2010. február 22., 10:372010. február 22., 10:37
A Miniszterelnöki Hivatal (MEH) kisebbség- és nemzetpolitikai szakállamtitkára a hét végén Visszasírjuk-e a közalapítványokat? című közleményében reagált a Krónika csütörtöki számában megjelent Hiányzik a stratégia című cikkünkre, az ebben szereplő bírálatokra.
Mint ismeretes, egy marosvásárhelyi tanácskozáson erdélyi és anyaországi szakemberek a világos stratégiát hiányolták a magyar államnak a határon túli közösségek segítésére irányuló támogatáspolitikájából. Szerkesztőségünkbe eljuttatott állásfoglalásában Gémesi az Illyés Közalapítvány (IKA) megszüntetésének példáján keresztül mutatja be, hogy miért volt szükséges a határon túli magyar közösségek támogatási rendszerének átalakítása.
Emlékeztet az Állami Számvevőszék egyik, a 2002-es és az azt megelőző évekre vonatkozó vizsgálati jelentésére, amely jelentős mértékben elmarasztalta a pályáztatással, az elszámolással és a kuratórium üléseinek szabályszerű lebonyolításával összefüggő kérdésekben a közalapítványt. A szakállamtitkár szerint a későbbi években is tapasztalhatók voltak szabálytalanságok az IKA-nál, amelyet 2007 márciusában a bíróság szüntetett meg.
„Ezután elkezdődhetett a feladatok integrációja a Szülőföld Alapba” – írja Gémesi Ferenc, hozzátéve: „elfogadhatatlan az a mód volt, ahogyan a közalapítvány a működési költségeit a megszüntetés időpontjáig szinte teljesen felélte”, jutalmak és többletjuttatások révén. Nemrég egyébként Németh Zsolt, az Országgyűlés külhoni bizottságának fideszes elnöke Kolozsváron jónak nevezte a nemzeti jelentőségű intézmények kiemelt támogatását, szerinte azonban vizsgálatra szorul, hogy mennyire működnek „elvi és haveri szempontok” a támogatáspolitikában, a támogatások megfelelnek-e a célkitűzéseknek.
Hazánk a Nyugat, az európai közösség, a NATO része, és nem a szerződések vagy a paragrafusok miatt, hanem mert a sorsunkba van írva, az őseink hagyták nekünk örökül, hogy hova tartozunk – mondta a Tisza Párt elnöke Budapesten vasárnap.
Vállalom, hogy ilyen felfordult világban is megőrizzük Magyarországot a biztonság és a nyugalom szigetének – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékére rendezett állami ünnepségen vasárnap Budapesten.
Katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót a március 15-i nemzeti ünnepen, vasárnap reggel Budapesten a Kossuth Lajos téren.
A közel-keleti konfliktus nyomán megugró energiaárakra a térség több országa gyors intézkedésekkel reagált.
Robbanás rázta meg péntek éjjel Amszterdam Buitenveldert városrészét: egy zsidó iskola épületének külső falánál történt detonáció. A hatóságok szerint a támadás célzottan a zsidó közösség ellen irányulhatott.
Az Egyesült Államok legalább 11,3 milliárd dollárt költött az Irán elleni háború első hat napjában – közölték a Donald Trump elnök vezette kormányzat tisztviselői egy kongresszusi tájékoztatón a héten.
A történelmi összekötő utat az első világháborút lezáró békeszerződés, az új román–magyar határvonal szelte ketté, de a két település önkormányzata európai uniós támogatással újjáépítené.
Nyugat-Irakban lezuhant egy amerikai katonai utántöltő repülőgép csütörtök éjjel – jelentette be az illetékes amerikai parancsnokság. A legfrissebb információk szerint négy amerikai katona meghalt a balesetben, és összesen hatan voltak a gépen.
Az iráni konfliktus rövid távon kedvezhet Oroszországnak a magasabb energiaárak és a Nyugat megosztott figyelme miatt, de komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat is hordoz, mivel a Hormuzi-szoros körüli zavarok az egész világgazdaságot érinthetik.
Kézzelfogható eredménye van annak, hogy az utóbbi években erősödött a Románia és Magyarország közötti konstruktív együttműködés – jelenttette ki Tánczos Barna, miután Budapesten tárgyalt Szijjártó Péterrel.