2008. június 02., 00:002008. június 02., 00:00
Az áldozatot a különleges rendõri alakulatokkal való összetûzés során érte találat. A lövöldözést az váltotta ki, hogy fegyveres albánok egy csoportja randalírozni kezdett, mert egy társuknak nem engedélyezték, hogy több ember nevében szavazzon. Ugyancsak Aracinovóban három ember sebesült meg egy másik lövöldözésben. A településen 8 szavazókörben felfüggesztették a voksolást. Macedónia albánok lakta körzeteiben már húszhoz közelít azoknak a köröknek a száma, ahol különbözõ okokból leállt a választás. Ermira Mehmeti szerint lövöldözés volt a DUI szkopjei székházánál, s az épületben tartózkodóknak a pincében kellett menedéket keresniük.
A Szkopje közelében lévõ Krusinóban szintén rendbontás történt: albánok egy csoportja összetûzött a szavazókör biztonságára felügyelõ, különleges alakulathoz tartozó rendõrökkel, s a lövöldözésben egy ember megsebesült.
Egyébként mind Aracinovo, mind Krusino környékén fegyverekkel megtömött gépkocsira bukkant a rendõrség.
Több, Macedónia északnyugati részén, Tetovo és Gostivar környékén lévõ, albánok lakta településen fel kellett függeszteni a szavazást. Volt, ahol a döntést meghozó választási bizottsági elnök csak annyit közölt, hogy nincsenek meg a voksolás normális feltételei, más helyeken viszont kisebb-nagyobb incidensekrõl is beszámoltak az illetékesek. A nyugat-macedóniai Debarban egy szavazó rátámadt a választási bizottság elnökére. Malinóban, Tetovo mellett el sem tudták kezdeni a szavazást, mert az éjszaka folyamán az urnákat és az összes választási anyagot ellopták. A közeli Gurgurnicában fegyveresek rontottak be a szavazókörbe, s vetettek véget a voksolásnak, az ország nyugati részén lévõ Gostivarban pedig egy fegyveres se szó se beszéd fogta, és a leadott szavazatokkal együtt elvitte az urnát. Az incidensekre annak ellenére került sor, hogy a szavazás elõtt alaposan megerõsítették a rendfenntartó erõket. Mint Gordana Jankulovszka belügyminiszter közölte, rekordszámú rendõrt vezényeltek a szavazókörökbe, s a voksolás napjára meghirdették a „zéró tolerancia” elvét.
Megfigyelõk szerint erre azért is szükség volt, mert a macedóniai választási kampány néhány hete alatt végig erõszakos cselekedetek történtek az albánok között. Egy embert megöltek, Ali Ahmetire, a legnagyobb albán párt elnökére rálõttek, s napirenden voltak a verekedések, amelyekbõl a voksolás elõtti utolsó napokra is jutott jó néhány. Az erõszak oka, hogy az albánok, akik hét éve még együtt harcoltak a macedónok ellen, s kis híján véres polgárháborúba döntötték az országot, erõsen megosztottak, szembenálló csoportjaik azon marakodnak, hogy ki tud közelebb kerülni a pénzt, védettséget jelentõ állami hatalomhoz. Az ellentétek kiélezõdéséhez Nikola Gruevszki kormányfõ is alaposan hozzájárult, amikor a két nagy közül csak a kisebbik albán párttal kötött szövetséget, Ali Ahmetit és körét kihagyta a hatalomból.
Hírösszefoglaló
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.