Tűzszünetre várva. A Hamász terrortámadására válaszként indított izraeli hadművelet során Gáza nagy részét lerombolták
Fotó: X
Katar miniszterelnöke szerint „némi előrelépés” történt az Izrael és a Hamász közötti új gázai tűzszünet közvetítésére irányuló erőfeszítésekben, de még mindig nincs „válasz a végső kérdésre: hogyan lehet véget vetni ennek a háborúnak”.
2025. április 28., 10:592025. április 28., 10:59
Ezt az izraeli hírszerzés vezetőjével folytatott csütörtöki találkozója kapcsán mondta a gázai rendezésről a BBC vasárnap esti beszámolója szerint.
Hakan Fidan török külügyminiszter Dohában azt mondta, hogy a Hamász a jelek szerint fogékonyabb a háború tartós megoldására irányuló tárgyalásokra.
Miután több mint egy hete elutasította Izrael legutóbbi tűzszüneti ajánlatát,
A Hamász felvetette, hogy egy ilyen kompromisszum részeként megfontolná a lefegyverzést, de csak abban az esetben, ha Izrael kivonja összes haderejét Gázából. Úgy tűnik, hogy az izraeli kormánynak nem áll szándékában ezt megtenni.
Izrael március elején teljes blokádot rendelt el a Gázai övezet ellen, majd a hónap folyamán újraindította a légi és szárazföldi támadásokat.
A Hamász vezette gázai egészségügyi minisztérium szerint azóta 2151 palesztin halt meg, ebből 51 a vasárnap reggelre virradó 24 órában.
Csütörtökön David Barnea, az izraeli Moszad kémügynökség vezetője Dohában találkozott Mohammed bin Abdulrahman Al Tani sejk katari miniszterelnökkel.
Mohammed sejk azt mondta, hogy „más találkozókhoz képest történt némi előrelépés, mégis választ kell találnunk a végső kérdésre: hogyan lehet véget vetni ennek a háborúnak”.
Mohammed sejk azt mondta, hogy „megpróbálnak áttörést elérni”, de hozzátette, hogy Izrael és a Hamász továbbra sem ért egyet abban, hogy mit jelentene a tűzszünet.
Elmondta, hogy
„Ha nincs közös cél, közös cél a felek között, akkor úgy vélem, hogy a lehetőségek [a háború befejezésére] nagyon szűkössé válnak” – mondta Mohammed sejk egy dohai sajtótájékoztatón.
A Hamász küldöttsége szombaton Kairóban tárgyalásokat folytatott egyiptomi tisztségviselőkkel, amelyek a jelentések szerint a tűzszüneti megállapodásról és a gázai humanitárius válság kezeléséről szóltak.
Egy, a tárgyalásokat ismerő palesztin tisztségviselő a BBC-nek elmondta, hogy
A tisztségviselő szerint ez lehet a ciszjordániai székhelyű Palesztin Hatóság vagy egy újonnan létrehozott közigazgatási szerv.
Az Egyesült Államok is támogatta azt az elképzelést, hogy a háború után egy megreformált Palesztin Hatóság irányítsa Gázát.
Netanjahu izraeli miniszterelnök ugyanakkor kizárta a Palesztin Hatóság bármilyen szerepét Gázában, és kijelentette, hogy ellenzi egy palesztin állam megalakulását.
Izrael csapást mért a Hezbollah jelentős veszéllyel bíró rakétaraktárára Bejrútban
Izrael vasárnap csapást mért a libanoni Hezbollah radikális síita szervezet precíziós rakéták tárolására szolgáló egyik raktárára Bejrút déli részén – közölte az izraeli hadsereg sajtószolgálata.
A Reuters hírügynökség helyszínen készült felvételein sűrűn gomolygó füstöt lehetett látni az épületből. A csapást megelőzően csaknem egy órával az izraeli hadsereg arab nyelvű felszólítást intézett a bejrúti Hadasz városrész lakóihoz, hogy haladéktalanul hagyják el a térséget.
„A rakéták tárolása egy ilyen létesítmény területén az Izrael és Libanon közötti (tűzszüneti) megállapodás kirívó megsértésének számít és veszélyt jelent Izrael Államra és polgári lakosságára” – áll a hadsereg közleményében.
A hadsereg továbbá azzal vádolta a Hezbollahot, hogy „rakétáit következetesen a libanoni lakónegyedekben tárolja cinikusan élő pajzsként használva a lakosságot”.
„A csapást megelőzően lépéseket tettek annak érdekében, hogy csökkentsék a kockázatokat az ártatlan polgári lakosok számára” – tette hozzá egyebek között az evakuációs felszólításra és az izraeli erők által használt nagy pontosságú fegyverrendszerekre utalva.
Jiszráel Kac izraeli védelmi miniszter közleményében azt emelte ki, hogy a Hezbollah precíziós rakétái „jelentős veszélyt képviseltek Izrael Államra nézve”.
„A mai csapás Bejrút déli negyedeiben az erőszak kiújulásától való félelmet és pánikot keltett azok között, akik kétségbe esve vissza akarnak térni a normalitáshoz” – hangsúlyozta Jeanine-Hennis Plasschaert, az ENSZ libanoni különleges koordinátora az X-en. Egyben pedig önmérsékletre sürgette a feleket.
Joseph Aun libanoni elnök felszólította a novemberi tűzszüneti megállapodást szavatoló Egyesült Államokat és Franciaországot, hogy vegyék rá Izraelt támadásai leállítására. „Izrael stabilitást aláásó cselekedetei súlyosbítják a feszültséget, valós veszélynek kitéve a régiót, fenyegetve annak biztonságát és stabilitását” – olvasható az államfői közleményben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ukrajna szerdán megküldte a Trump-kormánynak válaszát az Egyesült Államok által kidolgozott legújabb békejavaslatra, amelynek célja az Oroszországgal folytatott háború befejezése – közölték amerikai és ukrán tisztségviselők a CNN-nel.
Románia nem fontolgatja csapatok küldését Ukrajnába, de aggasztóak Ukrajna esetleges vereségének Európára és Romániára gyakorolt következményei – jelentette ki Nicușor Dan államfő.
Donald Trump amerikai elnök „gyengének” nevezte az európai vezetőket, és azt sugallta, hogy az Egyesült Államok csökkentheti Ukrajna támogatását.
Nicușor Dan kedden kijelentette, hogy bármilyen formában is fogadja el a képviselőház a Vexler-törvényként is ismert törvénytervezetet, ki fogja hirdetni a jogszabályt, mert erre kötelezi az alkotmány.
Izrael az Egyesült Államok és Jordánia nyomására újra megnyitja az arab országgal közös határán lévő Allenby-átkelőt a Gázai övezetbe tartó segélyek számára – közölték kedden izraeli kormányzati források.
Az ukrajnai háború volt a központi témája XIV. Leó pápa és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök találkozójának Castel Gandolfo pápai rezidenciáján – közölte a Szentszék kedden.
Kormányfővé nevezte ki Andrej Babist, az októberi képviselőházi választásokon győztes Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét kedden Prágában Petr Pavel cseh köztársasági elnök.
Európa rossz úton jár – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök annak kapcsán, hogy az Európai Bizottság 120 millió dolláros bírsággal sújtotta az Elon Musk techmilliárdos tulajdonában levő X közösségi oldalt.
Az amerikai Kongresszus kijelölte az amerikai katonai erők európai és dél-koreai létszámának alsó határát 2026-ra, ami korlátozza a csapatcsökkentés lehetőségét a Pentagon számára – derül ki a hétvégén véglegesített költségvetési törvénytervezetből.
Kétségtelenül jó döntés volt a tavalyi elnökválasztás eredményének megsemmisítése – jelentette ki Nicușor Dan államfő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!