
Vincze Loránt szerint sikerült ismertté tenni az őshonos kisebbségi közösségek ügyét
Fotó: Balázsi-Pál Előd/FUEN
Európai szinten nem javult, sőt sok esetben romlott a kisebbségek helyzete – jelentette ki Vincze Loránt elnök az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) tisztújító kongresszusán csütörtökön. A Bolzanóban (Bozen) zajló rendezvényen új vezetőt választ az európai kisebbségi ernyőszervezet.
2025. október 23., 18:202025. október 23., 18:20
2025. október 23., 18:292025. október 23., 18:29
Vincze Loránt a kongresszus helyszínére utalva elmondta: Dél-Tirol élő bizonyítéka annak, amit mindig hangoztat a FUEN: a kisebbségek nem vesznek el semmit a többségtől. Éppen ellenkezőleg: kulturális, nyelvi és gazdasági szempontból gazdagítják Európát, az államot és a régiót. „A dél-tiroli modell érdemes arra, hogy másolják és a helyi viszonyokhoz alkalmazzák. Az én régiómban, Erdélyben és Székelyföldön minden bizonnyal nagy örömmel fogadnánk” – köszöntötte az RMDSZ európai parlamenti képviselője, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója elnöke a FUEN 69. kongresszusának résztvevőit csütörtökön a dél-tiroli Bolzanóban (Bozen).
A leköszönő elnök kifejtette: bár idén júniusban az Európai Bíróság döntésével „nem happy enddel” ért véget a Minority SafePack története, a másfél évtizede elindított kezdeményezés eredményeire visszatekintve egyértelműen megérte belevágni.
„Az európai szintű szolidaritás, a polgároktól és a döntéshozóktól kapott támogatás, az, hogy ismertté tettük az őshonos kisebbségi közösségek ügyét – önmagukban győzelem. Európában ma már nem lehet a kisebbségek védelméről beszélni a Minority SafePack és a FUEN említése nélkül – mert mi voltunk azok, akik a kisebbségek védelmét feltettük az európai napirendre” – fogalmazott a marosvásárhelyi politikus.
A szervezet közleménye szerint a leköszönő FUEN-elnök felhívta a figyelmet, hogy európai szinten nem javult, sőt sok esetben romlott a kisebbségek helyzete, ezért a munkát új eszközökkel, de folytatni kell. A FUEN javasolja az Európai Kisebbségi Tanács létrehozását – egy olyan platformot, amely összehozza a kisebbségek védelmét szolgáló európai eszköztár fejlesztésén dolgozó szervezeteket, politikusokat és intézményeket. A hálózat új irányt adna a kisebbségi jogokért folytatott küzdelemnek.
„Számtalan más fórum létezik a politikai vitákra – de az ilyen vitáknak nincs helye egy olyan szervezetben, amely azokért küzd, akiknek kevés jut, akiket nem ismernek el, és akiket nem támogatnak. Itt mindenkinek helye van – és mindenkire szükség van –, aki egy olyan Európáért dolgozik, amelyben minden hagyományos kisebbséget és nyelvi csoportot értékelnek, védenek, és amelyben szabadon hozhatnak saját döntéseket az őket érintő kérdésekben” – fogalmazott Vincze.
Az európai nemzetiségek legnagyobb éves seregszemléje, a FUEN kongresszusa október 23-26. között zajlik a dél-tiroli Bolzano (németül Bozen, ladinul Bulsan) városában. A szervezet közgyűlése itt választ új elnököt és elnökséget. Az elnöki tisztségért három jelölt indul:
Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) az európai őshonos nemzeti kisebbségek és nyelvcsoportok érdekképviseleti szervezete, a legnagyobb kisebbségi ernyőszervezet Európában, amely 100 tagszervezetet tömörít 38 államból. Egy kölcsönös támogatást nyújtó közösség, amely országos, regionális, de legfőképpen európai szinten látja el az európai őshonos kisebbségek érdekképviseletét. Európa régióit, döntéshozóit, kutatóintézeteit, kulturális és oktatásügyi intézményeit, ifjúsági szervezeteit és médiaorgánumait összekötő hálózat, amely a kisebbségi identitás, nyelv, kultúra és hagyomány megőrzéséért, a kisebbségi jogok érvényesítéséért dolgozik. A FUEN az őshonos európai kisebbségek hangja az Európai Unióban, az Európa Tanácsban, az Egyesült Nemzetek Szervezetében, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetben, nemzetközi fórumokon.

Az új ukrán kisebbségi törvény nem jelent megfelelő megoldást a nemzeti kisebbségek kéréseire – szögezte le az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN).
Nagy port kavartak az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlónak az olasz La Repubblicának adott interjúban tett kijelentései. Az író többek közt azt mondta: „Magyarország már nem egy ország, hanem egy tébolyda, ahonnan az orvosok már elmentek”.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
Robbanás történt hétfőre virradóan a belgiumi Liege egyik zsinagógája előtt, személyi sérülés nem történt, anyagi kár keletkezett – közölte rendőrségi információk alapján a La Libre Belgique című, angol nyelvű belga napilap hétfőn.
szóljon hozzá!