Fotó: Facebook/Európai Parlament
Az Európai Parlament (EP) csütörtökön elfogadott állásfoglalásában felszólította az Európai Unió Tanácsát és az Európai Bizottságot, hogy tegyen többet az uniós értékek magyarországi és lengyelországi „romlása” ellen, valamint arra, hogy ne hagyja jóvá a koronavírus-járvány utáni helyreállítást segítő alap forrásainak lehívását lehetővé tevő nemzeti tervekeit, amig nincs javulás a jogállamiság helyzetet terén.
2022. május 05., 16:422022. május 05., 16:42
Az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén 426 szavazattal, 133 ellenszavazat és 37 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban az EP-képviselők arra szólították fel az Európai Unió Tanácsát, mutasson „valódi elkötelezettséget” az európai értékek védelmét célzó, az uniós szerződések hetes cikke szerinti eljárásban.
Leszögezték: minden tagállamnak tiszteletben kell tartania az uniós jogszabályokat. Kijelentették: az Európai Unió Tanácsában nincs szükség az egyhangú döntéshozatalra ahhoz, hogy megállapítsák: egy tagállamban egyértelműen fennáll a kockázata az uniós értékek súlyos megsértésének. „Ideje minden eszközt bevetni az uniós értékek védelme érdekében” – fogalmaztak.
A képviselők felszólították az uniós bizottságot és a Tanácsot, hogy ne hagyja jóvá Magyarország és Lengyelország estében a koronavírus-járvány utáni helyreállítást segítő uniós alap forrásaihoz kapcsolódó nemzeti terveket. Erre - mint írták - csakis akkor kerülhet sor, ha mindkét ország maradéktalanul végrehajtotta valamennyi, a jogállamiság területére vonatkozó országspecifikus ajánlást és az összes bírósági ítéletet.
A Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja, az MTI-hez eljuttatott közleményében kijelentette: „nemet mondunk a Magyarország és Lengyelország elleni szégyenletes támadásokra”.
„A valóságban azért támadnak minket, mert az európai baloldal nem képes elviselni azt, hogy Magyarországon egy nemzeti kormány van hatalmon, amely határozottan kiáll a klasszikus európai értékek és hagyományok mellett, és szembe megy az európai fősodorral olyan kérdésekben, mint a migráció vagy a gyermekvédelem” – fogalmazott.
Hidvéghi kiemelte: amikor tizennyolc évvel ezelőtt Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz, egyértelmű volt számára, hogy a négy évtizedes szovjet uralom után hová akar tartozni: olyan szabad közösségbe, amely a kölcsönös tiszteletre épül és a hagyományos európai értékeken alapul.
amely mindenkire egy szűk és radikális ideológiát akar ráerőltetni. Ha pedig valaki ellenáll, ahogyan Magyarország teszi, akkor szankciókkal és agresszív támadásokkal kezdik el zsarolni – tette hozzá Hidvéghi Balázs.
Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője, az MTI-hez eljuttatott közleményében emlékeztetett: az EP állásfoglalása arra szólította fel az Európai Bizottságot, hogy minden rendelkezésére álló eszközt fel kell használnia annak biztosítására, hogy Magyarország és Lengyelország polgárai és lakosai ne maradjanak ki az uniós forrásokból származó előnyökből azért, mert kormányaik megsértették a jogállamiság elvét.
„Csak és kizárólag a magyar kormányon múlik, hogy a jelenleg befagyasztott uniós forrásokhoz hazánk mikor férhet hozzá” – fogalmazott.
mindössze a közös értékeken alapuló szabályok és normák betartását követeli meg az uniós pénzek tisztességes és átlátható felhasználásának garanciái mellett.
„Itt az ideje, hogy a kormány cselekedjen és megtalálja a kompromisszumot az unióval. Minden egyes nap ugyanis, amellyel csúszik a nekünk járó források lehívása, súlyos károkat okoz a magyar gazdaságnak és a magyar embereknek” – tette hozzá a szocialista képviselő.
A jogállamisághoz kötődő mechanizmus elindításáról szóló írásbeli értesítést kült az Európai Bizottság Magyarországnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben Oroszország folyamatosan fejleszti drónjait, azok hatótávolsága és pusztító ereje is fokozatosan növekszik, mint ahogy ez a Lengyelország légterét szerdára virradóra megsértő 19 orosz drón esetéből is kiviláglik.
Nagy erőkkel keresi a Charlie Kirk elleni merénylet elkövetőjét az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda. Az FBI megtalálta a gyilkos fegyvert, és egy egyetemista korú támadót keresnek.
Az Európai Bizottság újabb 1 milliárd eurót bocsátott Ukrajna rendelkezésére makroszintű pénzügyi támogatás (MFA) keretében – közölte szerdán a brüsszeli testület.
Ha Izraelnek kedden nem sikerült megölnie a Hamász vezetőit a katari légitámadásban, akkor legközelebb sikerrel jár majd – jelentette ki az izraeli nagykövet az Egyesült Államokban a művelet után.
Karol Nawrocki lengyel elnök az orosz drónok Lengyelország légterébe történt behatolásáról egyeztetett amerikai hivatali partnerével, Donald Trumppal. A telefonos beszélgetésről a lengyel államfő számolt be szerda este az X-en.
Káoszba borult szerdán Franciaország: tüntetők torlaszolták el az autópályákat, barikádokat gyújtottak fel és helyenként összecsaptak a rendőrséggel, hogy kifejezzék haragjukat Emmanuel Macronnal, a politikai elittel és a kiadáscsökkentésekkel szemben.
Lelőtték szerdán Charlie Kirk véleményvezért, az Egyesült Államok egyik legismertebb konzervatív aktivistáját. Donald Trump támogatója ellen a Utahi Egyetem rendezvényén követtek el merényletet.
Az orosz hadsereg nem tervezte lengyelországi célpontok támadását – közölte szerdán a moszkvai védelmi minisztérium. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint mintegy két tucat orosz drón hatolhatott be Lengyelország légterébe.
Szinte biztos, hogy nem Lengyelország volt a célpont, az ukrán EW téríthette le a pályáról a drónokat – így kommentálta Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő azt, hogy szerdára virradóra több orosz drón is megsértette Lengyelország légterét.
Románia eddig 23 katonai segélycsomagot nyújtott Ukrajnának, amelyek tartalma a lőszertől és a védőfelszereléstől a Patriot légvédelmi rendszerig terjed – közölte a védelmi miniszter kedden a Digi24 hírcsatornával.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!