Vincze Loránt szerint sikerült ismertté tenni az őshonos kisebbségi közösségek ügyét
Fotó: Balázsi-Pál Előd/FUEN
Európai szinten nem javult, sőt sok esetben romlott a kisebbségek helyzete – jelentette ki Vincze Loránt elnök az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) tisztújító kongresszusán csütörtökön. A Bolzanóban (Bozen) zajló rendezvényen új vezetőt választ az európai kisebbségi ernyőszervezet.
2025. október 23., 18:202025. október 23., 18:20
2025. október 23., 18:292025. október 23., 18:29
Vincze Loránt a kongresszus helyszínére utalva elmondta: Dél-Tirol élő bizonyítéka annak, amit mindig hangoztat a FUEN: a kisebbségek nem vesznek el semmit a többségtől. Éppen ellenkezőleg: kulturális, nyelvi és gazdasági szempontból gazdagítják Európát, az államot és a régiót. „A dél-tiroli modell érdemes arra, hogy másolják és a helyi viszonyokhoz alkalmazzák. Az én régiómban, Erdélyben és Székelyföldön minden bizonnyal nagy örömmel fogadnánk” – köszöntötte az RMDSZ európai parlamenti képviselője, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója elnöke a FUEN 69. kongresszusának résztvevőit csütörtökön a dél-tiroli Bolzanóban (Bozen).
A leköszönő elnök kifejtette: bár idén júniusban az Európai Bíróság döntésével „nem happy enddel” ért véget a Minority SafePack története, a másfél évtizede elindított kezdeményezés eredményeire visszatekintve egyértelműen megérte belevágni.
„Az európai szintű szolidaritás, a polgároktól és a döntéshozóktól kapott támogatás, az, hogy ismertté tettük az őshonos kisebbségi közösségek ügyét – önmagukban győzelem. Európában ma már nem lehet a kisebbségek védelméről beszélni a Minority SafePack és a FUEN említése nélkül – mert mi voltunk azok, akik a kisebbségek védelmét feltettük az európai napirendre” – fogalmazott a marosvásárhelyi politikus.
A szervezet közleménye szerint a leköszönő FUEN-elnök felhívta a figyelmet, hogy európai szinten nem javult, sőt sok esetben romlott a kisebbségek helyzete, ezért a munkát új eszközökkel, de folytatni kell. A FUEN javasolja az Európai Kisebbségi Tanács létrehozását – egy olyan platformot, amely összehozza a kisebbségek védelmét szolgáló európai eszköztár fejlesztésén dolgozó szervezeteket, politikusokat és intézményeket. A hálózat új irányt adna a kisebbségi jogokért folytatott küzdelemnek.
„Számtalan más fórum létezik a politikai vitákra – de az ilyen vitáknak nincs helye egy olyan szervezetben, amely azokért küzd, akiknek kevés jut, akiket nem ismernek el, és akiket nem támogatnak. Itt mindenkinek helye van – és mindenkire szükség van –, aki egy olyan Európáért dolgozik, amelyben minden hagyományos kisebbséget és nyelvi csoportot értékelnek, védenek, és amelyben szabadon hozhatnak saját döntéseket az őket érintő kérdésekben” – fogalmazott Vincze.
Az európai nemzetiségek legnagyobb éves seregszemléje, a FUEN kongresszusa október 23-26. között zajlik a dél-tiroli Bolzano (németül Bozen, ladinul Bulsan) városában. A szervezet közgyűlése itt választ új elnököt és elnökséget. Az elnöki tisztségért három jelölt indul:
Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) az európai őshonos nemzeti kisebbségek és nyelvcsoportok érdekképviseleti szervezete, a legnagyobb kisebbségi ernyőszervezet Európában, amely 100 tagszervezetet tömörít 38 államból. Egy kölcsönös támogatást nyújtó közösség, amely országos, regionális, de legfőképpen európai szinten látja el az európai őshonos kisebbségek érdekképviseletét. Európa régióit, döntéshozóit, kutatóintézeteit, kulturális és oktatásügyi intézményeit, ifjúsági szervezeteit és médiaorgánumait összekötő hálózat, amely a kisebbségi identitás, nyelv, kultúra és hagyomány megőrzéséért, a kisebbségi jogok érvényesítéséért dolgozik. A FUEN az őshonos európai kisebbségek hangja az Európai Unióban, az Európa Tanácsban, az Egyesült Nemzetek Szervezetében, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetben, nemzetközi fórumokon.
Az új ukrán kisebbségi törvény nem jelent megfelelő megoldást a nemzeti kisebbségek kéréseire – szögezte le az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN).
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Egyesült Államok arra kérte Európát, hogy 2027-ig vegye át a NATO hagyományos védelmi képességei biztosításának nagy részét (azaz mindent, ami a tömegpusztító fegyverekkel nem járó katonai fenyegetések elleni védelemmel kapcsolatos).
Az Ukrajnában található csernobili atomerőmű-katasztrófa helyszíne körül épített védőpajzs már nem képes ellátni a radioaktív sugárzás visszatartásának feladatát az év elején történt dróncsapás következtében – közölte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA).
Az Egyesült Államok dominanciájának megerősítését tűzi ki célul a nyugati féltekén Washington új nemzetbiztonsági stratégiája, amelyben egyebek mellett azt állítják: az európai országok „a civilizációs megsemmisülés” kilátásával néznek szembe.
Véget értek Miamiban az amerikai és ukrán tárgyalók közötti, Oroszországgal kötendő békeegyezményről szóló tárgyalások szombaton, de ukrán tisztségviselők szerint továbbra is megoldatlanok a biztonsági garanciák és a területi kérdések.
A román sajtó figyelmét is felkeltette a magyar miniszterelnök szombati kijelentése, amely szerint a jövő évi országgyűlési választás lesz az utolsó a közelgő háború előtt.
Az ukrán támadások sokkal nagyobb veszteségeket okoznak Oroszországnak, mint valamennyi nyugati ország szankciói együttvéve – jelentette ki Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője szombaton egy kijevi fórumon.
A Moldovai Köztársaság villamosenergia-átviteli rendszerének üzemeltetője bejelentette, hogy az orosz hadsereg által az Odesszai régióbeli villamosenergia-infrastruktúra elleni támadásait követően Ukrajna déli részének egy része áram nélkül maradt.
Oroszország szombatra virradó éjjel újabb masszív, kombinált csapást mért Ukrajna létfontosságú infrastruktúrájára drónokkal, valamint légi, tengeri és szárazföldi indítású rakétákkal, összesen 704 légi támadóeszközzel – közölte az ukrán légierő.
Az Egyesült Államok és Ukrajna vezető tárgyalói pénteken kijelentették, hogy konstruktív megbeszéléseket folytattak az ukrajnai háború befejezéséről, de a béke felé vezető út Oroszországtól függ.
Az amerikai hadsereg csütörtökön támadást hajtott végre egy állítólagos kábítószer-szállító hajó ellen a Csendes-óceán keleti részén, amelynek során négy ember meghalt a fedélzeten – közölte az amerikai déli parancsnokság.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!