2011. március 25., 13:202011. március 25., 13:20
Gál Kinga a nyelvi jogok védelméről szólva ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nehézséget okoz a kisebbségek definiálása: mivel sajátos a helyzetük, nem könnyű megteremteni az uniós védelmüket.
A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének Többnyelvűségi Kutatóközpontja által a magyar soros EU-elnökség keretében szervezett konferencián a képviselő kiemelte: a kisebbségek vizsgálatakor az is problémát jelent, hogy Közép-Európával ellentétben Nyugat-Európában elsősorban a bevándorlók alkotják a kisebbségeket. Bár az európai kisebbségek helyzete és háttere nagyon eltérő, alapvetően hasonló problémákkal küzdenek – mutatott azonban rá.
Mint kifejtette, a kilencvenes években a nemzetközi szervezetek sokat foglalkoztak a kisebbségi nyelvek védelmével, de ritkán jutottak el a kodifikációig, így kicsi az a joganyag, „amelyre hivatkozva tovább lehet építkezni”. Úgy fogalmazott, a kisebbségi nyelvek védelmének uniós jogalapját a Lisszaboni Szerződés preambuluma és az alapjogi charta adják, a konkrét problémáknál viszont általában úgy reagál az EU, hogy a megoldás a tagállamok feladata, nem tartozik uniós hatáskörbe. Ez azért van így, mert a tagállamok nem érdekeltek abban, hogy közösségi hatáskörbe adják át ezt a kérdést – tette hozzá.
Gál Kinga szerint a 2004-es bővítésnél az unió még kiemelt figyelmet fordított a kisebbségvédelemre a csatlakozó országok megítélésekor, azóta ez kevésbé jellemző, \"felpuhult\" a követelmény.
Ahhoz, hogy előre lehessen lépni a kisebbségi nyelvek védelmében, olyan területeket kell keresni, ahol van megfelelő jogi alap, és politikai nyitottság is tapasztalható – mutatott rá. Hozzátette: az EP igyekszik minél több ilyen témát találni.
Sue Wright, a Portsmouth-i Egyetem professzora előadásában hangsúlyozta: egészen a 20. század második feléig a társadalom „domináns csoportjainak” akaratától függött, hogy egy közösség milyen mértékben használhatta saját nyelvét. A saját nyelv használatához való jogot viszonylag későn kezdték elismerni, az emberi jogi mozgalmak tevékenységének köszönhetően – idézte fel. Mint emlékeztetett, a nemzetállamok létrejöttekor egy adott területen beszélt nyelvet tették hivatalossá. Egy nyelv, nyelvjárás kiválasztásával egyúttal kizárhatók voltak a hatalomból azok, akik azt nem beszélték – fűzte hozzá.
Minél nagyobb autonómiát harcolnak ki maguknak a kisebbségek, annál szélesebb körben használhatják a nyelvüket – jelentette ki.
Izrael úgy véli, hogy a magas rangú iráni tisztségviselők és katonai vezetők ellen folytatott célzott likvidálási művelete „káoszt” szít az iráni rezsim vezetésében.
Az ukrán nagy hatótávolságú drónok már az orosz–ukrán határtól több mint 1500 kilométerre fekvő orosz Urál-vidéket is fenyegetik – jelentette ki Szergej Sojgu, az orosz Biztonsági Tanács titkára, volt védelmi miniszter kedden a tanács ülésén.
Még néhány óráig kérhető a levélben szavazók névjegyzékébe vétele az áprilisi magyarországi országgyűlési választásra.
Miközben Irán bosszút esküdött az országot de facto vezető Ali Laridzsáni, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetője megölése miatt, egyértelművé vált, hogy a felkért országok nem kívánnak segíteni Washingtonnak.
Az iráni konfliktusra hivatkozva lemondott Joseph Kent, az Amerikai Egyesült Államok terrorizmusellenes központjának igazgatója kedden.
Amíg nincs olaj, nincs pénz: mindaddig, amíg a Barátság kőolajvezetéken nem folyik Magyarországra a kőolaj, addig Magyarország nem járul hozzá a 90 milliárdos hitelkeret megszavazásához – jelentette ki Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter.
Ukrajna másfél hónapon belül helyreállíthatja az orosz kőolaj tranzitját Magyarország és Szlovákia felé az orosz támadásban megrongálódott Barátság vezetéken keresztül – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök António Costának, az Európai Tanács elnökén
Izrael hétfő esti teheráni támadása során célba vette Ali Laridzsánit, az iráni Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács vezetőjét, egy az ügyhöz közel álló izraeli forrás szerint.
Ukrajna továbbra is Európa legfontosabb biztonsági prioritása, a figyelem nem lankadhat a háború iránt – jelentette ki Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben.
Miközben folytatódtak a kölcsönös csapások az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háborúban, több európai ország is nemet mondott Donald Trump amerikai elnök kérésére, hogy vegyenek részt a Hormuzi-szoros hajóforgalmának biztosításában.
szóljon hozzá!