Hatalmi harc Moldovában

A chişinăui parlament elnöki tisztségét is betöltő politikus tegnap alkotmány- és törvényellenesnek nevezte a Románia és a Moldovai Köztársaság között a múlt héten aláírt határszerződést. Ghimpu azzal indokolta kijelentését, hogy Vlad Filat kormányfőnek nem volt felhatalmazása a Bukarestben aláírt megállapodás szentesítésére, és erről őt nem tájékoztatták a chişinăui kormány illetékesei.

„A jelek szerint Vlad Filat és Iurie Leancă külügyminiszter mindenhatónak képzeli magát, ha felvállalta a szerződés megkötésének felelősségét a román féllel” – nyilatkozta tegnap a moldovai államfő, nem zárva ki, hogy az alkotmánybírósághoz fordul az ügyben, miután a chişinăui parlament ratifikálja a dokumentumot. Moldovai elemzők és az ellenzéki kommunisták többször kifogásolták az elmúlt napokban, hogy november 8-án Moldova részéről Vlad Filat kormányfő, és nem Iurie Leancă külügyminiszter írta alá a kétoldalú megállapodást Teodor Baconschival, a román diplomácia vezetőjével.

Filat korábban azzal magyarázta a történteket, hogy a Pruton túli országban zajló választási kampányra tekintettel Leancát felfüggesztették tisztségéből, mivel parlamenti mandátumra pályázik. Tegnap a miniszterelnök Ghimpu álláspontjára úgy reagált: felkészült rá, hogy a korteshadjárat közepette ennél is nagyobb támadások érik őt és az általa vezetett liberális-demokrata pártot egyaránt.

Mihai Ghimpu kirohanása egyébként minden bizonnyal a hatalmon lévő, négypárti Szövetség az Európai Integrációért elnevezésű moldovai koalíción belüli választási küzdelemmel magyarázható, Filat alakulatához hasonlóan ugyanis a Ghimpu irányította liberálisok is arra törekszenek, hogy minél jobb eredményt érjenek el a november 28-ára kitűzött parlamenti megmérettetésen.

A választást azért kellett kiírni, mert a chişinăui törvényhozás másfél éve képtelen államfőt választani, szeptemberben pedig érvénytelen lett az a népszavazás, amely azt célozta, hogy a 4,3 millió lelkes ország lakossága közvetlenül válassza meg a köztársasági elnököt. Az Európa-barát pártok most abban bíznak, hogy közösen megszerzik az államfőválasztáshoz szükséges 61 képviselői mandátumot, belső torzsalkodásuk azonban könynyen az ellenzéki kommunisták malmára hajthatja a vizet.

A román–moldovai határszerződés különben többek között a határ megjelölésének és karbantartásának módját szabályozza, de tartalmazza a közös határszakaszon a különböző létesítmények megépítésekor felmerülő problémák rendezési lehetőségeit. Rendelkezik annak a vegyes bizottságnak a létrehozásáról is, amely a határjelek és -nyomvonal ellenőrzésére hivatott.

A dokumentum kitér a határszakaszon húzódó folyóvizek, vasútvonalak, közutak és távközlési vezetékek használatának módjára is, pontosítja a közös határszakaszra érvényes halászati, vadászati, valamint erdő- és talajkitermelési szabályokat. A megállapodás szentesítése húsz éve húzódott, amiben közrejátszott, hogy Moldova jelenlegi területének jelentős része a két világháború között Romániához tartozott.

Traian Băsescu román államfő korábban többször leszögezte: Románia nem írhat alá határszerződést Moldovával, hiszen az szentesítené a Molotov–Ribbentrop-paktumot, amelynek nyomán Románia elvesztette Besszarábiát. A határszerződés aláírásának megtagadását a Voronin volt államfő vezette chişinăui kommunisták mindannyiszor úgy értelmezték, hogy Bukarestnek revizionista törekvései vannak Moldovával szemben.