2008. június 02., 00:002008. június 02., 00:00
Az áldozatot a különleges rendõri alakulatokkal való összetûzés során érte találat. A lövöldözést az váltotta ki, hogy fegyveres albánok egy csoportja randalírozni kezdett, mert egy társuknak nem engedélyezték, hogy több ember nevében szavazzon. Ugyancsak Aracinovóban három ember sebesült meg egy másik lövöldözésben. A településen 8 szavazókörben felfüggesztették a voksolást. Macedónia albánok lakta körzeteiben már húszhoz közelít azoknak a köröknek a száma, ahol különbözõ okokból leállt a választás. Ermira Mehmeti szerint lövöldözés volt a DUI szkopjei székházánál, s az épületben tartózkodóknak a pincében kellett menedéket keresniük.
A Szkopje közelében lévõ Krusinóban szintén rendbontás történt: albánok egy csoportja összetûzött a szavazókör biztonságára felügyelõ, különleges alakulathoz tartozó rendõrökkel, s a lövöldözésben egy ember megsebesült.
Egyébként mind Aracinovo, mind Krusino környékén fegyverekkel megtömött gépkocsira bukkant a rendõrség.
Több, Macedónia északnyugati részén, Tetovo és Gostivar környékén lévõ, albánok lakta településen fel kellett függeszteni a szavazást. Volt, ahol a döntést meghozó választási bizottsági elnök csak annyit közölt, hogy nincsenek meg a voksolás normális feltételei, más helyeken viszont kisebb-nagyobb incidensekrõl is beszámoltak az illetékesek. A nyugat-macedóniai Debarban egy szavazó rátámadt a választási bizottság elnökére. Malinóban, Tetovo mellett el sem tudták kezdeni a szavazást, mert az éjszaka folyamán az urnákat és az összes választási anyagot ellopták. A közeli Gurgurnicában fegyveresek rontottak be a szavazókörbe, s vetettek véget a voksolásnak, az ország nyugati részén lévõ Gostivarban pedig egy fegyveres se szó se beszéd fogta, és a leadott szavazatokkal együtt elvitte az urnát. Az incidensekre annak ellenére került sor, hogy a szavazás elõtt alaposan megerõsítették a rendfenntartó erõket. Mint Gordana Jankulovszka belügyminiszter közölte, rekordszámú rendõrt vezényeltek a szavazókörökbe, s a voksolás napjára meghirdették a „zéró tolerancia” elvét.
Megfigyelõk szerint erre azért is szükség volt, mert a macedóniai választási kampány néhány hete alatt végig erõszakos cselekedetek történtek az albánok között. Egy embert megöltek, Ali Ahmetire, a legnagyobb albán párt elnökére rálõttek, s napirenden voltak a verekedések, amelyekbõl a voksolás elõtti utolsó napokra is jutott jó néhány. Az erõszak oka, hogy az albánok, akik hét éve még együtt harcoltak a macedónok ellen, s kis híján véres polgárháborúba döntötték az országot, erõsen megosztottak, szembenálló csoportjaik azon marakodnak, hogy ki tud közelebb kerülni a pénzt, védettséget jelentõ állami hatalomhoz. Az ellentétek kiélezõdéséhez Nikola Gruevszki kormányfõ is alaposan hozzájárult, amikor a két nagy közül csak a kisebbik albán párttal kötött szövetséget, Ali Ahmetit és körét kihagyta a hatalomból.
Hírösszefoglaló
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.