Anyaországi támogatásokkal összefüggésben folytatnak házkutatásokat az ukrán hatóságok kárpátaljai magyar intézményeknél

Azt írják, hogy a rendvédelmi szerveknek „vitathatatlan bizonyítékuk” van Brenzovics László Magyarország javára történő ukránellenes tevékenységére. Az ukrán portál korábbi lejárató cikkeket, kommenteket hoz fel a „megalapozott gyanú” alátámasztásaként. Az SZBU korábban indított büntetőeljárást az Egán Ede program kapcsán, mert szeparatizmust véltek felfedezni a megye gazdasági fellendítését célzó projektben.

A KMKSZ hétfőn este közleményben tiltakozott az akció ellen. „A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Ukrajna eddigi történetében példátlannak tartja azt a durva beavatkozást, amelynek keretében a titkosszolgálat fegyveres kommandósai megszállták Brenzovics László, a KMKSZ elnökének lakását, a KMKSZ ungvári központi székházát, az Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ és a Kárpátaljai Magyar Főiskoláért Jótékonysági Alapítvány székhelyét házkutatás céljából” – írta a szervezet. A házkutatások során – a kelet-ukrajnai zaporizzsjei bíróság egy korábban szeparatizmus vádjával megnyitott büntetőügyre hivatkozó döntése alapján – olyan tevékenységre kerestek bizonyítékokat, amely az ország területi egységének megbontására és a határok erőszakos megváltoztatására, az államnak való károkozásra irányul.

A KMKSZ azonban úgy véli, hogy valójában koholt politikai vádak alapján tervszerűen felépített eljárásról van szó, amelynek célja a magyar szervezetek tevékenységének ellehetetlenítésén túl a kárpátaljai magyarságnak, valamint vezetőinek a megfélemlítése. „A szervezet ezért felszólítja az ukrajnai illetékes szerveket, hogy haladéktalanul vessenek véget a KMKSZ és a kárpátaljai magyarok egyéb szervezetei ellen folytatott boszorkányüldözésnek. Egyben felhívja Magyarország és a nemzetközi szervezetek figyelmét az ellenünk állambiztonsági eszközökkel folytatott politikai nyomásgyakorlásra” – tette hozzá a KMKSZ az MTI által idézett közleményében.

Mint arról beszámoltunk, az elmúlt időszakban ismét feszültté vált a viszony Magyarország és Ukrajna között. November 24-én, múlt kedden bekérették a budapesti Külgazdasági és Külügyminisztériumba (KKM) Ukrajna budapesti nagykövetét, miután Grezsa István miniszteri biztost nem engedték be Ukrajnába, sőt három évre kitiltották az ország területéről. Szijjártó Péter akkor közölte: a történteket kikérték maguknak és a nagykövetnek átadták tiltakozásukat. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter október 26-án jelentette be, hogy Ukrajna megtiltotta a beutazást területére két – általa nem megnevezett – magas rangú magyar tisztségviselőnek az ukrajnai helyhatósági választások alatt folytatott „kárpátaljai agitációjuk” miatt. Egy október végi sajtótájékoztatóján kijelentette: Ukrajna ennek ellenére készen áll a konstruktív együttműködés folytatására Magyarországgal. Hozzátette, hogy bármely más országgal szemben ugyanilyen kemény válaszreakciójuk lett volna hasonló esetben.

A feszültségek akkor kezdődtek Budapest és Kijev között, amikor az előző ukrán elnök, Petro Porosenko hivatali ideje alatt elvették a kárpátaljai magyaroktól az anyanyelven való tanulás és boldogulás jogát és lehetőségét.