2008. június 03., 00:002008. június 03., 00:00
A törvény legsúlyosabb rendelkezése a nyomtatott sajtót arra kötelezi, hogy bármely, a szerkesztõségen kívüli területrõl érkezõ álláspont szerint „sérelmesnek” minõsített írásra a lap az eredeti közléssel azonos helyen, azonos tipográfiával és terjedelemben helyreigazítást vagy választ tegyen közzé, akkor is, ha az eredeti közlésben leírt megállapítások igazak. Ha a lap ennek nem tesz eleget, akkor 50 ezertõl 150 ezer koronáig (1600-tól 5000 euróig) terjedõ pénzbírsággal sújtható. A tegnap megjelent lapok rendre felvetik: vajon hogyan érvényesül majd az új jogszabály a gyakorlatban. Az újságírók, szakmai szervezetek és lapkiadók véleménye szerint a jogalkotó a sajtót a politikusok érdekeinek alárendelve olyan helyzetet igyekszik teremteni, amely megengedhetetlen mértékû öncenzúrát kényszerít a médiára, és helyzetbe hozza a politikusokat, akik a válaszaikban tetszõlegesen mondhatnak majd végérvényes és megfellebbezhetetlen véleményt bármirõl, akkor is, ha ezt nem igaz állításokkal érvelve teszik. A legnagyobb példányszámban megjelenõ hetilap, a Plus 7 dní fõszerkesztõjének reményei szerint a demokratikus Európa nagyon gyorsan közbelép, de elõbb fel kell ismernie, hogy az Unió egyik tagállamában olyan médiatörvényt alkalmaznak, amilyent szerinte még a fehérorosz elnök, Aljakszandr Lukasenko vagy a venezuelai államfõ, Hugo Chávez sem tett lehetõvé. A Robert Fico kormányának kulturális tárcája által elõterjesztett törvényt a kormánykoalíciós pártok támogatásával, a média, az ellenzék tiltakozása ellenére, több nemzetközi szervezet bíráló észrevételeit alig méltányolva, április 9-én fogadta el a szlovák parlament.
MTI
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A legfrissebb adatok szerint meghaladta az ezret a halálos áldozatok száma, míg több mint 50 ezer embert eltűntként tartanak nyilván.
Az amerikai légierő iráni célpontokat bombázott pénteken, miután egy nappal korábban Irán felől indított drón talált el egy kereskedelmi hajót a Hormuzi-szorosban – jelentette be az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM).
Az egyesülés mindig is valós lehetőség volt a moldovai társadalom egy része számára, de ez csak a polgárok tömeges szavazatával valósulhat meg – szögezte le Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke a bukaresti parlamentben Diana Șoșoacă pártja, az S.O.S.
Donald Trump elnök szerdán kijelentette, hogy Volodimir Zelenszkij elnök „elég jól boldogul” Ukrajna védelmében Oroszország teljes körű inváziója ellen, és az ukrán vezetőt a folyamatos harcok ellenére is kitartónak nevezte.
Bekérették a román nagykövetet az orosz külügyminisztériumba – jelentette be csütörtökön Maria Zaharova külügyi szóvivő az Interfax hírügynökség tájékoztatása szerint.
Szlovénia is csatlakozott ahhoz a romániai kezdeményezéshez, amely a barnamedvék európai uniós védettségi szintjének csökkentését sürgeti, mert a növekvő állomány egyre nagyobb veszélyt jelent az emberekre és a haszonállatokra.
Bírálta Irán Romániát, miután Mark Rutte NATO-főtitkár szerdán arról beszélt: Bukarest komoly támogatást nyújtott az Egyesült Államoknak a perzsa állam elleni háború során.
A moldovai polgárok többsége elveti a Romániával való egyesülést – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Románia még a kereskedelmi repülőjáratok rovására is támogatta az Egyesült Államok Irán elleni katonai műveleteit – jelentette ki Mark Rutte.
Ukrajna úgy véli, hogy sikerült megszereznie a Fehér Ház támogatását egy olyan művelethez, amelynek célja, hogy Oroszországot érdemi tárgyalásokra kényszerítse – közölte a Kyiv Independent saját értesülésekre hivatkozva.
Látogatottsági adatok