Tűzszünetre várva. A Hamász terrortámadására válaszként indított izraeli hadművelet során Gáza nagy részét lerombolták
Fotó: X
Katar miniszterelnöke szerint „némi előrelépés” történt az Izrael és a Hamász közötti új gázai tűzszünet közvetítésére irányuló erőfeszítésekben, de még mindig nincs „válasz a végső kérdésre: hogyan lehet véget vetni ennek a háborúnak”.
2025. április 28., 10:592025. április 28., 10:59
Ezt az izraeli hírszerzés vezetőjével folytatott csütörtöki találkozója kapcsán mondta a gázai rendezésről a BBC vasárnap esti beszámolója szerint.
Hakan Fidan török külügyminiszter Dohában azt mondta, hogy a Hamász a jelek szerint fogékonyabb a háború tartós megoldására irányuló tárgyalásokra.
Miután több mint egy hete elutasította Izrael legutóbbi tűzszüneti ajánlatát,
A Hamász felvetette, hogy egy ilyen kompromisszum részeként megfontolná a lefegyverzést, de csak abban az esetben, ha Izrael kivonja összes haderejét Gázából. Úgy tűnik, hogy az izraeli kormánynak nem áll szándékában ezt megtenni.
Izrael március elején teljes blokádot rendelt el a Gázai övezet ellen, majd a hónap folyamán újraindította a légi és szárazföldi támadásokat.
A Hamász vezette gázai egészségügyi minisztérium szerint azóta 2151 palesztin halt meg, ebből 51 a vasárnap reggelre virradó 24 órában.
Csütörtökön David Barnea, az izraeli Moszad kémügynökség vezetője Dohában találkozott Mohammed bin Abdulrahman Al Tani sejk katari miniszterelnökkel.
Mohammed sejk azt mondta, hogy „más találkozókhoz képest történt némi előrelépés, mégis választ kell találnunk a végső kérdésre: hogyan lehet véget vetni ennek a háborúnak”.
Mohammed sejk azt mondta, hogy „megpróbálnak áttörést elérni”, de hozzátette, hogy Izrael és a Hamász továbbra sem ért egyet abban, hogy mit jelentene a tűzszünet.
Elmondta, hogy
„Ha nincs közös cél, közös cél a felek között, akkor úgy vélem, hogy a lehetőségek [a háború befejezésére] nagyon szűkössé válnak” – mondta Mohammed sejk egy dohai sajtótájékoztatón.
A Hamász küldöttsége szombaton Kairóban tárgyalásokat folytatott egyiptomi tisztségviselőkkel, amelyek a jelentések szerint a tűzszüneti megállapodásról és a gázai humanitárius válság kezeléséről szóltak.
Egy, a tárgyalásokat ismerő palesztin tisztségviselő a BBC-nek elmondta, hogy
A tisztségviselő szerint ez lehet a ciszjordániai székhelyű Palesztin Hatóság vagy egy újonnan létrehozott közigazgatási szerv.
Az Egyesült Államok is támogatta azt az elképzelést, hogy a háború után egy megreformált Palesztin Hatóság irányítsa Gázát.
Netanjahu izraeli miniszterelnök ugyanakkor kizárta a Palesztin Hatóság bármilyen szerepét Gázában, és kijelentette, hogy ellenzi egy palesztin állam megalakulását.
Izrael csapást mért a Hezbollah jelentős veszéllyel bíró rakétaraktárára Bejrútban
Izrael vasárnap csapást mért a libanoni Hezbollah radikális síita szervezet precíziós rakéták tárolására szolgáló egyik raktárára Bejrút déli részén – közölte az izraeli hadsereg sajtószolgálata.
A Reuters hírügynökség helyszínen készült felvételein sűrűn gomolygó füstöt lehetett látni az épületből. A csapást megelőzően csaknem egy órával az izraeli hadsereg arab nyelvű felszólítást intézett a bejrúti Hadasz városrész lakóihoz, hogy haladéktalanul hagyják el a térséget.
„A rakéták tárolása egy ilyen létesítmény területén az Izrael és Libanon közötti (tűzszüneti) megállapodás kirívó megsértésének számít és veszélyt jelent Izrael Államra és polgári lakosságára” – áll a hadsereg közleményében.
A hadsereg továbbá azzal vádolta a Hezbollahot, hogy „rakétáit következetesen a libanoni lakónegyedekben tárolja cinikusan élő pajzsként használva a lakosságot”.
„A csapást megelőzően lépéseket tettek annak érdekében, hogy csökkentsék a kockázatokat az ártatlan polgári lakosok számára” – tette hozzá egyebek között az evakuációs felszólításra és az izraeli erők által használt nagy pontosságú fegyverrendszerekre utalva.
Jiszráel Kac izraeli védelmi miniszter közleményében azt emelte ki, hogy a Hezbollah precíziós rakétái „jelentős veszélyt képviseltek Izrael Államra nézve”.
„A mai csapás Bejrút déli negyedeiben az erőszak kiújulásától való félelmet és pánikot keltett azok között, akik kétségbe esve vissza akarnak térni a normalitáshoz” – hangsúlyozta Jeanine-Hennis Plasschaert, az ENSZ libanoni különleges koordinátora az X-en. Egyben pedig önmérsékletre sürgette a feleket.
Joseph Aun libanoni elnök felszólította a novemberi tűzszüneti megállapodást szavatoló Egyesült Államokat és Franciaországot, hogy vegyék rá Izraelt támadásai leállítására. „Izrael stabilitást aláásó cselekedetei súlyosbítják a feszültséget, valós veszélynek kitéve a régiót, fenyegetve annak biztonságát és stabilitását” – olvasható az államfői közleményben.
A brit katonai hírszerzés becslése szerint az orosz hadsereg jelenlegi előrenyomulási ütemével több mint négy évbe telne a Donyec-medence teljes elfoglalása – mondta hétfőn a brit védelmi miniszter.
Megütötte mankójával néhányszor egy résztvevő Andrej Babis volt kormányfőt, az ellenzéki Elégedetlen Polgárok Akciója (ANO) mozgalom elnökét hétfőn délután az észak-morvaországi Frydek-Místekhez közeli Dobré településen zajló választási gyűlésen.
A béke csak akkor lehetséges Ukrajnában, ha rendezik a NATO keleti bővítésének ügyét – közölte Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn az észak-kínai kikötővárosban, Tiencsinben tartott Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 25. csúcstalálkozóján.
A Román Nyelv Napja alkalmából az Európai Románok Egyesületeinek Szövetsége (FADERE) megkongatta a vészharangot: a diaszpórában élő románok egynegyede legfeljebb 30 éven belül már nem fogja beszélni az anyanyelvét.
Őrizetbe vették azt a férfit, aki a gyanú szerint agyonlőtte Andrij Parubij volt házelnököt Lvivben. Az ukrán hatóságok közlése szerint a támadó gondosan megtervezte az akciót, de a nyomozók kevesebb mint két nap alatt elfogták.
Erős földrengés történt hétfőre virradó éjjel Afganisztánban: a hatóságok szerint a tragédia legalább 500 halálos áldozatot követelt, de az áldozatok száma növekedhet.
Nemcsak Franciaországban, de Németországban és az Egyesült Királyságban is a bevándorlást elutasító, jobboldali pártok a legerősebbek – derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összeállításából.
Nicușor Dan államfőt chișinăui rezidenciáján fogadta vasárnap reggel a Moldovai Köztársaság elnöke, Maia Sandu – írta az Agerpres hírügynökség.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök készen áll a találkozóra Vlagyimir Putyin orosz elnökkel bármilyen formátumban – jelentette ki Julija Szviridenko, Ukrajna miniszterelnöke a Fox News amerikai hírtelevíziónak adott interjúban.
Egy izraeli támadásban meghalt a Jement irányító húszi lázadók számos politikai és katonai vezetője, köztük a miniszterelnök, Ahmed al-Rahawi is. Az izraeli hadsereg elismerte, hogy a támadással célzottan a húszi vezetőket vették célba.
szóljon hozzá!