
Vincze Loránt szerint sikerült ismertté tenni az őshonos kisebbségi közösségek ügyét
Fotó: Balázsi-Pál Előd/FUEN
Európai szinten nem javult, sőt sok esetben romlott a kisebbségek helyzete – jelentette ki Vincze Loránt elnök az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) tisztújító kongresszusán csütörtökön. A Bolzanóban (Bozen) zajló rendezvényen új vezetőt választ az európai kisebbségi ernyőszervezet.
2025. október 23., 18:202025. október 23., 18:20
2025. október 23., 18:292025. október 23., 18:29
Vincze Loránt a kongresszus helyszínére utalva elmondta: Dél-Tirol élő bizonyítéka annak, amit mindig hangoztat a FUEN: a kisebbségek nem vesznek el semmit a többségtől. Éppen ellenkezőleg: kulturális, nyelvi és gazdasági szempontból gazdagítják Európát, az államot és a régiót. „A dél-tiroli modell érdemes arra, hogy másolják és a helyi viszonyokhoz alkalmazzák. Az én régiómban, Erdélyben és Székelyföldön minden bizonnyal nagy örömmel fogadnánk” – köszöntötte az RMDSZ európai parlamenti képviselője, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója elnöke a FUEN 69. kongresszusának résztvevőit csütörtökön a dél-tiroli Bolzanóban (Bozen).
A leköszönő elnök kifejtette: bár idén júniusban az Európai Bíróság döntésével „nem happy enddel” ért véget a Minority SafePack története, a másfél évtizede elindított kezdeményezés eredményeire visszatekintve egyértelműen megérte belevágni.
„Az európai szintű szolidaritás, a polgároktól és a döntéshozóktól kapott támogatás, az, hogy ismertté tettük az őshonos kisebbségi közösségek ügyét – önmagukban győzelem. Európában ma már nem lehet a kisebbségek védelméről beszélni a Minority SafePack és a FUEN említése nélkül – mert mi voltunk azok, akik a kisebbségek védelmét feltettük az európai napirendre” – fogalmazott a marosvásárhelyi politikus.
A szervezet közleménye szerint a leköszönő FUEN-elnök felhívta a figyelmet, hogy európai szinten nem javult, sőt sok esetben romlott a kisebbségek helyzete, ezért a munkát új eszközökkel, de folytatni kell. A FUEN javasolja az Európai Kisebbségi Tanács létrehozását – egy olyan platformot, amely összehozza a kisebbségek védelmét szolgáló európai eszköztár fejlesztésén dolgozó szervezeteket, politikusokat és intézményeket. A hálózat új irányt adna a kisebbségi jogokért folytatott küzdelemnek.
„Számtalan más fórum létezik a politikai vitákra – de az ilyen vitáknak nincs helye egy olyan szervezetben, amely azokért küzd, akiknek kevés jut, akiket nem ismernek el, és akiket nem támogatnak. Itt mindenkinek helye van – és mindenkire szükség van –, aki egy olyan Európáért dolgozik, amelyben minden hagyományos kisebbséget és nyelvi csoportot értékelnek, védenek, és amelyben szabadon hozhatnak saját döntéseket az őket érintő kérdésekben” – fogalmazott Vincze.
Az európai nemzetiségek legnagyobb éves seregszemléje, a FUEN kongresszusa október 23-26. között zajlik a dél-tiroli Bolzano (németül Bozen, ladinul Bulsan) városában. A szervezet közgyűlése itt választ új elnököt és elnökséget. Az elnöki tisztségért három jelölt indul:
Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) az európai őshonos nemzeti kisebbségek és nyelvcsoportok érdekképviseleti szervezete, a legnagyobb kisebbségi ernyőszervezet Európában, amely 100 tagszervezetet tömörít 38 államból. Egy kölcsönös támogatást nyújtó közösség, amely országos, regionális, de legfőképpen európai szinten látja el az európai őshonos kisebbségek érdekképviseletét. Európa régióit, döntéshozóit, kutatóintézeteit, kulturális és oktatásügyi intézményeit, ifjúsági szervezeteit és médiaorgánumait összekötő hálózat, amely a kisebbségi identitás, nyelv, kultúra és hagyomány megőrzéséért, a kisebbségi jogok érvényesítéséért dolgozik. A FUEN az őshonos európai kisebbségek hangja az Európai Unióban, az Európa Tanácsban, az Egyesült Nemzetek Szervezetében, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetben, nemzetközi fórumokon.

Az új ukrán kisebbségi törvény nem jelent megfelelő megoldást a nemzeti kisebbségek kéréseire – szögezte le az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN).
Egy oroszországi bíróság jogerősen 15 év börtönbüntetésre ítélt egy román állampolgárt Ukrajna javára folytatott kémkedés miatt.
Moldovának magának kell eldöntenie a jövőjét – jelentette ki Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke, amikor a Romániával való egyesülésre vonatkozó „B-tervről” kérdezték, ha a Moldovai Köztársaság EU-csatlakozása nem valósulna meg.
Magyar Péter magyar miniszterelnök közbelépése nyomán enyhítették az európai uniós vezetők csütörtöki találkozójának következtetéseit, ennek nyomán kikerült az állásfoglalás szövegéből a lehető leggyorsabb ukrán EU-csatlakozási folyamatról szóló rész.
Szerteágazó tünetegyüttes vezetett a Fidesz vereségéhez Németh Zsolt országgyűlési képviselő szerint, aki úgy véli, a választási eredmény nem tekinthető katasztrofálisnak, alapot jelent ahhoz, hogy a párt újjáépítse magát.
Heves dróncsapásokra ébredt az orosz főváros csütörtökön reggel: robbanások hallatszottak az egész városban, és füst borította be Moszkva égboltját.
Donald Trump elnök a szerda esti versailles-i palotában tartott vacsora során hivatalosan aláírta az Egyesült Államok és Irán közötti előzetes megállapodás egy példányát.
Donald Trump amerikai elnök kedden kijelentette, hogy továbbra is törekedni fog Oroszország Ukrajna elleni háborújának befejezésére, ugyanakkor hozzátette, hogy a háború „nincs hatással” az Egyesült Államokra.
Az Iránnal folytatott háború befejezéséről szóló előzetes megállapodást már aláírták, a dokumentum részleteit „hamarosan” közzé fogják tenni – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az Európai Unió és Ukrajna megnyitotta a csatlakozási tárgyalások első fejezetcsoportját, azt a klasztert, amely az uniós tagság alapvető értékeit és intézményi követelményeit foglalja magában – közölte hétfőn az uniós tagállamokat tömörítő Tanács.
Jelentős alkotmánymódosítást fogadott el hétfőn az Országgyűlés: a jövőben összesen legfeljebb nyolc évig töltheti be valaki a miniszterelnöki tisztséget Magyarországon. Az alaptörvény tizenhatodik módosítását szavazták meg hétfőn a képviselők.
szóljon hozzá!