Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (jobbra) fogadja román kollégáját, Bogdan Aurescut (balra) Gyulán
Fotó: MTI/Rosta Tibor
A kisebbségi ügyekkel foglalkozó vegyes bizottság újraindításával új fejezet nyílik a magyar–román kapcsolatokban – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, miután román kollégájával, Bogdan Aurescuval szerdán aláírt több kétoldalú megállapodást a gyulai Almásy-kastélyban.
2021. április 28., 14:332021. április 28., 14:33
2021. április 28., 18:582021. április 28., 18:58
Szijjártó Péter elmondta, a kisebbségi ügyekkel foglalkozó vegyes bizottság 2011-ben ülésezett utoljára, de a mostani megállapodás – amely rögzíti a vitás pontokat is – lehetővé teszi a „korábban megoldhatatlannak hitt kérdések” közös megtárgyalását és megoldását is. Kérte, hogy mihamarabb hívják össze ismét a bizottságot, és tárgyaljanak többek között olyan fontos ügyekről is, mint a marosvásárhelyi katolikus líceum további működésének kérdése.
Új, állandó nyitvatartású határátkelőhelyek nyílnak Elek-Ottlaka és Dombegyház-Kisvarjas között. Szijjártó Péter ismertetése szerint várhatóan ősztől az eddigi 12 helyett 14 állandó átkelő lesz a magyar–román határszakaszon, a magyar részen a magyarok építik ki a szükséges infrastruktúrát. „A schengeni szerződés erre kötelez minket” – fogalmazott a tárcavezető.
Szijjártó Péter elmondta: tárgyaltak energiabiztonsági kérdésekről is. Egyetértenek abban, hogy a klímacélok mindkét országnak fontosak, de az elérésükhez szükség van a nukleáris energiára és a földgáz átmeneti energiahordozóként történő használatára. „Nem engedjük, hogy Brüsszel ezt a két energia-előállítási formát háttérbe szorítsa” – húzta alá. Kiemelte: 2024-től létrejön a harmadik autópálya-kapcsolat a két ország között a Mátészalka-Csenger-Szatmárnémeti útvonalon, és 2024-re befejezik a Békéscsaba és az országhatár közötti vasútvonal korszerűsítését, így a vasúti forgalom Budapest-Bukarest-Konstanca között végig két vágányon haladhat.
Fotó: MTI/Rosta Tibor
Szijjártó Péter azt mondta, minél több szálon kötődik a két ország egymáshoz, annál nagyobb eséllyel oldják meg a konfliktusokat; az előző év kihívásai, a pandémia pedig rávilágítottak a nemzetközi együttműködés, a jószomszédi kapcsolatok jelentőségére. Emlékeztetett, tíz év alatt megötszörözték a Magyarországon élő román közösségeknek nyújtott támogatást. A román ortodox egyház hétszer több támogatást kap most, mint 2010-ben. Segítik a nemzetiségi önkormányzatok oktatási tevékenységét, idén 1176 diák tanul az általuk fenntartott iskolákban Magyarországon – sorolta a magyar miniszter.
A román tárcavezető elmondta, ő akkor társelnöke volt a bizottságnak, ezért örül, hogy folytatódhat a munka. Bízik a struktúrában is, hiszen a párbeszédben a két ország szakértői vesznek részt – jelentette ki Aurescu, hozzátéve, hogy a delegációjának tagja mások mellett Faragó Péter, az RMDSZ Arad megyei parlamenti képviselője is. A román miniszter szerint a találkozó és a vegyes bizottság újraindítása a két ország stratégiai partnerségének jele. A gazdasági kapcsolatok elmélyítését pedig Aurescu szerint az szolgálná, ha a mostani megállapodás értelmében ősszel sikerülne megalapítani a magyar–román közös kereskedelmi kamarát. A két ország közötti kereskedelmi forgalom volumene 2020-ban 9 milliárd euró volt – jegyezte meg. Hozzátette: a beruházások terén van még tennivaló, Magyarország többet fektetett be az elmúlt években román területen, mint fordítva.
Bogdan Aurescu emlékeztetett, a magyar kormány pénzügyi támogatást nyújt a minőségi, román nyelvű oktatásnak; a román kisebbség számára biztosítja a nyelvhasználati jogokat; segíti román nyelvű kiadványok és művészeti alakulatok működését, továbbá Budapesten helyet biztosít egy ortodox templom építéséhez. A találkozón szó volt az erdélyi gazdaság fejlesztését szolgáló projektről is, amelynek kulcsa Bogdan Aurescu szerint a diszkrimináció-mentesség, az európai versenyjogi szabályok betartása, valamint a román hatóságok bevonása az auditálásba.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Péntekre virradóra 15 gyanús drón berepülését észlelték a belga–német határon fekvő Elsenborn közelében található belga katonai bázis felett, a belga védelmi minisztérium vizsgálja az esetet – tájékoztatott a La Libre Belgique pénteken.
Visszaszólt a román külügyminisztérium Vlagyimir Putyinnak, miután az orosz elnök a romániai demokrácia állapotán köszörülte a nyelvét.
Európát tette felelőssé Vlagyimir Putyin orosz elnök a Valdaj nemzetközi vitaklub csütörtöki tanácskozásán, Szocsiban nyilatkozva azért, mert nem sikerült leállítani a harci cselekményeket Ukrajnában.
A közvetítők felvették a kapcsolatot a Hamász gázai katonai szárnyának vezetőjével, aki jelezte, hogy nem ért egyet az új amerikai tűzszüneti tervvel – értesült a BBC.
Azonosította a rendőrség a manchesteri zsinagóga ellen csütörtökön elkövetett késeléses és gázolásos merénylet tettesét.
Európa egyes országaiban a hatalmon levő erők megpróbálják ellehetetleníteni a politikai ellenfeleket, amivel komédiává alakítják a választási folyamatokat, ilyen ország Románia is – jelentette ki Valgyimir Putyin a tavalyi elnökválasztás kapcsán.
A müncheni repülőtér több mint egy tucat járatot törölt csütörtökön este, miután drónokat láttak a légterében.
Nicușor Dan román államfő az Európai Politikai Közösség (EPK) csütörtöki koppenhágai ülése után elmondta, hogy a keleti szárny drónvédelmi rendszeréről technikai és operatív szinten még folynak a tárgyalások.
Figyelmeztetésben részesítette a moldovai Központi Választási Bizottság (CEC) a Vasile Costiuc vezette Demokrácia Otthon Pártot (PPDA), amely a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) csatlósaként indult a vasárnapi parlamenti választásokon, és bejutott.
Izrael kikötőbe szállítja és kiutasítja az országból az Izrael-ellenes gázai flottilla aktivistáit – közölte csütörtökön az izraeli külügyminisztérium.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!