Gulyás Gergely: határon túli választójogot biztosít az új rendszer

A fideszes politikus szerint a jövőben is vegyes rendszerben választják majd az országgyűlési képviselőket, a szavazási fordulók száma azonban még nem dőlt el – ha a benyújtott választójogi törvényjavaslat struktúrájában nem lesz változtatás, akkor körülbelül 95 egyéni választókerület esetén lenne változatlan a választási eredmények alapján történő mandátumelosztás. Gulyás Gergely ugyanakkor hangsúlyozta, ez csak a kiindulási alap.

Végleges döntés ugyanis egyelőre csak arról született, hogy vegyes lesz a választási rendszer, vagyis lesz lista és lesznek egyéni kerületek, továbbá arról, hogy a magyar állampolgárok – függetlenül attól, hol élnek – valamilyen formában voksolhatnak a magyarországi országgyűlési választásokon. Minden más politikai egyeztetések, döntések kérdése, és „örömmel vesszük, hogy egy hónapnyi közös szabadság után a baloldali ellenzék pártjai is részt vesznek majd a munkában” – fogalmazott.

A határon túli magyarok választójogát illetően – amellyel kapcsolatban Orbán Viktor miniszterelnök márciusban világossá tette, ma már nem a határon túl élő magyarok választójoga a kérdés, hanem annak majdani formája – Gulyás Gergely két lehetséges forgatókönyvet vázolt: az egyik szerint az országos listára szavaznának, azaz az országos listát állító magyarországi pártok közül választhatnának. A másik elképzelés szerint külön, határon túli magyar listák lennének, amelyek állítására szintén a magyarországi pártoknak lenne lehetőségük. Utóbbi egy komplexebb és bonyolultabb szabályozás, de lehet, hogy inkább ezt éreznék sajátjuknak a külhoni magyarok – hangsúlyozta. A státusigazolványok igénylését alapul véve a következő három évben – az optimista forgatókönyvek szerint – nagyságrendileg 600–700 ezer ember kaphatja meg a magyar állampolgárságot; közülük 450–500 ezer lehet a 18 éven felüliek száma – ismertette, majd folytatta: mindezek alapján, és figyelembe véve azt, hogy a határon túli magyarok részvétele a saját országuk választásain sem szokta általában elérni az 50 százalékot, öszszesen 200–250 ezer „külhoni vokssal” lehet számolni. „Az tehát, hogy a határon túli magyarok döntsenek el egy választást, szinte kizárható” – mondta.

Az ajánlószelvény-gyűjtéssel kapcsolatban Gulyás Gergely úgy foglalt állást, hogy fokozott óvatossággal kezelendő minden olyan, a szavazás tényétől különböző, a választással öszszefüggő közjogi aktus, amelyet Magyarország határain túl kellene biztosítani. Ezért ő úgy látja, hogy a jelölési eljárást Magyarországon belül kellene lefolytatni.

A határon túliak szavazására szerinte lehet olyan, egész Európában ismert technikai megoldást találni, hogy ne kelljen szavazókörökben voksolniuk. Példaként említette a levélben történő szavazást, amely szerint az ott élő magyarok a választásnál korábban adnák fel szavazatukat, ám az összesítés ugyanazon a napon, a választás napján történne. „Ha az egész világon megoldják, bízunk benne, hogy nekünk is sikerülni fog” – fogalmazott.

Arra a kérdésre, hogy lehetnek-e majd magyar országgyűlési képviselők a határon túli, kettős állampolgárságú politikusok, Gulyás Gergely úgy válaszolt: az új alaptörvény nem zárja ki ennek lehetőségét, ám a választhatóság további feltételekhez köthető sarkalatos törvényben. Ha az ellenzék hozzáállása konstruktív, egységes álláspont alakítható ki az ilyen és ehhez hasonló kérdésekben – mondta, hozzátéve, reméli, minden párt elkerülendőnek tartja, hogy a választási kérdéseket a nemzet megosztására használja fel.