Vincze Loránt szerint sikerült ismertté tenni az őshonos kisebbségi közösségek ügyét
Fotó: Balázsi-Pál Előd/FUEN
Európai szinten nem javult, sőt sok esetben romlott a kisebbségek helyzete – jelentette ki Vincze Loránt elnök az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) tisztújító kongresszusán csütörtökön. A Bolzanóban (Bozen) zajló rendezvényen új vezetőt választ az európai kisebbségi ernyőszervezet.
2025. október 23., 18:202025. október 23., 18:20
2025. október 23., 18:292025. október 23., 18:29
Vincze Loránt a kongresszus helyszínére utalva elmondta: Dél-Tirol élő bizonyítéka annak, amit mindig hangoztat a FUEN: a kisebbségek nem vesznek el semmit a többségtől. Éppen ellenkezőleg: kulturális, nyelvi és gazdasági szempontból gazdagítják Európát, az államot és a régiót. „A dél-tiroli modell érdemes arra, hogy másolják és a helyi viszonyokhoz alkalmazzák. Az én régiómban, Erdélyben és Székelyföldön minden bizonnyal nagy örömmel fogadnánk” – köszöntötte az RMDSZ európai parlamenti képviselője, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója elnöke a FUEN 69. kongresszusának résztvevőit csütörtökön a dél-tiroli Bolzanóban (Bozen).
A leköszönő elnök kifejtette: bár idén júniusban az Európai Bíróság döntésével „nem happy enddel” ért véget a Minority SafePack története, a másfél évtizede elindított kezdeményezés eredményeire visszatekintve egyértelműen megérte belevágni.
„Az európai szintű szolidaritás, a polgároktól és a döntéshozóktól kapott támogatás, az, hogy ismertté tettük az őshonos kisebbségi közösségek ügyét – önmagukban győzelem. Európában ma már nem lehet a kisebbségek védelméről beszélni a Minority SafePack és a FUEN említése nélkül – mert mi voltunk azok, akik a kisebbségek védelmét feltettük az európai napirendre” – fogalmazott a marosvásárhelyi politikus.
A szervezet közleménye szerint a leköszönő FUEN-elnök felhívta a figyelmet, hogy európai szinten nem javult, sőt sok esetben romlott a kisebbségek helyzete, ezért a munkát új eszközökkel, de folytatni kell. A FUEN javasolja az Európai Kisebbségi Tanács létrehozását – egy olyan platformot, amely összehozza a kisebbségek védelmét szolgáló európai eszköztár fejlesztésén dolgozó szervezeteket, politikusokat és intézményeket. A hálózat új irányt adna a kisebbségi jogokért folytatott küzdelemnek.
„Számtalan más fórum létezik a politikai vitákra – de az ilyen vitáknak nincs helye egy olyan szervezetben, amely azokért küzd, akiknek kevés jut, akiket nem ismernek el, és akiket nem támogatnak. Itt mindenkinek helye van – és mindenkire szükség van –, aki egy olyan Európáért dolgozik, amelyben minden hagyományos kisebbséget és nyelvi csoportot értékelnek, védenek, és amelyben szabadon hozhatnak saját döntéseket az őket érintő kérdésekben” – fogalmazott Vincze.
Az európai nemzetiségek legnagyobb éves seregszemléje, a FUEN kongresszusa október 23-26. között zajlik a dél-tiroli Bolzano (németül Bozen, ladinul Bulsan) városában. A szervezet közgyűlése itt választ új elnököt és elnökséget. Az elnöki tisztségért három jelölt indul:
Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) az európai őshonos nemzeti kisebbségek és nyelvcsoportok érdekképviseleti szervezete, a legnagyobb kisebbségi ernyőszervezet Európában, amely 100 tagszervezetet tömörít 38 államból. Egy kölcsönös támogatást nyújtó közösség, amely országos, regionális, de legfőképpen európai szinten látja el az európai őshonos kisebbségek érdekképviseletét. Európa régióit, döntéshozóit, kutatóintézeteit, kulturális és oktatásügyi intézményeit, ifjúsági szervezeteit és médiaorgánumait összekötő hálózat, amely a kisebbségi identitás, nyelv, kultúra és hagyomány megőrzéséért, a kisebbségi jogok érvényesítéséért dolgozik. A FUEN az őshonos európai kisebbségek hangja az Európai Unióban, az Európa Tanácsban, az Egyesült Nemzetek Szervezetében, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetben, nemzetközi fórumokon.
Az új ukrán kisebbségi törvény nem jelent megfelelő megoldást a nemzeti kisebbségek kéréseire – szögezte le az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN).
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Egyesült Államok védelmi minisztériuma arra szólította fel az amerikai katonai beszállítókat, hogy fokozzák a fegyvergyártást, mivel az iráni háború folytatódásával egyre nagyobb az aggodalom a készletek kimerülése miatt.
A román védelmi minisztérium szombaton közölte, hogy a hadsereg radarfelderítő rendszerei nem észleltek Románia légteréből Bulgária felé tartó drónt.
Baka Andrást, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét jelöli köztársasági elnöknek a Tisza Párt parlamenti frakciója.
A legfrissebb amerikai hírszerzési értékelések szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök a következő néhány évben korlátozott támadást indíthat egy NATO-tagállam ellen, hogy próbára tegye a katonai szövetség elszántságát.
Kémkedéssel gyanúsított román állampolgárt tartóztattak le Németországban a rheinei Szövetségi Bíróság által kiadott elfogatóparancs alapján – jelentette be a román külügyminisztérium.
Az Iránnal folytatott, hónapokig tartó háború után bizonyos lőszerek készletei „szűkösebbek” lettek, de az Egyesült Államoknak vannak más, kevésbé fejlett fegyvertípusai is, amelyekkel szükség esetén folytathatják a harcot – ismerte el Donald Trump.
Oroszország nem hívja vissza konzultációra romániai nagykövetét, azonban egy orosz diplomata bukaresti hatóságok általi kiutasítására „megfelelő válasz” fog érkezni.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nemzetbiztonsági tanács szerdai ülésén megerősítette: partnereitől elutasító választ kapott arra a kérésére, hogy biztosítsanak további légvédelmi eszközöket ballisztikus rakéták ellen.
A Tisza-frakció kezdeményezte, hogy a parlament jövő kedden válassza meg Magyarország új köztársasági elnökét.
A közösségi médiában terjedő fél- és álinformációk vezettek ahhoz, hogy múlt héten több tízezer migrns indult útnak Marokkóból, hogy átússzon a Spanyolországhoz tartozó enklávéba, Ceutába.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!