Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (jobbra) fogadja román kollégáját, Bogdan Aurescut (balra) Gyulán
Fotó: MTI/Rosta Tibor
A kisebbségi ügyekkel foglalkozó vegyes bizottság újraindításával új fejezet nyílik a magyar–román kapcsolatokban – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, miután román kollégájával, Bogdan Aurescuval szerdán aláírt több kétoldalú megállapodást a gyulai Almásy-kastélyban.
2021. április 28., 14:332021. április 28., 14:33
2021. április 28., 18:582021. április 28., 18:58
Szijjártó Péter elmondta, a kisebbségi ügyekkel foglalkozó vegyes bizottság 2011-ben ülésezett utoljára, de a mostani megállapodás – amely rögzíti a vitás pontokat is – lehetővé teszi a „korábban megoldhatatlannak hitt kérdések” közös megtárgyalását és megoldását is. Kérte, hogy mihamarabb hívják össze ismét a bizottságot, és tárgyaljanak többek között olyan fontos ügyekről is, mint a marosvásárhelyi katolikus líceum további működésének kérdése.
Új, állandó nyitvatartású határátkelőhelyek nyílnak Elek-Ottlaka és Dombegyház-Kisvarjas között. Szijjártó Péter ismertetése szerint várhatóan ősztől az eddigi 12 helyett 14 állandó átkelő lesz a magyar–román határszakaszon, a magyar részen a magyarok építik ki a szükséges infrastruktúrát. „A schengeni szerződés erre kötelez minket” – fogalmazott a tárcavezető.
Szijjártó Péter elmondta: tárgyaltak energiabiztonsági kérdésekről is. Egyetértenek abban, hogy a klímacélok mindkét országnak fontosak, de az elérésükhez szükség van a nukleáris energiára és a földgáz átmeneti energiahordozóként történő használatára. „Nem engedjük, hogy Brüsszel ezt a két energia-előállítási formát háttérbe szorítsa” – húzta alá. Kiemelte: 2024-től létrejön a harmadik autópálya-kapcsolat a két ország között a Mátészalka-Csenger-Szatmárnémeti útvonalon, és 2024-re befejezik a Békéscsaba és az országhatár közötti vasútvonal korszerűsítését, így a vasúti forgalom Budapest-Bukarest-Konstanca között végig két vágányon haladhat.
Fotó: MTI/Rosta Tibor
Szijjártó Péter azt mondta, minél több szálon kötődik a két ország egymáshoz, annál nagyobb eséllyel oldják meg a konfliktusokat; az előző év kihívásai, a pandémia pedig rávilágítottak a nemzetközi együttműködés, a jószomszédi kapcsolatok jelentőségére. Emlékeztetett, tíz év alatt megötszörözték a Magyarországon élő román közösségeknek nyújtott támogatást. A román ortodox egyház hétszer több támogatást kap most, mint 2010-ben. Segítik a nemzetiségi önkormányzatok oktatási tevékenységét, idén 1176 diák tanul az általuk fenntartott iskolákban Magyarországon – sorolta a magyar miniszter.
A román tárcavezető elmondta, ő akkor társelnöke volt a bizottságnak, ezért örül, hogy folytatódhat a munka. Bízik a struktúrában is, hiszen a párbeszédben a két ország szakértői vesznek részt – jelentette ki Aurescu, hozzátéve, hogy a delegációjának tagja mások mellett Faragó Péter, az RMDSZ Arad megyei parlamenti képviselője is. A román miniszter szerint a találkozó és a vegyes bizottság újraindítása a két ország stratégiai partnerségének jele. A gazdasági kapcsolatok elmélyítését pedig Aurescu szerint az szolgálná, ha a mostani megállapodás értelmében ősszel sikerülne megalapítani a magyar–román közös kereskedelmi kamarát. A két ország közötti kereskedelmi forgalom volumene 2020-ban 9 milliárd euró volt – jegyezte meg. Hozzátette: a beruházások terén van még tennivaló, Magyarország többet fektetett be az elmúlt években román területen, mint fordítva.
Bogdan Aurescu emlékeztetett, a magyar kormány pénzügyi támogatást nyújt a minőségi, román nyelvű oktatásnak; a román kisebbség számára biztosítja a nyelvhasználati jogokat; segíti román nyelvű kiadványok és művészeti alakulatok működését, továbbá Budapesten helyet biztosít egy ortodox templom építéséhez. A találkozón szó volt az erdélyi gazdaság fejlesztését szolgáló projektről is, amelynek kulcsa Bogdan Aurescu szerint a diszkrimináció-mentesség, az európai versenyjogi szabályok betartása, valamint a román hatóságok bevonása az auditálásba.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lemondásra szólították fel Kimberly Guilfoyle-t, az Egyesült Államok athéni nagykövetét, aki az elmúlt hetekben számos botrány főszereplőjévé vált – jelentette be Katie Zacharia, a Fehér Ház szóvivője.
Az orosz dízelexportot engedélyező megállapodás annak a kísérletnek a része, amelynek célja Oroszország visszacsábítása a tárgyalóasztalhoz.
Folytatódott a Fekete-tengeren közlekedő kereskedelmi hajók elleni drónvadászat: két kereskedelmi hajót ért támadás két különálló incidens során, a bolgár felségvizeken a hétfőről keddre virradó éjszaka folyamán.
Közös nyilatkozatban üdvözölte a kisebbségi törvény ukrán parlament által hétfőn elfogadott és Volodimir Zelenszkij elnök által haladéktalanul aláírt módosítását a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség.
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!