2008. június 03., 00:002008. június 03., 00:00
A törvény legsúlyosabb rendelkezése a nyomtatott sajtót arra kötelezi, hogy bármely, a szerkesztõségen kívüli területrõl érkezõ álláspont szerint „sérelmesnek” minõsített írásra a lap az eredeti közléssel azonos helyen, azonos tipográfiával és terjedelemben helyreigazítást vagy választ tegyen közzé, akkor is, ha az eredeti közlésben leírt megállapítások igazak. Ha a lap ennek nem tesz eleget, akkor 50 ezertõl 150 ezer koronáig (1600-tól 5000 euróig) terjedõ pénzbírsággal sújtható. A tegnap megjelent lapok rendre felvetik: vajon hogyan érvényesül majd az új jogszabály a gyakorlatban. Az újságírók, szakmai szervezetek és lapkiadók véleménye szerint a jogalkotó a sajtót a politikusok érdekeinek alárendelve olyan helyzetet igyekszik teremteni, amely megengedhetetlen mértékû öncenzúrát kényszerít a médiára, és helyzetbe hozza a politikusokat, akik a válaszaikban tetszõlegesen mondhatnak majd végérvényes és megfellebbezhetetlen véleményt bármirõl, akkor is, ha ezt nem igaz állításokkal érvelve teszik. A legnagyobb példányszámban megjelenõ hetilap, a Plus 7 dní fõszerkesztõjének reményei szerint a demokratikus Európa nagyon gyorsan közbelép, de elõbb fel kell ismernie, hogy az Unió egyik tagállamában olyan médiatörvényt alkalmaznak, amilyent szerinte még a fehérorosz elnök, Aljakszandr Lukasenko vagy a venezuelai államfõ, Hugo Chávez sem tett lehetõvé. A Robert Fico kormányának kulturális tárcája által elõterjesztett törvényt a kormánykoalíciós pártok támogatásával, a média, az ellenzék tiltakozása ellenére, több nemzetközi szervezet bíráló észrevételeit alig méltányolva, április 9-én fogadta el a szlovák parlament.
MTI
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Látogatottsági adatok