Tűzszünetre várva. A Hamász terrortámadására válaszként indított izraeli hadművelet során Gáza nagy részét lerombolták
Fotó: X
Katar miniszterelnöke szerint „némi előrelépés” történt az Izrael és a Hamász közötti új gázai tűzszünet közvetítésére irányuló erőfeszítésekben, de még mindig nincs „válasz a végső kérdésre: hogyan lehet véget vetni ennek a háborúnak”.
2025. április 28., 10:592025. április 28., 10:59
Ezt az izraeli hírszerzés vezetőjével folytatott csütörtöki találkozója kapcsán mondta a gázai rendezésről a BBC vasárnap esti beszámolója szerint.
Hakan Fidan török külügyminiszter Dohában azt mondta, hogy a Hamász a jelek szerint fogékonyabb a háború tartós megoldására irányuló tárgyalásokra.
Miután több mint egy hete elutasította Izrael legutóbbi tűzszüneti ajánlatát,
A Hamász felvetette, hogy egy ilyen kompromisszum részeként megfontolná a lefegyverzést, de csak abban az esetben, ha Izrael kivonja összes haderejét Gázából. Úgy tűnik, hogy az izraeli kormánynak nem áll szándékában ezt megtenni.
Izrael március elején teljes blokádot rendelt el a Gázai övezet ellen, majd a hónap folyamán újraindította a légi és szárazföldi támadásokat.
A Hamász vezette gázai egészségügyi minisztérium szerint azóta 2151 palesztin halt meg, ebből 51 a vasárnap reggelre virradó 24 órában.
Csütörtökön David Barnea, az izraeli Moszad kémügynökség vezetője Dohában találkozott Mohammed bin Abdulrahman Al Tani sejk katari miniszterelnökkel.
Mohammed sejk azt mondta, hogy „más találkozókhoz képest történt némi előrelépés, mégis választ kell találnunk a végső kérdésre: hogyan lehet véget vetni ennek a háborúnak”.
Mohammed sejk azt mondta, hogy „megpróbálnak áttörést elérni”, de hozzátette, hogy Izrael és a Hamász továbbra sem ért egyet abban, hogy mit jelentene a tűzszünet.
Elmondta, hogy
„Ha nincs közös cél, közös cél a felek között, akkor úgy vélem, hogy a lehetőségek [a háború befejezésére] nagyon szűkössé válnak” – mondta Mohammed sejk egy dohai sajtótájékoztatón.
A Hamász küldöttsége szombaton Kairóban tárgyalásokat folytatott egyiptomi tisztségviselőkkel, amelyek a jelentések szerint a tűzszüneti megállapodásról és a gázai humanitárius válság kezeléséről szóltak.
Egy, a tárgyalásokat ismerő palesztin tisztségviselő a BBC-nek elmondta, hogy
A tisztségviselő szerint ez lehet a ciszjordániai székhelyű Palesztin Hatóság vagy egy újonnan létrehozott közigazgatási szerv.
Az Egyesült Államok is támogatta azt az elképzelést, hogy a háború után egy megreformált Palesztin Hatóság irányítsa Gázát.
Netanjahu izraeli miniszterelnök ugyanakkor kizárta a Palesztin Hatóság bármilyen szerepét Gázában, és kijelentette, hogy ellenzi egy palesztin állam megalakulását.
Izrael csapást mért a Hezbollah jelentős veszéllyel bíró rakétaraktárára Bejrútban
Izrael vasárnap csapást mért a libanoni Hezbollah radikális síita szervezet precíziós rakéták tárolására szolgáló egyik raktárára Bejrút déli részén – közölte az izraeli hadsereg sajtószolgálata.
A Reuters hírügynökség helyszínen készült felvételein sűrűn gomolygó füstöt lehetett látni az épületből. A csapást megelőzően csaknem egy órával az izraeli hadsereg arab nyelvű felszólítást intézett a bejrúti Hadasz városrész lakóihoz, hogy haladéktalanul hagyják el a térséget.
„A rakéták tárolása egy ilyen létesítmény területén az Izrael és Libanon közötti (tűzszüneti) megállapodás kirívó megsértésének számít és veszélyt jelent Izrael Államra és polgári lakosságára” – áll a hadsereg közleményében.
A hadsereg továbbá azzal vádolta a Hezbollahot, hogy „rakétáit következetesen a libanoni lakónegyedekben tárolja cinikusan élő pajzsként használva a lakosságot”.
„A csapást megelőzően lépéseket tettek annak érdekében, hogy csökkentsék a kockázatokat az ártatlan polgári lakosok számára” – tette hozzá egyebek között az evakuációs felszólításra és az izraeli erők által használt nagy pontosságú fegyverrendszerekre utalva.
Jiszráel Kac izraeli védelmi miniszter közleményében azt emelte ki, hogy a Hezbollah precíziós rakétái „jelentős veszélyt képviseltek Izrael Államra nézve”.
„A mai csapás Bejrút déli negyedeiben az erőszak kiújulásától való félelmet és pánikot keltett azok között, akik kétségbe esve vissza akarnak térni a normalitáshoz” – hangsúlyozta Jeanine-Hennis Plasschaert, az ENSZ libanoni különleges koordinátora az X-en. Egyben pedig önmérsékletre sürgette a feleket.
Joseph Aun libanoni elnök felszólította a novemberi tűzszüneti megállapodást szavatoló Egyesült Államokat és Franciaországot, hogy vegyék rá Izraelt támadásai leállítására. „Izrael stabilitást aláásó cselekedetei súlyosbítják a feszültséget, valós veszélynek kitéve a régiót, fenyegetve annak biztonságát és stabilitását” – olvasható az államfői közleményben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.
Keményen megfenyegette Donald Trump amerikai elnök azokat az országokat, amelyek támogatják Iránt.
Tarr Zoltán nemrég a fehéregyházi Petőfi-emlékhely avatóünnepségén is bocsánatot kért a „felhasznált, átvert, rettegésben tartott” határon túli magyaroktól, mely kijelentését Tőkés László EMNT-elnök elítélte.
Irán egyre inkább elveszíti az ellenőrzést a Hormuzi-szoros fölött – közölte a hajózási forgalmat figyelő Kpler.
Szerdán lépett államfői hivatalába Baka András.
Mihajlo Fjodorov volt védelmi miniszter kedden felszólította Ukrajnát, hogy találjon módot a teljes körű demokratikus folyamat helyreállítására még a háború folytatódása közben is.
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!