Hatvan év szocializmus – a népköztársaság évfordulóját ünnepelték Kínában

Az államfő – aki az ünnepre a megszokott öltönyt szürke Mao-kabátra cserélte – először egy dísztribünről beszélt a téren összegyűlt tömeghez. Kijelentette, hogy „a szocialista Kína szilárdan állva néz szembe Keleten a modernizációval, a világgal és a jövővel. Az új Kína fejlődése cáfolhatatlanul bebizonyította, hogy csak a szocializmus mentheti meg az országot, s csak a reform és a nyitottság biztosíthatja Kína, a szocializmus és a marxizmus fejlődését.” Hatvan évvel ezelőtt „erről a helyről jelentette be ünnepélyesen Mao Ce-tung (Mao Zedong) elnök a Kínai Népköztársaság megalapítását, és a kínai nép elkezdett talpra állni” – mondta Hu.

Hu ezután egy kínai gyártmányú nyitott limuzinban vonult el a katonák előtt. „Sokáig éljen a nagy kommunista párt” – kiáltotta nekik. Az elnök azzal a felhívással fordult a hadsereghez, hogy folytassa saját maga modernizálását. A Népi Felszabadító Hadseregnek „folytatnia kell dicsőséges hagyományait, erejének növelését és feladatainak elvégzését” – szögezte le, megismételve, hogy Kína a békés célú haderőfejlesztés mellett kötelezte el magát.

Az Új Kína hírügynökség szerint a katonai díszszemlén nyolcezer katona és százezer civil, harckocsik és rakéták vettek részt. A parádét hatvan ágyúlövéssel kezdték, és annak részeként a hadsereg vadászgépei is elrepültek a városközpont fölött.

A díszszemlén felvonultatott haditechnika nem okozott nagy meglepetést, de adott némi fogódzót a külföldi katonai szakértőknek arról, hol tart a világ legnagyobb hadseregének korszerűsítése.

A megfigyelők közül sokan a Tungfeng-21C (Dongfeng) típusú rakétára összpontosították figyelmüket. Ha sikerül ezt a típust hajóromboló ballisztikus rakétává fejleszteni, az amerikai repülőgép-hordozó hajók arra kényszerülhetnek, hogy nagyobb távolságot tartsanak Kínától. Ez pedig megnehezítheti, hogy az Egyesült Államok Tajvan segítségére siessen, ha fegyveres konfliktus robbanna ki a sziget és Kína szárazföldi része között, bár ez most kevésbé valószínű.

Wendell Minnick, a Defence News című amerikai hetilap ázsiai irodájának vezetője a díszszemlét mindazonáltal erődemonstrációként, Tajvannak és az Egyesült Államoknak küldött világos üzenetként értékelte. Úgy vélekedett, hogy a parádén felvonultatott új kínai fegyverzet sokfélesége és minősége minden bizonnyal megfélemlítően hat a tajvani katonai vezetőkre.

A felvonulás után hatvan különböző tematikájú – egyebek közt a tavalyi pekingi olimpiára, a kínai űrprogramra és az ország fejlődésének sok más jelképére utaló – díszlet gördült végig a tér melletti sugárúton, miközben több tízezer diák egyszerre színes kártyákat emelt a magasba, más és más képeket kiadva. Az egyik kép a kínai reformok atyját, Teng Hsziao-pinget (Deng Xiaoping) ábrázolta, de láthatók voltak a három évtizeddel ezelőtti gazdasági nyitás jelmondatai is.

A kétórás ünnepséget szigorú biztonsági intézkedések mellett rendezték meg. Peking központjának nagy részét lezárták, a rendezvényen – amelyet élőben közvetítettek a nagy külföldi tv-állomások – csak a meghívottak vehettek részt. A lakosságot arra kérték, tévén kövesse az eseményeket. Az ünnepség ideje alatt a pekingi nemzetközi repülőtér nem fogadott járatokat.