2008. június 03., 00:002008. június 03., 00:00
A törvény legsúlyosabb rendelkezése a nyomtatott sajtót arra kötelezi, hogy bármely, a szerkesztõségen kívüli területrõl érkezõ álláspont szerint „sérelmesnek” minõsített írásra a lap az eredeti közléssel azonos helyen, azonos tipográfiával és terjedelemben helyreigazítást vagy választ tegyen közzé, akkor is, ha az eredeti közlésben leírt megállapítások igazak. Ha a lap ennek nem tesz eleget, akkor 50 ezertõl 150 ezer koronáig (1600-tól 5000 euróig) terjedõ pénzbírsággal sújtható. A tegnap megjelent lapok rendre felvetik: vajon hogyan érvényesül majd az új jogszabály a gyakorlatban. Az újságírók, szakmai szervezetek és lapkiadók véleménye szerint a jogalkotó a sajtót a politikusok érdekeinek alárendelve olyan helyzetet igyekszik teremteni, amely megengedhetetlen mértékû öncenzúrát kényszerít a médiára, és helyzetbe hozza a politikusokat, akik a válaszaikban tetszõlegesen mondhatnak majd végérvényes és megfellebbezhetetlen véleményt bármirõl, akkor is, ha ezt nem igaz állításokkal érvelve teszik. A legnagyobb példányszámban megjelenõ hetilap, a Plus 7 dní fõszerkesztõjének reményei szerint a demokratikus Európa nagyon gyorsan közbelép, de elõbb fel kell ismernie, hogy az Unió egyik tagállamában olyan médiatörvényt alkalmaznak, amilyent szerinte még a fehérorosz elnök, Aljakszandr Lukasenko vagy a venezuelai államfõ, Hugo Chávez sem tett lehetõvé. A Robert Fico kormányának kulturális tárcája által elõterjesztett törvényt a kormánykoalíciós pártok támogatásával, a média, az ellenzék tiltakozása ellenére, több nemzetközi szervezet bíráló észrevételeit alig méltányolva, április 9-én fogadta el a szlovák parlament.
MTI
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Már négy turbina termel áramot a paksi atomerőmű nyolc turbinája közül, szerdára pedig az erőmű ismét elérheti a 2000 megawattos teljesítményt – közölte Magyar Péter miniszterelnök vasárnap reggel a Facebook-oldalán.
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.
Keményen megfenyegette Donald Trump amerikai elnök azokat az országokat, amelyek támogatják Iránt.
Látogatottsági adatok