2008. június 03., 00:002008. június 03., 00:00
A törvény legsúlyosabb rendelkezése a nyomtatott sajtót arra kötelezi, hogy bármely, a szerkesztõségen kívüli területrõl érkezõ álláspont szerint „sérelmesnek” minõsített írásra a lap az eredeti közléssel azonos helyen, azonos tipográfiával és terjedelemben helyreigazítást vagy választ tegyen közzé, akkor is, ha az eredeti közlésben leírt megállapítások igazak. Ha a lap ennek nem tesz eleget, akkor 50 ezertõl 150 ezer koronáig (1600-tól 5000 euróig) terjedõ pénzbírsággal sújtható. A tegnap megjelent lapok rendre felvetik: vajon hogyan érvényesül majd az új jogszabály a gyakorlatban. Az újságírók, szakmai szervezetek és lapkiadók véleménye szerint a jogalkotó a sajtót a politikusok érdekeinek alárendelve olyan helyzetet igyekszik teremteni, amely megengedhetetlen mértékû öncenzúrát kényszerít a médiára, és helyzetbe hozza a politikusokat, akik a válaszaikban tetszõlegesen mondhatnak majd végérvényes és megfellebbezhetetlen véleményt bármirõl, akkor is, ha ezt nem igaz állításokkal érvelve teszik. A legnagyobb példányszámban megjelenõ hetilap, a Plus 7 dní fõszerkesztõjének reményei szerint a demokratikus Európa nagyon gyorsan közbelép, de elõbb fel kell ismernie, hogy az Unió egyik tagállamában olyan médiatörvényt alkalmaznak, amilyent szerinte még a fehérorosz elnök, Aljakszandr Lukasenko vagy a venezuelai államfõ, Hugo Chávez sem tett lehetõvé. A Robert Fico kormányának kulturális tárcája által elõterjesztett törvényt a kormánykoalíciós pártok támogatásával, a média, az ellenzék tiltakozása ellenére, több nemzetközi szervezet bíráló észrevételeit alig méltányolva, április 9-én fogadta el a szlovák parlament.
MTI
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az amerikai kormány az orosz–ukrán háborúban érintett mindkét féllel „csendben” egyeztetett az ukrajnai háború lezárásáról szóló új tervezetről – jelentette ki a Fehér Ház szóvivője csütörtökön.
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Látogatottsági adatok