
Ismét otthon. Carles Puigdemont hazatért, de aztán el is tűnt a hatóságok és a nyilvánosság elől
Fotó: Ccma.cat
Visszatért Spanyolországba hét, emigrációban töltött év után Carles Puigdemont volt katalán elnök csütörtökön.
2024. augusztus 08., 12:572024. augusztus 08., 12:57
A szakadár politikus pártja, az Együtt Katalóniáért (Junts per Catalunya) által a fogadására meghirdetett gyűlésen bukkant fel reggel, ahol beszédet mondott az összegyűlt szimpatizánsoknak.
„Egyesek ünnepelni fogják a letartóztatásomat, és azt gondolják, hogy a gúnyolódás elriaszt bennünket. Tévednek” – fogalmazott rövid felszólalásában, amelyet a hatóságok becslése szerint több mint kétezer ember előtt mondott el.
Hangsúlyozta, hogy a katalánok nem mondanak le az önrendelkezés jogáról, és arra kérte az egybegyűlteket, hogy ne hagyják magukat összezavarni, mert „nem bűncselekmény népszavazást tartani”.
A rendezvényen a hatóságok nem vették őrizetbe a politikust, aki ellen Spanyolországban továbbra is elfogató parancs van érvényben.
Carles Puigdemont szerdán az X-en közzétett videoüzenete szerint azért tért vissza Spanyolországba, hogy részt vegyen a katalán parlament ülésén, amelyen Salvador Illáról, a májusi tartományi választásokon győztes Katalán Szocialista Párt (PSC) elnökjelöltjéről szavaznak a képviselők.
A parlament ülése a tervezettnek megfelelően kezdődött az elnökjelölt programbeszédével, de Puigdemont nem jelent meg az ülésteremben, és tartózkodási helyéről semmit sem tudni.
A rendőrség az elnökválasztás miatt biztonsági gyűrűt vont a barcelonai parlament köré, ahova egyetlen ellenőrzött bejáraton lehet bejutni.
A lapokban korábban felvázolt forgatókönyv szerint,
Josep Rull, a katalán parlament elnöke kilátásba helyezte, hogy Carles Puigdemont őrizetbe vétele esetén a parlament ülését felfüggeszthetik, az elnökválasztási vitát és szavazást elnapolhatják.
A világ legnagyobb olajexportőre, a szaúd-arábiai Aramco figyelmeztetett, hogy „katasztrofális következményekkel” járhat a világ olajpiacaira nézve, ha az iráni háború továbbra is megzavarja a Hormuzi-szoros átjárhatóságát.
A székely szabadság napja a szabadság és az önrendelkezés melletti kiállás napja – közölte Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó kedden az MTI-vel.
A Magyarország által őrizetbe vett állami tulajdonú Oscsadbank hét alkalmazottját „fizikai és pszichológiai nyomásnak” vetették alá az őrizetben – állította Ukrajna külügyminisztériuma hétfőn.
Kedden is folytatódtak az Irán elleni amerikai és izraeli katonai csapások, az izraeli hadsereg kedden reggel a fővárost, Teheránt bombázta, miután hétfőn három másik iráni tartományban támadta a katonai infrastruktúrát.
Váratlan bejelentést tett hétfőn Donald Trump amerikai elnök, aki szerint a lezáráshoz közeledik az Irán elleni háború, miután súlyos csapást mértek a perzsa állam hadseregére.
Jelenleg nincs Európában közvetlenül fenyegető olajellátási hiány, az Európai Bizottság szerint az uniós tagállamok rendelkeznek a szükséges vészhelyzeti készletekkel. Erről Anna-Kaisa Itkonen, az uniós testület illetékes szóvivője beszélt újságíróknak.
A török védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy újabb iráni ballisztikus rakétát lőttek le, amikor az belépett a török légtérbe.
Elszámította magát Irán a Hormuzi-szoros lezárásával, nem sikerült elérnie célját, a háború leállítását, és a lépés előbb-utóbb ellene fordul – szögezte le Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő.
Robbanás történt hétfőre virradóan a belgiumi Liege egyik zsinagógája előtt, személyi sérülés nem történt, anyagi kár keletkezett – közölte rendőrségi információk alapján a La Libre Belgique című, angol nyelvű belga napilap hétfőn.
Románia a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztályán (DSU) keresztül kérte az EU polgári védelmi mechanizmusának (rescEU) aktiválását a Közel-Keleten tartózkodó román állampolgárok hazaszállítására – jelentette be hétfő reggel a külügyminisztérium.
szóljon hozzá!