Putyin: bűn a kijevi hadművelet

Az orosz államfő bűncselekménynek nevezte a kijevi hatalom által elrendelt kelet-ukrajnai terrorellenes műveletet egy csütörtöki élő televíziós műsorban, amelyben betelefonálók kérdéseire válaszolt.

Vlagyimir Putyin képtelenségnek nevezte és visszautasította, hogy orosz katonák tartózkodnának az Oroszországgal határos ukrajnai körzetekben. Leszögezte, hogy a kijevi vezetéssel szembehelyezkedő emberek helyi lakosok. Közölte: reméli, hogy nem kell beküldenie az orosz hadsereget Ukrajnába, és leszögezte: kijev számára az egyetlen járható út a párbeszéd, nem pedig az erőszak.

Putyin elmondta: a krími önkéntesek mögött orosz katonák álltak, hogy biztosítsák a félsziget lakosságának szabad véleménynyilvánítását. Az orosz államfő először ismerte el, hogy a félsziget Oroszországhoz csatlakozását megelőző eseményekben, így a március 16-án tartott népszavazás biztosításában részt vettek az orosz katonák.

Azt mondta, „az önkéntesek háta mögött korrekt módon, de határozottan és professzionálisan cselekedtek az orosz katonák, hogy lehetővé tegyék a krími népszavazás szabad lebonyolítását és megakadályozzák, hogy a lakosság ellen fegyvert használjanak\".

Vlagyimir Putyin azt is közölte, Oroszország nem tervezte a Krím félsziget bekebelezését és azt sem, hogy ott katonai műveleteket hajtson végre. Azt mondta, országa kész volt \"a kialakult geopolitikai realitások közepette\" építeni kapcsolatait (Ukrajnával), de \"az orosz nyelvű lakosságot fenyegető valódi veszélyek indították arra, hogy cselekedjen\".

A Krím félsziget Oroszországhoz csatlakozásáról „részben a NATO bővítésének veszélye” miatt született döntés – közölte Ugyanakkor hozzátette, hogy Oroszország nem tart és nem is kell tartania az észak-atlanti szövetség bővítésétől.

Összecsapás Mariupolban

Eközben a helyi média beszámolói szerint az Azovi-tenger északi partján fekvő Mariupol laktanyájához szerdán helyi idő szerint este nyolc körül mintegy ötszáz álarcos oroszbarát aktivista érkezett, és körbevették a laktanyát. A beszámolókat ismertető dpa hírügynökség szerint a támadók azt követelték az ukrán belügyi laktanya katonáitól, hogy adják át minden fegyverüket, és álljanak át a lázadók oldalára.

Az ITAR-TASZSZ azt jelentette, hogy mikrobuszokkal a helyszínre érkező, szürke egyenruhás ismeretlenek Molotov-koktélokat kezdtek el bedobálni a kaszárnya területére, amire válaszul bentről lövések dördültek és tűzpárbaj alakult ki. Találat ért egy mentőautót és két közelben lévő lakást is. A bentlakók kimenekültek a találat okozta gázszivárgás miatt.

Válságcsúcs kezdődött Genfben

Csütörtökön válságtalálkozó kezdődött Genfben az Ukrajna és Oroszország közötti konfliktus rendezésének céljával Ukrajna, Oroszország, valamint az Egyesült Államok külügyminiszterei és Catherine Ashton, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője részvételével. A tanácskozás kétoldalú egyeztetésekkel vette kezdetét.

Diplomáciai források szerint – az álláspontok közötti jelentős eltérések miatt – nem várható áttörés a tárgyalásokon. Moszkva a szerinte puccsal hatalomra került ukrán átmeneti kormányt teszi felelőssé a helyzet kiéleződéséért, Washington ezzel szemben Oroszországot tartja felelősnek.

Andrij Descsica ukrán külügyminiszter szerdán Genfbe érkezésekor a sajtón keresztül felszólította Moszkvát, hogy vonja vissza csapatait Ukrajna keleti határai közeléből. Az ukrán diplomácia vezetője elutasította a Moszkva által támogatott elképzelést, Ukrajna föderális állammá való átalakítását.

Descsica azt is közölte: egyértelművé kell tenni, hogy a Krím félsziget Ukrajna szerves része. Diplomáciai források szerint az ukrán küldöttség ezzel együtt javaslatokat készített elő az ország keleti részén élő orosz ajkú kisebbség törekvéseinek fokozottabb figyelembevételére.

Barack Obama amerikai elnök egyébként szerdán, a CBS televíziónak nyilatkozva azt mondta: Oroszországnak további szankciókkal kell számolnia, ha fokozza a kelet-ukrajnai szakadároknak nyújtott támogatását

Letették a fegyvert – feloszlatják az egységet

Feloszlatják azt az egységet, a felelős katonákat pedig hadbíróság elé állítják, akik letették a fegyvert szerdán a kelet-ukrajnai Kramatorszk városánál a szeparatisták előtt – jelentette be Olekszandr Turcsinov ideiglenes elnök, házelnök, a parlament csütörtöki plenáris ülésén.

Tájékoztatása szerint „a 25. dnyipropetrovszki légideszant dandárt - amelynek katonái gyáván viselkedtek, és hagyták, hogy a szeparatisták lefegyverezzék őket - feloszlatják, és a felelőseket bíróság elé állítják\".

Az ukrán védelmi minisztérium csütörtökön közleményt adott ki a történtekről, kiemelve: az ukrán fegyveres erők 15 páncélozott deszant harcjárműve (BMD) a teljes legénységgel együtt azért adta fel a továbbhaladást és fordult vissza, hogy megkíméljék a civileket. A tárca megerősítette, hogy a menetoszlopot szerdán Moszkva-barát érzelmű civil helybeliek tartóztatták fel a Donyeck megye északi részén lévő Kramatorszk városa előtt.

Az aktivistákkal, akik között – a minisztérium állítása szerint – voltak egyenruhás símaszkos fegyveresek is, Olekszandr Svec ezredes, az ukrán hadsereg gyorsreagálású deszant erőinek parancsnoka folytatott tárgyalásokat. „Ennek eredményeképpen az ukrán hadoszlopnak utat nyitottak a tüntetők, és a katonák harcjárműveiken – működésképtelenné tett - fegyverzetükkel együtt visszafordultak a Dnyipropetrovszk megyében lévő laktanyájuk irányába” – tudatta a tárca.

Az AFP szerint a feltartóztatott hadoszlop katonáinak szét kellett szerelniük fegyvereiket, a závárzatokat egy jelzés nélküli egyenruhát viselő férfi begyűjtötte. Ez utóbbi a Moszkva-párti fegyveres csoportok térségbeli képviselőjeként mutatkozott be. Az ukrán egységnek a két fél közötti egyezség nyomán a lefegyverzést követően vissza kellett fordulnia.