Fotó: FUEN/Facebook
Az új ukrán kisebbségi törvény nem jelent megfelelő megoldást a nemzeti kisebbségek kéréseire – szögezte le az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) annak kapcsán, hogy az Európai Bizottság szerdán a csatlakozási tárgyalások megkezdését javasolta Ukrajnával és Moldovával.
2023. november 09., 13:302023. november 09., 13:30
2023. november 09., 13:332023. november 09., 13:33
A FUEN csütörtöki közleménye emlékeztet: Ukrajna számára az Európai Uniós csatlakozási tárgyalások megkezdésének egyik feltétele a nemzeti kisebbségekről szóló törvény elfogadása. Az ukrán parlament 2022 decemberében fogadta el a nemzeti kisebbségekről szóló új törvényt.
A törvénytervezet meghatározza a nemzeti kisebbségek (közösségek) fogalmát, a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogait és kötelezettségeit, képviselőik jogait, valamint a jogok érvényesítésére irányuló közpolitikák sajátosságait.
Később a Velencei Bizottság véleményt adott ki, amely ajánlásokat tartalmazott a törvény javítására. Az ajánlások nyomán 2023. augusztus 23-án Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa elfogadta a törvény módosítását, Volodimir Zelenszkij elnök pedig 2023. november 3-án bejelentette, hogy aláírta azt.
A módosítások kezdeményezői szerint a törvénytervezet célja a nemzeti kisebbségekhez (közösségekhez) tartozó személyek szabadságainak és jogainak védelmére vonatkozó törvényi szabályozás javítása az Emberi Jogok Európai Egyezményével, a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezménnyel, a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájával és a Velencei Bizottság vonatkozó ajánlásaival összhangban.
Szerintük az e dokumentumban foglaltak törvényerőre emelése lehetővé teszi az Európai Bizottság számára Ukrajna teljes értékű uniós tagfelvételének végrehajtását.
A közlemény rámutat: FUEN nagyra értékeli Ukrajna hajlandóságát a nemzeti kisebbségekről szóló törvény módosítására, de úgy véli, hogy
és így nem érik el a kezdeményezők által kitűzött célt.
Vincze Loránt, a FUEN elnöke, erdélyi európai parlamenti képviselő szerint a nemzeti kisebbségekről szóló törvény nem szünteti meg az oktatási és médiatörvény, valamint az államnyelvtörvény negatív hatásait, a problémák továbbra is fennállnak.
– mutatott rá Vincze.
Példaként felidézte: a jogszabály úgy fogalmaz: „...ukrán állampolgárok állandó (megállapodott, stabil, szilárd) csoportja, melynek tagjai nem etnikai ukránok, hagyományosan Ukrajna területén, annak nemzetközileg elismert államhatárai között élnek...”.
A FUEN szerint a módosításokat értékelve nyilvánvalóvá válik, hogy
Emellett egyéb korlátozó rendelkezések is vannak, így a kisebbségi nyelvű tömegtájékoztatás továbbra is erősen korlátozott, minden tartalmat le kell fordítani az államnyelvre, a kisebbségi nyelvű könyvterjesztés csak az állami hatóságok által létrehozott és fenntartott speciális könyvesboltokban lehetséges, az anyanyelv használata a segélyszolgálatokban csak az idősotthonokban lehetséges, és csak akkor, ha a másik fél érti a nyelvet, emellett a kisebbségi nyelvek helyi közintézményekben való használatának szabályozása továbbra is hatástalan, mivel szubjektív kritériumokra hivatkozik, mint például „olyan települések, ahol hagyományosan kisebbségek élnek”, „olyan települések, ahol a kisebbségek nagy számban élnek”, „a kisebbségek kérésére” vagy „valós szükségletek”, anélkül, hogy további támpontokat adna.
– szögezte le a FUEN elnöke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Marco Rubio amerikai külügyminiszter a Kyiv Postnak nyilatkozva „szörnyűnek” minősítette Oroszország Ukrajna elleni folyamatos támadásait, és hangsúlyozta, hogy a háborúnak véget kell vetni.
Az európai uniós lakosság egyre inkább úgy érzékeli, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzetben veszély fenyegeti országukat, többségük az Európai Uniót bízná meg a védelem megerősítésével – derült ki a pénteken közzétett Eurobarométerből.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy inkább nem fogad el semmilyen megállapodást, mint hogy rossz megállapodásra kényszerítse az ukránokat.
Az Európai Unió 2027 végéig meg kívánja valósítani az „egy Európa, egy piac” célt – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a belgiumi Bilzenben csütörtökön.
A belga rendőrség csütörtökön házkutatást tartott az Európai Bizottságban a brüsszeli intézmény 2024-es ingatlaneladásait érintő esetleges szabálytalanságok kivizsgálását célzó nyomozás részeként – tájékoztatott a The Brussels Times.
Az Oroszország jelentette hosszú távú fenyegetés jelen van, de amennyiben az Északi-sarkvidék biztonsága kerül szóba, nem szabad szem elől téveszteni azt, hogy Kína is érdeklődést mutat a térség iránt – közölte a NATO-főtitkár Brüsszelben.
Az orosz hadsereg összesen 244 támadóeszközt vetett be ukrajnai létfontosságú infrastrukturális létesítmények ellen csütörtökre virradóra, a célpontok több mint 85 százalékát megsemmisítette a légvédelem, azonban a támadásban sokan megsebesültek.
Donald Trump amerikai elnök továbbra is a tárgyalásos rendezést helyezi előtérbe az Egyesült Államok Iránnal fennálló nézeteltéréseinek rendezése érdekében.
Mentális problémákkal küszködő 18 éves transznemű nőként azonosította szerdán a kanadai rendőrség a Brit Columbia tartomány Tumbler Ridge-i iskolájában nyolc embert megölő lövöldözőt.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közölte szerdán, hogy elfogadta Washington javaslatát, hogy a jövő héten az Egyesült Államokban tartsanak egy újabb tárgyalási fordulót Oroszországgal a háború befejezéséről.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!