Jelentkeztek a bolíviai kommandósakcióban meggyilkolt román állampolgárságú Magyarosi Árpád holttestéért, és két ügyvéd megindította a hazaszállításhoz szükséges eljárást – jelentette kedden az El Deber című bolíviai újság internetes kiadásában. A San Juan de Dios kórház halottasházában lévő holttestet hétfőn kérték ki. A jelentésből nem derül ki, hogy pontosan kik jelentkeztek a tetemért, és az sem, hogy Romániába vagy Magyarországra szállítják a holttestet.
Ugyanakkor Bartos Miklós, Magyarország La Paz-i tiszteletbeli konzulja helyi idő szerint hétfőn a bolíviai fővárosban meglátogatta az erdélyi születésű, magyar állampolgár Tóásó Elődöt, akit terrorista összeesküvés gyanújával tartanak fogva. Bartos Miklós, Magyarország La Paz-i tiszteletbeli konzulja az MTI megkeresésére elmondta: Tóásó Elődöt továbbra is a főváros San Pedro börtönében őrzik, ahol egyszemélyes cellában helyezték el. Mint Tóásó Előd elmondta: ellátása lényegében kielégítő. Bartos Miklós az előzetesben fogvatartott magyar férfivel mintegy 20 percen át tudott beszélni Tóásó ügyvédjének a társaságában. Benyomásai alapján a fogvatartott hangulata viszonylag jó. A konzul szerint továbbra sem világos, hogy mivel vádolják a férfit, mert a rendőrségi vizsgálat még nem zárult le.
Az El Deber című lap részleteket közölt a csoport tagjainak Santa Cruz-i tartózkodásáról is. A rendőrség információi szerint a gyanúsítottak a kommandósakció helyszínén, a Las Américas szállodán kívül hosszabb időt - 82 napot - töltöttek az Asturias hotelben, és megszálltak két másik belvárosi szállodában is. A csoportnak volt még egy tagja, akit egyelőre nem tudtak azonosítani.
Az Asturias szállodában - az alkalmazottak elmondása szerint - \"példásan\" viselkedtek, és semmi gyanúsat vagy szokatlant nem tettek. Az 1-es, 2-es, 3-as, és 9-es szobákat bérelték - közölte a szálloda vezetője, de arra nem emlékezett, hogy ki melyik szobában szállt meg. Január 12-én jelentkeztek be és április 3-ig maradtak. Rózsa Flores előre fizetett, de az igazgató a pontos összegre nem emlékezett, mert megalkudtak az árról - állította.
A szokásaikról, magatartásukról szólva elmondta, hogy nagyon kulturáltan viselkedtek, és udvariasak voltak a személyzettel. \"8 és 8.30 között keltek, reggeliztek. A nap nagy részében majdnem mindig a szállodában maradtak, itt is ebédeltek. Ritkán mozdultak ki, akkor is csak pár órára. Este 7-kor lementek az uszodába, és aztán vissza a szobáikba\". Egyikük sem volt hosszabb ideig távol, de egy teljes napot egész biztosan nem.
Bár naponta takarítottak, soha nem láttak szobáikban semmilyen gyanús tárgyat vagy lőfegyvert - közölték más alkalmazottak. Éppen ellenkezőleg, az állítólagos terroristák közönséges kézipoggyásszal érkeztek. Az öltözékük sem volt feltűnő: szokványos ruhákban jártak, legtöbbször farmerben, bermudában és pólóban. Az ételek között sem válogattak, és ugyan minden szobában van minibár, csak ritkán használták, akkor sült krumplit ettek vagy szénsavas üdítőt ittak.
A bolíviai szenátus ellenzéki elnöke az Amerika-közi Emberi Jogi Bíróság elé szeretné vinni kivizsgálásra az állítólagos terrorista csoport múlt csütörtöki felszámolását, amelyet ő kivégzésnek nevezett. „A kormány emberek kivégzésébe fogott, mert az már biztos, hogy nem volt lövöldözés, sem összecsapás, és egyébként sem lehet terrorral harcolni a terror ellen” – jelentette ki hétfőn Óscar Ortiz, aki úgy véli, hogy „politikai választási manipulációról” van szó, a történteket megpróbálják felhasználni az elnök javára, az ellenzék lejáratására. „Nincs bizalom a kormányban... komolyan kell dolgozni az igazság feltárásért... átláthatóságra van szükség a nyomozásban... azt amit a kormány tett, meg kell vizsgálnia az Amerika-közi Emberi Jogi Bíróságnak is” – mondta a helyi sajtónak.
A bolíviai kereskedelmi kamara elnöke azt követelte a kormánytól, hogy nevezze meg azokat a vállalkozókat, akik a gyanúsítgatások szerint finanszírozták a terroristákat. Ezt előző nap Álvaro García Linera alelnök sugalmazta. Az állítólagos merénylők fő célpontja, az Amerika-közi csúcstalálkozóról hazatérő Evo Morales államfő viszont kijelentette: a hatóságok eljárása „célszerű volt, megfelelő arra, hogy megállítsák az ilyen felforgató csoportokat”. A „banda” terveiről azt mondta, hogy céljuk „a hatalom megragadása volt erőszakos eszközökkel, vagy ha ez nem sikerül, akkor leválasztani egy bizonyos térséget”.
Alfredo Rada bolíviai belügyminiszter a magyar titkosszolgálatokkal fennálló kapcsolattal gyanúsította meg egy hétfőn megjelent interjúban a lelőtt Rózsa Flores Eduardót. A bolíviai belügyminiszter közlése szerint 2008 óta toborzással és kiképzéssel foglalkozott a dél-amerikai ország keleti részében az a csoport, amelyet a múlt csütörtökön számoltak fel az állambiztonsági erők. „Ez a terroristák első operatív csoportja volt. Az állambiztonsági erők tavaly vették észre és kezdték figyelni őket Santa Cruz térségében” - mondta hétfőn az El Deber című bolíviai lapban megjelent interjújában Alfredo Rada, aki megismételte azt az állítást, hogy a céljuk erőszakhullám elindítása volt. A miniszter szerint katonailag kiképzett személyek voltak, akik élén Rózsa Flores Eduardo állt. Róla Alfredo Rada azt állította, hogy kapcsolatai voltak a magyar titkosszolgálatokkal és a balkáni szélsőjobboldallal, s az Opus Dei katolikus szervezettel is szövetségben álló, fanatikus, ultranacionalista, antikommunista egyén volt.
A magyar polgári nemzetbiztonsági szolgálatok neve elhallgatását kérő illetékese közölte: a magyar titkosszolgálatok nem tudnak olyan terroristasejtről Bolíviában, amelynek magyar tagjai is lennének, és nem is kaptak semmiféle értesítést a bolíviaiaktól a csütörtöki kommandósakció kapcsán. A két ország szolgálatai között ugyanis nincsen kapcsolat – tette hozzá. A szakember az MTI-nek elmondta, hogy a három érintett magyar egyike sem került a magyar titkosszolgálatok látókörébe a bolíviai történésekkel kapcsolatban, egyikük sem állt formális vagy informális kapcsolatban egyik magyar nemzetbiztonsági szervvel sem, nem dolgozott egyik szolgálatnak sem – mondta az illetékes.
Bolíviai rendőrök múlt csütörtökön egy Santa Cruz-i szállodában lőtték le a bolíviai-magyar-horvát állampolgárságú Rózsa Flores Eduardót, az erdélyi Szovátáról való Magyarosi Árpádot és az ír Michael Martin Dwyert. A bolíviai hatóságok szerint egy „terrorista csoportot” számoltak fel, amely mások mellett Evo Morales elnök életére tört. Rózsa Florest pénteken eltemették Santa Cruzban. Dwyer holttestét szombaton adták ki az ír konzulnak, hogy hazaszállítsák. A bolíviai hatóságok ugyanakkor letartóztatták a szintén erdélyi származású ,magyar állampolgár Tóásó Elődöt és a horvát Mario Tadicot.
Robbanás rázta meg péntek éjjel Amszterdam Buitenveldert városrészét: egy zsidó iskola épületének külső falánál történt detonáció. A hatóságok szerint a támadás célzottan a zsidó közösség ellen irányulhatott.
Az Egyesült Államok legalább 11,3 milliárd dollárt költött az Irán elleni háború első hat napjában – közölték a Donald Trump elnök vezette kormányzat tisztviselői egy kongresszusi tájékoztatón a héten.
A történelmi összekötő utat az első világháborút lezáró békeszerződés, az új román–magyar határvonal szelte ketté, de a két település önkormányzata európai uniós támogatással újjáépítené.
Nyugat-Irakban lezuhant egy amerikai katonai utántöltő repülőgép csütörtök éjjel – jelentette be az illetékes amerikai parancsnokság. A legfrissebb információk szerint négy amerikai katona meghalt a balesetben, és összesen hatan voltak a gépen.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.
Bukarestbe érkezett csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy stratégiai partnerségről szóló megállapodást írjon alá Nicușor Dan román államfővel.
Mivel újabb támadások érik a Perzsa-öbölben közlekedő hajókat és a régió energiaipari létesítményeit, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön kijelentette, hogy a közel-keleti háború „a globális olajpiac történetének legnagyobb ellátási zavarát” okozza.
Komolyan kell venni a változtatás felkínált lehetőségét: a rendszerváltást képviselő, jelentős erők is indulnak a választáson, egy rendszerváltás pedig a nemzetpolitika megváltoztatását is jelentené – hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök.
Kirill Dmitrijev, a Kreml küldöttje szerdán Floridában tárgyalt Donald Trump amerikai elnök képviselőivel – jelentette be Steve Witkoff különmegbízott.