.
szóljon hozzá!