Vincze Loránt szerint sikerült ismertté tenni az őshonos kisebbségi közösségek ügyét
Fotó: Balázsi-Pál Előd/FUEN
Európai szinten nem javult, sőt sok esetben romlott a kisebbségek helyzete – jelentette ki Vincze Loránt elnök az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) tisztújító kongresszusán csütörtökön. A Bolzanóban (Bozen) zajló rendezvényen új vezetőt választ az európai kisebbségi ernyőszervezet.
2025. október 23., 18:202025. október 23., 18:20
2025. október 23., 18:292025. október 23., 18:29
Vincze Loránt a kongresszus helyszínére utalva elmondta: Dél-Tirol élő bizonyítéka annak, amit mindig hangoztat a FUEN: a kisebbségek nem vesznek el semmit a többségtől. Éppen ellenkezőleg: kulturális, nyelvi és gazdasági szempontból gazdagítják Európát, az államot és a régiót. „A dél-tiroli modell érdemes arra, hogy másolják és a helyi viszonyokhoz alkalmazzák. Az én régiómban, Erdélyben és Székelyföldön minden bizonnyal nagy örömmel fogadnánk” – köszöntötte az RMDSZ európai parlamenti képviselője, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója elnöke a FUEN 69. kongresszusának résztvevőit csütörtökön a dél-tiroli Bolzanóban (Bozen).
A leköszönő elnök kifejtette: bár idén júniusban az Európai Bíróság döntésével „nem happy enddel” ért véget a Minority SafePack története, a másfél évtizede elindított kezdeményezés eredményeire visszatekintve egyértelműen megérte belevágni.
„Az európai szintű szolidaritás, a polgároktól és a döntéshozóktól kapott támogatás, az, hogy ismertté tettük az őshonos kisebbségi közösségek ügyét – önmagukban győzelem. Európában ma már nem lehet a kisebbségek védelméről beszélni a Minority SafePack és a FUEN említése nélkül – mert mi voltunk azok, akik a kisebbségek védelmét feltettük az európai napirendre” – fogalmazott a marosvásárhelyi politikus.
A szervezet közleménye szerint a leköszönő FUEN-elnök felhívta a figyelmet, hogy európai szinten nem javult, sőt sok esetben romlott a kisebbségek helyzete, ezért a munkát új eszközökkel, de folytatni kell. A FUEN javasolja az Európai Kisebbségi Tanács létrehozását – egy olyan platformot, amely összehozza a kisebbségek védelmét szolgáló európai eszköztár fejlesztésén dolgozó szervezeteket, politikusokat és intézményeket. A hálózat új irányt adna a kisebbségi jogokért folytatott küzdelemnek.
„Számtalan más fórum létezik a politikai vitákra – de az ilyen vitáknak nincs helye egy olyan szervezetben, amely azokért küzd, akiknek kevés jut, akiket nem ismernek el, és akiket nem támogatnak. Itt mindenkinek helye van – és mindenkire szükség van –, aki egy olyan Európáért dolgozik, amelyben minden hagyományos kisebbséget és nyelvi csoportot értékelnek, védenek, és amelyben szabadon hozhatnak saját döntéseket az őket érintő kérdésekben” – fogalmazott Vincze.
Az európai nemzetiségek legnagyobb éves seregszemléje, a FUEN kongresszusa október 23-26. között zajlik a dél-tiroli Bolzano (németül Bozen, ladinul Bulsan) városában. A szervezet közgyűlése itt választ új elnököt és elnökséget. Az elnöki tisztségért három jelölt indul:
Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) az európai őshonos nemzeti kisebbségek és nyelvcsoportok érdekképviseleti szervezete, a legnagyobb kisebbségi ernyőszervezet Európában, amely 100 tagszervezetet tömörít 38 államból. Egy kölcsönös támogatást nyújtó közösség, amely országos, regionális, de legfőképpen európai szinten látja el az európai őshonos kisebbségek érdekképviseletét. Európa régióit, döntéshozóit, kutatóintézeteit, kulturális és oktatásügyi intézményeit, ifjúsági szervezeteit és médiaorgánumait összekötő hálózat, amely a kisebbségi identitás, nyelv, kultúra és hagyomány megőrzéséért, a kisebbségi jogok érvényesítéséért dolgozik. A FUEN az őshonos európai kisebbségek hangja az Európai Unióban, az Európa Tanácsban, az Egyesült Nemzetek Szervezetében, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetben, nemzetközi fórumokon.
Az új ukrán kisebbségi törvény nem jelent megfelelő megoldást a nemzeti kisebbségek kéréseire – szögezte le az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN).
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Megint két választásunk maradt: ’56-ban szabadság vagy szolgasors, ma háború vagy béke – mondta Orbán Viktor magyar miniszterelnök az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének 69. évfordulóján tartott állami ünnepségen.
Az Egyesült Államok Oroszország „ellensége”, Donald Trump amerikai elnök pedig elkötelezte magát az Oroszország elleni háború útján – így reagált Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök a Washington által két orosz olajipari cégre kirótt s
A francia ügyészség nyomozást indított azt követően, hogy felbukkant egy videó, amelyen a párizsi La Santé börtön egyik fogvatartottja halálos fenyegetéseket intézett Nicolas Sarkozy volt elnökhöz.
Az uniós tagországoknak fel kell szerelkezniük, hogy Oroszországot elrettentsék attól, hogy támadást fontolgasson Európa ellen – jelentette ki Nicușor Dan román államfő csütörtökön, Európai Tanács brüsszeli ülése előtt.
Az ukrajnai tűzszünet lehetséges, azonban csak az Oroszországra nehezedő nyomás fokozásával érhető el – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Brüsszelben, az egynaposra tervezett uniós csúcstalálkozóra érkezve csütörtökön.
A hágai székhelyű Nemzetközi Bíróság (ICJ), az ENSZ legfőbb jogi testülete szerdán nyilvánosságra hozta tanácsadói véleményét, amely szerint Izrael köteles gondoskodni arról, hogy a gázai civil lakosság alapvető szükségleteit kielégítsék.
Az Európai Bizottság szolgálatai nagyon komolyan veszik a magyar hatóságoknak tulajdonított kémkedési vádakat – jelentette ki Piotr Serafin költségvetésért és csalás elleni küzdelemért felelős uniós biztos szerdán Strasbourgban.
Katonai tiszteletadással, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter és Böröndi Gábor vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke jelenlétében felvonták a nemzeti lobogót az 1956-os forradalom és szabadságharc 69. évfordulóján.
Donald Trump amerikai elnök szerdán bejelentette, hogy „lemondta” a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tervezett találkozót, és a Fehér Házban újságíróknak azt mondta: „Egyszerűen nem éreztem helyesnek”. Közben szankciókat is kivetett orosz kőolajcégekre.
Románia nem fog katonailag beavatkozni a Moldovai Köztársaság támogatása érdekében, ha az országot Oroszország megtámadja – jelentette ki a katonai hírszerzés terén 20 éves tapasztalattal rendelkező Sandu Valentin Mateiu parancsnok.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!