Hamarosan újra ülésezik a Máért

A kereszténydemokrata politikus a találkozón – amelynek tegnapi központi témája a határon túli kapcsolatok volt – hangsúlyozta: a Máért kitűnően működött a magyar–magyar párbeszéd területén, majd 2004 végén Gyurcsány Ferenc egykori kormányfő konfrontálódott a határon túli magyar vezetőkkel, s ezután az értekezletet többé nem hívták össze.

Megerősítette, hogy a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát is megtartják, „a kettő ugyanis nem vagy-vagy, hanem is-is”. A Máért aktuális politikai kérdésekkel, míg a KMKF hosszú távú témákkal, stratégiai feladatokkal foglalkozik. Jelezte még, hogy egységesítik a határon túli magyar támogatásokat, azokat a Szülőföld Alapon keresztül lehet majd igényelni. Ezzel a párhuzamosságokat, a mostani átláthatatlan rendszert kívánják felszámolni. Semjén Zsolt kiemelte: a jövő felé kell nézni, és a körülöttünk lévő országokkal együttműködésben kell törekedni arra, hogy mindenkinek a helyzete – nemzetiségi téren és életminőségében is – javuljon. A kormány az egyetemes magyarságban gondolkodik, függetlenül attól, hogy az ország határain belül, a Kárpát-medencében, vagy valahol a nagyvilágban élő magyarokról van szó – fűzte hozzá. Kiemelte: a kettős állampolgárságról szóló törvény lehetővé teszi, hogy a magyarság, amely nyelvében, kultúrájában mindig is egy volt, közjogi formában is megvalósíthassa egységét. Ez talán a legfontosabb identitást jelentő törvény – mutatott rá. A törvény kapcsán elmondta, hogy bármelyik nagykövetségen vagy konzulátuson, illetve magyar önkormányzatnál be lehet majd adni a kérelmet január 1-jétől. Ezután gyorsított eljárással, három hónapon belül mindenki megkaphatja az állampolgárságot, ha ő vagy felmenője a valamikori Magyarország területén állampolgár volt, és valamilyen szinten beszél magyarul.

Markó Béla, Románia miniszterelnök-helyettese, az RMDSZ elnöke a találkozón kiemelte: a térség országai egymásra vannak utalva, ezért is fontos az Európai Unión belül az együttműködés erősítése, amelyre jó alkalmat teremt, hogy jövőre Magyarország töltheti be az uniós elnökségi posztot. Mint hozzátette, összefogással el kell érni, hogy a kelet-közép-európai országok Unión belüli alárendeltségi szerepe megváltozzék. A válság egyik összetevője ugyanis álláspontja szerint éppen abból adódik, hogy az Unió nyugati része a csatlakozásnál egyfajta új piacként igyekezett kezelni ezen országokat. A politikus arról is szólt, hogy a válság miatt reformokkal birkózó Románia közvéleményében kedvező fogadtatásra talált a hír, amely szerint Orbán Viktor magyar miniszterelnök a bankok megadóztatását határozta el, napokig erről beszélt a román közmédia. Hozzátette: a határon túlnyúló infrastrukturális fejlesztések nincsenek kellőképpen kihasználva, lendületet adhat viszont az alakuló, több országot is érintő Duna-program. Szili Katalin, az Országgyűlés korábbi elnöke hozzászólásában a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának munkájáról szólva kiemelte: jelenleg 12 stratégia szolgálja a közös felemelkedést. Ezek között különösen jelentős a gazdaság, az infrastruktúra és az agrárfejlesztés, csakúgy, mint az oktatás és a kultúra területén a közös munka. A magyar polgármesterek világtalálkozóján mintegy 450-en vesznek részt, határon innen és túlról.