Fotó: FUEN/Facebook
Az új ukrán kisebbségi törvény nem jelent megfelelő megoldást a nemzeti kisebbségek kéréseire – szögezte le az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) annak kapcsán, hogy az Európai Bizottság szerdán a csatlakozási tárgyalások megkezdését javasolta Ukrajnával és Moldovával.
2023. november 09., 13:302023. november 09., 13:30
2023. november 09., 13:332023. november 09., 13:33
A FUEN csütörtöki közleménye emlékeztet: Ukrajna számára az Európai Uniós csatlakozási tárgyalások megkezdésének egyik feltétele a nemzeti kisebbségekről szóló törvény elfogadása. Az ukrán parlament 2022 decemberében fogadta el a nemzeti kisebbségekről szóló új törvényt.
A törvénytervezet meghatározza a nemzeti kisebbségek (közösségek) fogalmát, a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogait és kötelezettségeit, képviselőik jogait, valamint a jogok érvényesítésére irányuló közpolitikák sajátosságait.
Később a Velencei Bizottság véleményt adott ki, amely ajánlásokat tartalmazott a törvény javítására. Az ajánlások nyomán 2023. augusztus 23-án Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa elfogadta a törvény módosítását, Volodimir Zelenszkij elnök pedig 2023. november 3-án bejelentette, hogy aláírta azt.
A módosítások kezdeményezői szerint a törvénytervezet célja a nemzeti kisebbségekhez (közösségekhez) tartozó személyek szabadságainak és jogainak védelmére vonatkozó törvényi szabályozás javítása az Emberi Jogok Európai Egyezményével, a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezménnyel, a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájával és a Velencei Bizottság vonatkozó ajánlásaival összhangban.
Szerintük az e dokumentumban foglaltak törvényerőre emelése lehetővé teszi az Európai Bizottság számára Ukrajna teljes értékű uniós tagfelvételének végrehajtását.
A közlemény rámutat: FUEN nagyra értékeli Ukrajna hajlandóságát a nemzeti kisebbségekről szóló törvény módosítására, de úgy véli, hogy
és így nem érik el a kezdeményezők által kitűzött célt.
Vincze Loránt, a FUEN elnöke, erdélyi európai parlamenti képviselő szerint a nemzeti kisebbségekről szóló törvény nem szünteti meg az oktatási és médiatörvény, valamint az államnyelvtörvény negatív hatásait, a problémák továbbra is fennállnak.
– mutatott rá Vincze.
Példaként felidézte: a jogszabály úgy fogalmaz: „...ukrán állampolgárok állandó (megállapodott, stabil, szilárd) csoportja, melynek tagjai nem etnikai ukránok, hagyományosan Ukrajna területén, annak nemzetközileg elismert államhatárai között élnek...”.
A FUEN szerint a módosításokat értékelve nyilvánvalóvá válik, hogy
Emellett egyéb korlátozó rendelkezések is vannak, így a kisebbségi nyelvű tömegtájékoztatás továbbra is erősen korlátozott, minden tartalmat le kell fordítani az államnyelvre, a kisebbségi nyelvű könyvterjesztés csak az állami hatóságok által létrehozott és fenntartott speciális könyvesboltokban lehetséges, az anyanyelv használata a segélyszolgálatokban csak az idősotthonokban lehetséges, és csak akkor, ha a másik fél érti a nyelvet, emellett a kisebbségi nyelvek helyi közintézményekben való használatának szabályozása továbbra is hatástalan, mivel szubjektív kritériumokra hivatkozik, mint például „olyan települések, ahol hagyományosan kisebbségek élnek”, „olyan települések, ahol a kisebbségek nagy számban élnek”, „a kisebbségek kérésére” vagy „valós szükségletek”, anélkül, hogy további támpontokat adna.
– szögezte le a FUEN elnöke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Újabb rakétacsapásokat hajtott végre az Egyesült Államok hadserege iráni célpontok ellen szerdára virradóra.
A természetes, a félszintetikus és a szintetikus opioidok használata, általában más anyagokkal kombinálva, továbbra is a kábítószerek okozta halálesetek vezető oka Európában – derült ki az EU Kábítószer-ügynökségének kedden közzétett éves jelentéséből.
A Kreml elfogadhatatlannak tartja azokat a feltételeket, amelyeket az európai országok támasztanak Oroszországgal szemben ahhoz, hogy közvetítői erőfeszítésekbe kezdjenek az ukrajnai konfliktus rendezéséért – jelentette ki Dmitrij Peszkov.
Még a börtönben is az ellopott dák műkincsekből próbál jövedelemre szert tenni a bűncselekmény egyik elkövetője – számolt be a holland sajtó.
Éles vita dúlt a magyar Országgyűlésben a képviselők állampolgárságának nyilvánosságra hozatalát célzó mihazánkos kezdeményezésről. Gurzó Mária, a Tisza Párt képviselője tisztázta: soha nem rendelkezett román állampolgársággal.
Ukrajna vezetői és szoros európai szövetségesei – az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország – öt feltételt fogalmaztak meg egy „igazságos és tartós” megállapodás elérése érdekében, amely véget vetne az Oroszországgal folytatott háborúnak.
Ismét közvetlen katonai csapások történtek Irán és Izrael között, miután Irán rakétákat lőtt ki a zsidó államra.
Irán hét rakétát lőtt ki Kuvait és Bahrein irányába – közölte szombaton az amerikai hadsereg. Tájékoztatásuk szerint a rakéták közül hatot elfogtak, valamint a hetedik sem találta el a kijelölt célpontját – jelentette az AFP és a Reuters.
Nagy a bizakodás a magyar és az ukrán kormány között a kárpátaljai magyar közösség jogainak visszaadásáról megkötött megállapodás kapcsán – jelentette ki a Krónikának Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke.
Ukrajna elismerte, hogy a pénteken reggel Konstanca kikötőjében felrobbant tengeri drón az ukrán haditengerészethez tartozott. Közben az incidens miatt több száz személyt evakuáltak megelőző jelleggel Konstanca és Tulcea megye tengerparti övezeteiből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!