Fotó: Facebook/Európai Parlament
Az Európai Parlament (EP) csütörtökön elfogadott állásfoglalásában felszólította az Európai Unió Tanácsát és az Európai Bizottságot, hogy tegyen többet az uniós értékek magyarországi és lengyelországi „romlása” ellen, valamint arra, hogy ne hagyja jóvá a koronavírus-járvány utáni helyreállítást segítő alap forrásainak lehívását lehetővé tevő nemzeti tervekeit, amig nincs javulás a jogállamiság helyzetet terén.
2022. május 05., 16:422022. május 05., 16:42
Az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén 426 szavazattal, 133 ellenszavazat és 37 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban az EP-képviselők arra szólították fel az Európai Unió Tanácsát, mutasson „valódi elkötelezettséget” az európai értékek védelmét célzó, az uniós szerződések hetes cikke szerinti eljárásban.
Leszögezték: minden tagállamnak tiszteletben kell tartania az uniós jogszabályokat. Kijelentették: az Európai Unió Tanácsában nincs szükség az egyhangú döntéshozatalra ahhoz, hogy megállapítsák: egy tagállamban egyértelműen fennáll a kockázata az uniós értékek súlyos megsértésének. „Ideje minden eszközt bevetni az uniós értékek védelme érdekében” – fogalmaztak.
A képviselők felszólították az uniós bizottságot és a Tanácsot, hogy ne hagyja jóvá Magyarország és Lengyelország estében a koronavírus-járvány utáni helyreállítást segítő uniós alap forrásaihoz kapcsolódó nemzeti terveket. Erre - mint írták - csakis akkor kerülhet sor, ha mindkét ország maradéktalanul végrehajtotta valamennyi, a jogállamiság területére vonatkozó országspecifikus ajánlást és az összes bírósági ítéletet.
A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja, az MTI-hez eljuttatott közleményében kijelentette: „nemet mondunk a Magyarország és Lengyelország elleni szégyenletes támadásokra”.
„A valóságban azért támadnak minket, mert az európai baloldal nem képes elviselni azt, hogy Magyarországon egy nemzeti kormány van hatalmon, amely határozottan kiáll a klasszikus európai értékek és hagyományok mellett, és szembe megy az európai fősodorral olyan kérdésekben, mint a migráció vagy a gyermekvédelem” – fogalmazott.
Hidvéghi kiemelte: amikor tizennyolc évvel ezelőtt Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz, egyértelmű volt számára, hogy a négy évtizedes szovjet uralom után hová akar tartozni: olyan szabad közösségbe, amely a kölcsönös tiszteletre épül és a hagyományos európai értékeken alapul.
amely mindenkire egy szűk és radikális ideológiát akar ráerőltetni. Ha pedig valaki ellenáll, ahogyan Magyarország teszi, akkor szankciókkal és agresszív támadásokkal kezdik el zsarolni – tette hozzá Hidvéghi Balázs.
Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője, az MTI-hez eljuttatott közleményében emlékeztetett: az EP állásfoglalása arra szólította fel az Európai Bizottságot, hogy minden rendelkezésére álló eszközt fel kell használnia annak biztosítására, hogy Magyarország és Lengyelország polgárai és lakosai ne maradjanak ki az uniós forrásokból származó előnyökből azért, mert kormányaik megsértették a jogállamiság elvét.
„Csak és kizárólag a magyar kormányon múlik, hogy a jelenleg befagyasztott uniós forrásokhoz hazánk mikor férhet hozzá” – fogalmazott.
mindössze a közös értékeken alapuló szabályok és normák betartását követeli meg az uniós pénzek tisztességes és átlátható felhasználásának garanciái mellett.
„Itt az ideje, hogy a kormány cselekedjen és megtalálja a kompromisszumot az unióval. Minden egyes nap ugyanis, amellyel csúszik a nekünk járó források lehívása, súlyos károkat okoz a magyar gazdaságnak és a magyar embereknek” – tette hozzá a szocialista képviselő.
A jogállamisághoz kötődő mechanizmus elindításáról szóló írásbeli értesítést kült az Európai Bizottság Magyarországnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Vádat emeltek minősített emberkereskedelem és kényszermunka bűntette miatt egy romániai férfival szemben, aki erőszakkal és fenyegetéssel kényszerített munkavégzésre egy embert – közölte a Pest Megyei Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
Védelmébe vette Marco Rubio amerikai külügyminiszter az ország athéni nagykövetét, Kimberly Guilfoyle-t, aki azzal váltott ki botrányt, hogy sajtóértesülések szerint a román kormány megbuktatásához hasonló eljárással fenyegette meg a görög kormányt.
Kihallgatta Magyar Pétert a Központi Nyomozó Főügyészség szerda este egy 2024. június 21-i eset miatt – erről a kormányfő számolt be Facebook-bejegyzésében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!